Magyarországhoz hasonlóan a régió legtöbb országában is lendületesen növelik a minimálbért a kormányok, mivel mindenhol munkaerőhiány van. Ez történt Romániában is, és most éppen Szlovákiában jelentették be, hogy több lépcsőben, de összesen 25 százalékkal növelnék tovább a legkisebb kereset összegét a következő években.
Mivel mindenhol nő a minimálbér, ezért az eddigi itthoni drasztikus minimálbér-emelések hatására sem javul sokat a versenyhelyzetünk a bérek terén, legfeljebb a további leszakadást kerüljük el. Ráadásul Magyarországon továbbra is kiugróan magas az alacsony jövedelműek adóztatása, ami további jelentős versenyhátrányt jelent.
Robert Fico miniszterelnök a napokban belengette, hogy jövőre 520 euróra növelnék a jelenlegi 480 eurós minimálbért, a „következő évek” célja viszont a 600 euró lesz, ami már 25 százalékkal lenne magasabb a mostani legkisebb keresetnél. Fico, aki egyébként 2020-ban újra választásokat akar nyerni, ezt azzal indokolta, hogy a legkisebb bérnek fokozatosan el kell érnie az átlagbér 60 százalékát, ami jelenleg 1000 euró közelében van. (A nemzetközi statisztikákban jellemzően a medián kereset 60 százalékánál szokták meghúzni a szegénységi küszöböt.)
A 480 eurós szlovák bruttó minimálbér jelenlegi árfolyamon nézve 150 ezer forintnak felel meg, ami nem sokkal több, mint a legkisebb magyar fizetés, ami idén 138 ezer forintot tesz ki. Sőt, ha az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe vesszük, úgy ráadásul a magyar bruttó minimálbér még valamivel többet is érne a szlováknál.
Ám valójában nem ér többet, mivel adózás után már sokkal nagyobbak az eltérések.
A minimálbérért dolgozó szlovák alkalmazott a 480 eurós bruttó béréből 403 eurót hazavihet, vagyis neki csak 16 százalékot, kevesebb, mint fele annyit kell adóznia, mint a magyar minimálbéresnek.
Ez jelenlegi árfolyamon nettó 126 ezer forintos fizetésnek felel meg.
Ehhez képes a magyar minimálbéres bruttó bérére 33,5 százalék munkavállalói adó- és járulékteher rakódik, ezért a 138 ezer forintból csupán 92 ezer forintot kap kézhez. Bruttóban nem, de nettó értelemben tehát a szlovák minimálbér jóval magasabb, mint a magyar. Még vásárolóerő-paritáson nézve is több mint 20 százalékkal jobban keresnek a szlovák minimálbéresek, mint magyar társaik.
Ha a szlovák minimálbéresek adóterhelése változatlan marad, akkor forintban kifejezve jövőre nettó 136 ezer forintot kereshetnek, ami a következő években nettó 157 ezer forintra nőhet. Vagyis a magyar bérszínvonal még jobban leszakadhat a szlováktól, miközben egymással is versenyzünk a munkaerőért.
A hiba és a megoldás az adórendszerek közötti és a termelékenységbeli különbségekben keresendő. Egy minimálbérest az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve közel ugyanannyiba kerül jelenleg foglalkoztatni Magyarországon, mint Szlovákiában. Mivel a szlovákok termelékenysége jóval magasabb, mint a magyaroké, ezért azt mondhatjuk, hogy a kinti rendszer jóval versenyképesebb környezetet biztosít a cégeknek.
Más szavakkal: a szlovák cégeknek 2018-ban körülbelül ugyanannyiba kerül olcsó munkaerőt alkalmazni, mint a jóval alacsonyabb hatékonysággal működő, így kevésbé profitábilis magyar cégeknek. De a munkavállalók oldaláról is sokkal kedvezőbb a szlovák adórendszer, mivel ott a munkára rakódó közterhek döntő részét közvetlenül a cégekkel fizetteti meg az állam, a dolgozóktól pedig csak kevés adót és járulékot von le, tehát a bruttó bérük sokkal nagyobb részét vihetik haza.
Eközben Magyarországon nemhogy csökkennének a munkavállalói terhek, hanem pont, hogy egyre többet adózunk az emelkedő bérek miatt. (Oké, 2016-ban minimálisan, egy százalékponttal csökkent az szja-kulcs). A legnagyobb probléma az alacsony jövedelműek adóztatásával van, akikkel kicsit sem méltányos az állam, mert arányaiban ugyanolyan magas közterheket rak rájuk, mint a magas jövedelműekre. Ugyan korábban létezett adójóváírás az alacsony keresetűeknek, ezt a Fidesz 2012-ben eltörölte. Azóta pedig “büszkén” mondhatjuk, hogy az alacsony bérért dolgozókat Magyarországon adóztatják meg a legjobban az OECD országok között.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
