Már nem is nyílik kerekre a szemünk, amikor kiderül, hogy még mindig 8-10 százalékos ütemben növekszik az átlagbér Magyarországon, hiszen az elmúlt két évben hozzászokhattunk ehhez a munkaerőhiány és a kötelező béremelések miatt. A vállalkozások idén márciusban is tovább emelték a fizetéseket, ám a bérnövekedés lendülete egy kicsit fékezett a “megszokott” szintekhez képest.
A másik érdekesség, ami a márciusi béradatokból kiderül, hogy a központi közigazgatásban jó nagy egyszeri pénzosztást rendeztek a választások előtt.
Hogy a vállalkozások mennyi bért fizetnek, azt elsősorban a piaci viszonyok határozzák meg, a közszférában azonban törvények szabályozzák a dolgozók fizetését, és akkor emelik a kormányok, ha találnak rá forrást a költségvetésben, és persze, ha akarják. Vagyis a két szektor fizetései alapvetően eltérő ütemben emelkednek.
A márciusi adatok arra utalnak, hogy a vállalkozásoknál az elmúlt egy évben tapasztalt 8-10 százalékos nettó reálbér-emelkedési ütem idén mérséklődni kezd. A márciusi adatok különösen fontosak, ugyanis jellemzően ezek már tartalmazzák az újévi bérmegállapodásokat. Idén márciusban a jutalom nélküli bruttó bérek évi 9,4 százalékkal nőttek, miközben tavaly ilyenkor 12,3 százalékkal.
A fizetések persze így is látványosan emelkednek, és a jutalmak nélküli bruttó átlagbér már meghaladja a 310 ezer forintot a legalább 5 fős cégek körében. Ez 207 ezer forintos rendszeres havi nettónak felel meg, amihez még jönnek a jutalmak, bónuszok.
Reálértéken ennél lassabban, csak évi 6,4 százalékkal nőttek a nettó fizetések a versenyszektorban, ami tavaly február óta a legalacsonyabb ütem. Nem így a költségvetési szektorban, ahol összességében közel 16 százalékkal nőtt a nettó fizetések reálértéke tavaly márciushoz képest.
A költségvetési szektor fizetései persze csak átmenetileg lőttek ki márciusban a jutalmaknak köszönhetően, az alapbérek alig változtak.
Egészen pontosan a központi általános közigazgatásban szórták ki a legtöbb pénzt a választások előtti hónapban, ahol 81 ezer dolgozó fejenként átlagosan több mint 80 ezer forint egyszeri bérkiegészítést kapott.
A központi közigazgatásban egyébként nem szokatlanok a nagy pénzosztások, valószínűleg így ösztönzik a dolgozókat az alacsonyabb alapbér mellett.
Nem csak az általános közigazgatásban osztottak nagy jutalmakat, hanem a rendvédelmi és tűzvédelmi dolgozók, illetve az igazságszolgáltatásban dolgozók is nagyobb jutalomban részesültek márciusban. Ezek közül néhányat szemléltettünk is: az alábbi ábrán látszik, hogy miközben a teljes bruttó bérük megugrott, a rendszeres fizetések alig változtak.
Közélet
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Már nem is cél, hogy európai színvonalat érjen el a magyar vasút
A következő tíz évben nem tervez érdemi minőségfejlesztést a kormány a vasúton, csak a legkirívóbb problémák egy részének kezelésére lesz pénz.
Senkinek nem kellett az ötmilliárdos tihanyi ingatlan
Az aukció három napja alatt egyetlen licit sem érkezett a közel 40 ezer négyzetméteres, 5,2 milliárdért kínált tihanyi ingatlanra.
Fontos
Az e-autósok harmada visszatért a benzines vagy dízelautóhoz Németországban
Legalábbis azok közül, akik az idei első kilenc hónapban cserélték le a kocsijukat. A hosszabb távú kilátások ugyanakkor így sem rosszak.
Nem a kínai kölcsönök és kütyük döntik romba a demokráciát a világban
Kína valóban sok elnyomó rezsimet lát el pénzzel és megfigyelőrendszerekkel, de egyes kutatások szerint ez a nyugati világra ugyanúgy igaz.
Nagyon látványosan felülteljesít a magyar futballválogatott
A keret értékéhez képest rendkívül jó eredményeket ér el a magyar csapat, így sok erősebbnek tartott válogatottat előz meg a világranglistán.
