Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a választások előtt
Az Európai Bizottság május elején közölte a tavaszi gazdasági előrejelzését, ma pedig nyilvánosságra hozta az ebből következő ajánlásait. Ebben a brüsszeli testület figyelmeztetést adott hazánknak, és azt javasolja, hogy az Európai Tanács fogadjon el ajánlásokat Magyarországgal szemben.
Magyarország tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát, írja az Európai Bizottság, ami a szakzsargonjukban azt jelenti, hogy a kormány túl sokat költött 2017-ben, és emiatt veszélybe került az évekre előre eltervezett hiánycél-pálya. Ugyanezt egyébként Romániára is megállapítják.
A bizottság szerint míg 2016-ban a hazai költségvetés strukturális egyenlege*Ez már, mint a hagyományos költségvetési deficit: átmeneti tételek nélkül és a potenciális GDP-hez viszonyítva számolják. 1,8 százalékos hiányt mutatott, addigi a tavalyi rendesen elszállt, 3,1 százalék lett a GDP arányában. Ezt az eltérést ítélte jelentősnek a bizottság, és a pénzügyi válság után felállított új szabályok szerint a felelőtlen pénzgazdálkodásnak következményei vannak.
Magyarország azonban durván átlépte ezt a határt, hiszen a kormány 1,7 százalékos középtávú költségvetési hiánycélt vállalt tavalyra az Európai Bizottságnál.
Ennek sikerült majdnem a dupláját tavaly összehozni.
Az Orbán-kormány szóban bár tagadta, hogy 2017-re választási költségvetést alkotott, írásban már el kellett ismernie ezt. Már a tavalyi költségvetés elfogadásakor kiderült, hogy a kormány által vállalt 2,4 százalékos deficit egy 2,1 százalékos középtávú hiánycélnak felel meg. Ezt a Költségvetési Tanács*Ez 2011-től már nem intézmény, hanem csak háromfős testület, melynek mostani tagjai: Matolcsy György MNB-elnök, Domokos László ÁSZ-elnök és Kovács Árpád. jegyezte meg a költségvetési tervezet áttekintését követően. A választások előtt a kormány olyan durva osztogatásba kezdett, hogy az eredetileg már módosított középtávú hiánycélt is átlépték egy százalékponttal a GDP-arányában.
Emellett az is közrejátszott a középtávú hiány megugrásában, hogy a gazdasági növekedést egyedi tételek, például az országba áramló uniós támogatások javítják. Ez azonban nem értelmezhető fenntartható növekedésnek, hiszen egy-két év múlva vissza fog esni és akkor a GDP-növekedés is lassulni fog. Az Európai Bizottság éppen emiatt alkalmazza a középtávú hiánycél technikáját, mert ebben a modellben ki lehet szűrni az egyedi tételeket.
A mostani év sem lesz egyszerű, hiszen hozni kell az 1,7 százalékos eredményt, miközben jövőre 1,5 százalékra kell csökkenteni a középtávú, vagyis strukturális hiánycélt. A bizottság javaslatára az uniós pénzügyminiszterek tanácsának kell Magyarországra nyomást gyakorolnia, hogy tegyen lépéseket a középtávú költségvetési egyensúly megteremtése érdekében.
Erre szűk fél éve van Magyarországnak, vagyis még idén csökkentenie kellene a kormánynak az állami kiadásokat, más szóval megszorító intézkedésekről kell döntenie.
A menetrend egészen pontosan úgy lesz, hogy a tanácsnak mostantól egy hónapja van arra, hogy felszólítsa Magyarországot a szükséges költségvetési lépések meghozatalára. Ezt követően öt hónap alatt kell a kormánynak összeraknia egy olyan tervet, amely csökkenti a költségvetési hiányt.
De mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, nincs is semmiféle jogi következménye annak, ha nem teljesíti a bizottság elvárásait.
A piacok – kötvény és devizapiacok – azonban büntethetnek, hiszen az Európai Bizottság félévente nyilvánosságra hozza, hogy az egyes tagállamok hogyan haladnak a költségvetési hiány lefaragásával.
Magyarország ellen utoljára 2004 és 2013 között folyt uniós eljárás költségvetési ügyek miatt. Akkor még túlzottdeficit-eljárásnak hívták a költségvetési hiány túllépése miatt indított szankciót. A gazdasági válság azonban olyan mélyen érintette az EU-t, hogy most sokkal szigorúbb szabályok vannak érvényben. A középtávú hiánycél ugyanis jobban tükrözi, hogy egy-egy tagállam több évre előretekintve hogyan teljesíti a hiány csökkentését.
A túlzottdeficit-eljárás korábban akkor lépett életbe, amikor egy ország több éven keresztül átlépte a 3 százalékos GDP-arányos deficitet. A jelenlegi szabályok szerint azonban, ha valamelyik ország elkezd távolodni a középtávú hiánycéltól, akkor azonnal elindul az eljárás.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
