Lassan tíz éve, valamikor 2008 tavaszán néztem meg először alaposabban az aktuális magyar költségvetést. Hogy konkrétan mit kerestem, már nem rémlik, de pontosan emlékszem a frusztrációra, mivel több órás kutatás után sem tudtam teljes bizonyossággal kitúrni pár apróságnak tűnő tételt. Pedig előzőleg azt hittem, hogy a cikkemhez kellő alapvető adatokat el tudom érni pár kattintással.^*Azt is gondoltam, hogy az egymást követő évek sorainak összevetése pofonegyszerű, hogy a költségvetéseket tartalmazó adatsorok kereshetőek, illetve az egymást követő évek közötti átsorolások lekövethetőek. Mégiscsak ez lenne elvileg minden évben a legfontosabb jogszabály, amit a parlament elfogad, ez határozza meg a minisztériumok és egy halom háttérintézmény pénzügyi mozgásterét, ebből olvasható ki, hogy mennyi központi költségvetési pénz jut az önkormányzatoknak, és így tovább.

Elsőre azt gondoltam, hogy én vagyok alkalmatlan, hogy rosszul közelítek az egészhez, hogy az mkogy-ra (az Országgyűlés honlapjára)^*Azóta már parlament.hu. feltöltött pdf-ek böngészésénél létezik gyorsabb és megbízhatóbb módszer is. Hát nem! Jó néhány szakértői háttérbeszélgetés kellett, hogy lássam, mennyire naiv voltam.

A költségvetési törvény egy laikusoknak átláthatatlan, kereshetetlen számhalom. Az évek közötti apróbb összefüggések felfedése és a nemzetközi összehasonlítás a sajátos magyar szerkezet miatt nagyjából lehetetlen. A költségvetési tervek egymást követő verziói, a végül elfogadott költségvetéssel, a folyó évi változtatásokkal, illetve az egészet ellenőrző és kiértékelő zárszámadással nem koherensek, nincsenek összefésülve, sőt, elemi hibáktól hemzsegnek. A mindenkori parlamenti többség mindezeket mégis szó nélkül megszavazza. Minden egyes évben. Ez azóta sem változott, ami szerintünk hatalmas probléma. A magyar gazdaság méretének a felét a költségvetés adja, ezért is elemi állampolgári igényünk, hogy pontosan tudjuk, mire, mennyit költünk a közösből.

A G7 szerkesztőségében ezért tavaly ősszel úgy döntöttünk, hogy magunkra vesszük ezt az állami feladatot, és egy egységes adatbázisban elérhetővé és kereshetővé tesszük 2010-től mostanáig az összes elfogadott költségvetést és zárszámadást.

A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest segítségével (ez egy nonprofit szervezet, nem egy állami intézmény) készítettük el a Hol a pénzünk-et. Az oldal még nem nyerte el végleges formáját, a későbbiekben jelezni fogjuk, ha az oldal egy-egy új funkcióval bővül.

Ez itt például a 2018-as költségvetés:

A 2010 és 2017  közötti költségvetéseket itt lehet elérni hasonló megjelenítésben.

Mit látunk az adatbázisban? 

A köznyelvben államinak szokás mondani mindazt, amit az állami vezetők közvetve vagy közvetlenül kontrollálni képesek. Nyilván ide tartozik maga a parlament, az összes minisztérium és állami hatóság a kincstártól a bankfelügyeletig, de állami iskolákról beszéltünk akkor is, amikor 2013 előtt még az önkormányzatok működtették azokat. Államinak tekintjük az állami vállalatokat is. Az intézmények ilyen tág körét szakszóval nem állami szektornak, hanem közszektornak szokás nevezni.

A közszektoron belül egy szűkebb kategória a kormányzati szektor, ami a közszektorból nem tartalmazza sem a Magyar Nemzeti Bankot, sem azokat az állami vállalatokat, melyek piaci alapon működnek, mint például az MVM vagy a BKV. 

A kormányzati szektornál szűkebb kategória az államháztartás, ami két részből áll: az önkormányzati alrendszerből (ezek az önkormányzatok és az önkormányzati költségvetési szervek) és a központi alrendszerből. A holapenzunk.hu az utóbbit, a központi alrendszer költségvetését mutatja be. A köznyelvben ez az, amit költségvetésnek nevezünk. A központi alrendszer nem tartalmaz semmilyen állami vállalatot, csak

• az államot, ami egy viszonylag elvont fogalom, de jogi értelemben ő szedi az adókat és ő fizeti a családi pótlékot
• és az összes központi költségvetési szervet, ilyenek a minisztériumok, a bíróságok, a rendőrség, a központi kórházak, az egyetemek, a meteorológiai szolgálat és a többi.

Bevételként megjelennek azok a tételek, amiket a központi alrendszer elvon a lakosságtól, kiadásként pedig megnézhetjük, hogy mire mennyi megy el. A megjelenített adatok forrása a költségvetési törvény és a zárszámadás 1. melléklete, valamint a Magyar Államkincstár funkcionális besorolásai.

A kiadási oldal 

A kormányzati kiadások különböző szempontok szerint csoportosíthatóak. Megnézhetjük, hogy

1. ki költötte el a pénzt (ez az intézményi csoportosítás),
2. mire költötte el (közgazdasági csoportosítás),
3. milyen cél érdekében költötte el (funkcionális csoportosítás).

Hétköznapi példát használva a focival is megérthető ez. Egy labdarúgó egyszerre tagja a klubcsapatának és válogatottjának is. Ha például az egyes klubok játékosaira vagyunk kíváncsiak, akkor nézhetjük a Real Madrid vagy Barcelona játékosait, akik viszont jellemzően válogatottakban is játszanak. De mindkét esetben ugyanazokat a játékosokat csoportosítjuk. 

