A karácsony természetesen a fogyasztás kirobbanó ünnepe is. Ezt jól mutatja a kiskereskedelmi fogalom havi alakulása, amiből kiderül, hogy decemberben az éves átlagnál 29 százalékkal többet hagynak a magyar fogyasztók az üzletekben. A 2016-os adatok alapján például az átlagos havi 681,2 helyett 877,8 milliárdért vásároltak az emberek, 196,7 milliárd forinttal többet fizettek a boltokban egyetlen hónap alatt.

Mindenből többet fogyasztunk ilyenkor, csupán az üzemanyag fogyasztás esik vissza: erre tavaly decemberben 125,1 milliárdot költöttünk a novemberi 133 milliárd helyett. Pedig azt gondolhatnánk, hogy a sok rokonlátogatáshoz sok benzin kell, de úgy látszik az üzemek karácsonyi leállása ezt messze kompenzálja.

Érdemes azt is megnézni, hogy mire költünk arányaiban a legtöbbet: a csomagküldőknek ugrik meg leginkább a forgalma, 60 százalékkal. Őket az illatszer üzletek (56 százalék), a könyv- (55 százalék) és a ruhaboltok (49 százalék) követik. Érdekes, hogy ilyenkor még gyógyszerből is több fogy, viszont az alkohol nem pörög annyira, ez a legkevésbé élénkülő árutípusok között van. Nem úgy, mint a nagyon felpörgő használtcikk boltok.

A kereskedőkön kívül a szállodások is pezsgőt bonthatnak. Az Európai Unióban rengetegen indulnak karácsonykor és újévkor utazni, és ez a számokon is meglátszik: az összes utazás 8,8 százaléka esik decemberre, ami szinte pontosan egy tizenketted része az összes utazásnak, de a május-augusztus közti nyári hónapok után így is a december a legerősebb.

Ezért aztán nem meglepő, hogy az állam is dörzsölheti a tenyerét. A magyar állam bevételeinek 15,3 százaléka karácsonykor képződik. Ez jelentős részben azért van, mert a társasági adó előlegét minden év december 20-ig kell feltölteni. Ha úgy vesszük, ez az állam karácsonyi ajándéka, tavaly például csak társasági adóból 164 milliárd forint folyt be, ami a teljes éves keret negyede.

Az viszont már meglepőbb, hogy hiába az óriási kiskereskedelmi forgalom, az áfa bevétel decemberben nem sokkal magasabb a novemberinél. A január azonban nagy visszaesést hoz. Decemberen kívül egyébként csak a májusi adóbevételek ugranak meg, a személyi jövedelemadó bevallás határideje miatt.

És miből van ennyi pénze a magyar karácsonyozóknak? Részben hitelből. Az elmúlt években egyre több áruvásárlási és egyéb hitelt vettek fel a magyarok, 24,6-ról 53,6 milliárdra nőtt a folyósított hitelek összege 2012 és 2016 között. A 2017-es év pedig biztosan újabb rekordokat fog dönteni: az idei első három negyedévben 95 milliárd forint hitelt helyeztek ki. Ez lehet hosszú idő óta az első év, amikor nem a karácsonyi hajrában a legmagasabb hitelkihelyezés, mivel a második negyedévben 57,8 milliárd hitelt vettek fel az emberek.

De nem csak az áruitelek pörgetik a költéseket, a hitelkártya hitelek is újabb csúcsot dönthetnek. Az első 3 negyedévben már 82,9 milliárd hitelt folyósítottak, ami után szinte biztosan 100 milliárd felé kerül az idei összes kihelyezés értéke. Érdekes, hogy a hitelkártya költésekben már nem lehet a karácsonyi ajándékláz hatását annyira kiemelni, csak néhány százalékponttal magasabb az utolsó negyedév aránya az arányos 25 százaléknál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adóbevételek fogyasztás karácsony kiskereskedelmi forgalom Olvasson tovább a kategóriában