Már nem is nyílik kerekre a szemünk, amikor kiderül, hogy még mindig 8-10 százalékos ütemben növekszik az átlagbér Magyarországon, hiszen az elmúlt két évben hozzászokhattunk ehhez a munkaerőhiány és a kötelező béremelések miatt. A vállalkozások idén márciusban is tovább emelték a fizetéseket, ám a bérnövekedés lendülete egy kicsit fékezett a “megszokott” szintekhez képest.
A másik érdekesség, ami a márciusi béradatokból kiderül, hogy a központi közigazgatásban jó nagy egyszeri pénzosztást rendeztek a választások előtt.
Hogy a vállalkozások mennyi bért fizetnek, azt elsősorban a piaci viszonyok határozzák meg, a közszférában azonban törvények szabályozzák a dolgozók fizetését, és akkor emelik a kormányok, ha találnak rá forrást a költségvetésben, és persze, ha akarják. Vagyis a két szektor fizetései alapvetően eltérő ütemben emelkednek.
A márciusi adatok arra utalnak, hogy a vállalkozásoknál az elmúlt egy évben tapasztalt 8-10 százalékos nettó reálbér-emelkedési ütem idén mérséklődni kezd. A márciusi adatok különösen fontosak, ugyanis jellemzően ezek már tartalmazzák az újévi bérmegállapodásokat. Idén márciusban a jutalom nélküli bruttó bérek évi 9,4 százalékkal nőttek, miközben tavaly ilyenkor 12,3 százalékkal.
A fizetések persze így is látványosan emelkednek, és a jutalmak nélküli bruttó átlagbér már meghaladja a 310 ezer forintot a legalább 5 fős cégek körében. Ez 207 ezer forintos rendszeres havi nettónak felel meg, amihez még jönnek a jutalmak, bónuszok.
Reálértéken ennél lassabban, csak évi 6,4 százalékkal nőttek a nettó fizetések a versenyszektorban, ami tavaly február óta a legalacsonyabb ütem. Nem így a költségvetési szektorban, ahol összességében közel 16 százalékkal nőtt a nettó fizetések reálértéke tavaly márciushoz képest.
A költségvetési szektor fizetései persze csak átmenetileg lőttek ki márciusban a jutalmaknak köszönhetően, az alapbérek alig változtak.
Egészen pontosan a központi általános közigazgatásban szórták ki a legtöbb pénzt a választások előtti hónapban, ahol 81 ezer dolgozó fejenként átlagosan több mint 80 ezer forint egyszeri bérkiegészítést kapott.
A központi közigazgatásban egyébként nem szokatlanok a nagy pénzosztások, valószínűleg így ösztönzik a dolgozókat az alacsonyabb alapbér mellett.
Nem csak az általános közigazgatásban osztottak nagy jutalmakat, hanem a rendvédelmi és tűzvédelmi dolgozók, illetve az igazságszolgáltatásban dolgozók is nagyobb jutalomban részesültek márciusban. Ezek közül néhányat szemléltettünk is: az alábbi ábrán látszik, hogy miközben a teljes bruttó bérük megugrott, a rendszeres fizetések alig változtak.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