Egyszerű példa a tanárok bére. Ezt a KLIK költi el, tehát adminisztratív szempontból ide kerül. Bérfizetés, esetleg a könyvelésben használt személyi jellegű kiadás merült fel, ez a közgazdasági tartalma. A kiadás célja oktatás volt, tehát ez a funkciója. (Bővebb tájékoztatást a holapenzunk.hu módszertani útmutatójában olvashatsz, itt.)

A funkcionális besorolás a Magyar Államkincstár által közzétett, hivatalos adatokon alapul. A vizualizációt böngészve könnyen előfordulhat, hogy egy tételt valaki máshova sorolna be. Szerintünk is van jó néhány vitatható tétel, de ahelyett, hogy saját elképzelésünket követtük volna, csak annyiban módosítottuk a kincstár eredeti (helyenként sajnos évente változó) besorolását, hogy minden tételt az utolsó ismert funkciójába raktunk. (Ezzel azt akartuk megelőzni, hogy ugyanaz a tétel a különböző években különböző funkciókban bukkanjon fel.)

Intézményi (másképpen adminisztratív) csoportosítás esetén a költségvetés fejezeti felosztása szerint kategorizáljuk az intézményeket. A központi költségvetés fejezetekre van osztva, amelyek az egyedi intézmények feletti, nagyobb szervezési egységet képeznek. A fejezetek sok esetben egy minisztériummal és a hozzá tartozó intézményekkel, előirányzatokkal egyenlők, de külön fejezete van például az Országgyűlésnek, a bíróságoknak, az Állami Számvevőszéknek, az úgynevezett központi kezelésű előirányzatoknak, mint az adók, családtámogatások és hasonlók. Sőt, a Nyugdíjbiztosítási Alap is csak egy fejezet, nem különálló alap.

A költségvetési törvény és zárszámadás 1. melléklete fejezetek szerint csoportosítva mutatja be a kiadásokat. Ezen a besoroláson nem változtattunk. Ez az évek közötti összehasonlításban pontatlanságot eredményezhet, mert előfordult, hogy egy intézmény egyik minisztériumtól másikhoz került. A jelenlegi megoldásban viszont minden évben pontosan látható, hogy melyik minisztérium az adott évben melyik intézményekért és mekkora összegért felelt.

A bevételi oldal 

A bevételek nem sorolhatók a nemzetközi módszertan szerinti^*COFOG, azaz Classification of the Functions of Government. funkciókba, mert azok a funkciók a kiadásokra értelmezhetőek. Ezért 5 bevételi főkategóriát képeztünk a bevételek tartalma szerint.

Az adóknál és járulékoknál a KSH által közzétett nemzeti adólista gazdasági funkciók szerinti csoportjait vettük alapul. A nemzeti adólista valamennyi adót, járulékot és elvonást nyilvántart. A csoportosításon egyetlen változtatásunk, hogy az alkalmazásban nem állók munkát terhelő adóit (ami a munkanélküliek által fizetendő havi fix egészségügyi járulék) a munkavállalók adóiba vontuk be, mert egyetlen előirányzatot tartalmazott csak.

A vagyonhoz kapcsolódó bevételeknél magunk alkottunk csoportokat, a kamatbevételeket nem bontottuk fel. Az EU-s és az intézményeknél jelentkező bevételeknél az intézmény kiadási funkcióját vettük át bevételi alkategóriának.

A zárszámadások 

A bevételek és kiadások tervezett értékét tartalmazza a költségvetési törvény, amit a parlament (azaz a törvényhozó hatalom) szavaz meg és elvileg a kormány (tehát a végrehajtó hatalom) köteles végrehajtani.

Miután az év eltelt, a kormány kisebb-nagyobb eltérésekkel végrehajtotta tervet, készül egy beszámoló, amelyben a kormány bemutatja a parlamentnek a tényadatokat. Ezt a parlament által törvény formájában elfogadott beszámolót nevezik zárszámadási törvénynek.

Költségvetési törvények értelemszerűen mindig léteznek a folyó évre és esetleg a következő évre is, a zárszámadási törvények viszont csak a vonatkozási évet követő év vége felé jelennek meg. Adatbázisunk jelenleg a 2010-2018 évek elfogadott költségvetéseit és a 2010-2016 évek elfogadott zárszámadásait tartalmazza. Minden egyes év, funkció vagy intézmény esetében el kell tehát dönteni, hogy a költségvetési (terv), vagy a zárszámadási (tény) adatot kívánjuk-e megjeleníteni.

A holapenzunk.hu még távolról sincs kész. A nyers számokon túl érdekesek a költségvetésen belüli százalékos arányok, ezek megjelenítésével is kísérletezünk. Illetve, ahogy a felvezetőben is említettem, fontosnak tartjuk, hogy az egyes évek ne csak kereshetőek, hanem könnyedén összehasonlíthatóak legyenek. Ehhez az kell, hogy az egymást követő évek számsorai egy ábrán is megjeleníthetők legyenek. Ez a fejlesztésünk már folyamatban van. 

A későbbiekben jelezni fogjuk, ha az oldalunk egy-egy újabb funkcióval bővül. Terveink között szerepel például a költségvetéstől független adatsorok összehasonlíthatóvá tétele is.

(Köszönjük Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetőjének közreműködését.) 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet holapénzünk költségvetés központi költségvetés Olvasson tovább a kategóriában