Ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban adták be a pályázatok zömét az uniós támogatásból megvalósuló KKV energiahitel tenderre – értesült a G7.hu. Vasárnap írtunk arról a gyanús pályázati kiírásról, amiben 12 milliárd forintos hitelkeretre jelentkezhettek azok a szerencsések, akik péntek délután értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (kkv energiahitel) újraindításáról.
Még az uniós pályázatokban jártas szakértők és tanácsadó cégek sem tudtak arról előzetesen semmit, hogy újraindul a korábban felfüggesztett tender. Mégis újraindult a hét utolsó munkanapjának délutánján, aztán szombat délelőtt már ismét felfüggesztették a pályázatot, mert túligényelték a keretösszeget. Ez azt jelenti, hogy a szükséges dokumentumok beszerzésére, és a pályázat megírására kevesebb, mint egy napjuk volt a vállalkozóknak, ami abszurd.
Információink szerint a titokzatos nyíregyházi pénzintézet az OTP bankfiókja volt. A bank a G7-nek annyit mondott, hogy az OTP nyíregyházi fiókja valóban fogadott be pályázatokat, de emellett a pénzintézet további 11 fiókjában is adtak le aznap pályázatokat. A gazdaságfejlesztési uniós fejlesztési program (GINOP) keretében, 2016 év végén meghirdetett uniós pályázathoz első körben a Takarékbank, a B3 takarék, a Budapest Bank és az FHB csatlakozott.
A konzorcium 2017-ben új tagokkal bővül, ekkor csatlakozott hozzá OTP, az MKB, a Gránit és a Növekedési Hitel Bank is. Jelenleg országosan 642 bankfiókban érhetők el különböző támogatások, ezeket MFB Pontoknak nevezik. Az OTP azt is hozzátette, hogy a konzorciumi tagok, így az OTP Bank is, közvetítői feladatokat lát el az MFB Pontjain. “Mivel a konzorciumi tagok bármely bank ügyfeleitől befogadhatják a hitelkérelmeket, így az ügyfelek és a pályázatírók szabad döntésétől is függ, hogy melyik MFB Ponton rögzíttetik” – közölte az OTP.
A tenderen megújulóenergia-termelő egységek létesítésére lehetett pályázni, gyakorlatilag naperőművekre. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a tíz százalékos önrészt kellett előteremteni. A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.
Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. Mivel az első két évben nem kell a hiteltörlesztéssel vacakolni, szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy hektáros telekre, lehet akár szántóföld is, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.
A kormány a szívén viseli ennek a pályázatnak a sorsát. Ez abból is látszik, hogy pont három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által idén februárban benyújtott törvénymódosítás értelmében viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserőmű esetében rendszerhasználóként mind szabadvezeték, mind földkábel esetén, a termelői elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.
Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, mint a GINOP-os pályázatot felügyelő tárcát. A sajtóosztályról azt az információt kaptuk, hogy az MFB fog válaszolni a kérdéseinkre.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
