A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.

A legjobb példa erre a kézilabda, amelybe soha nem látott mennyiségű pénz áramlott az elmúlt két évben tao-nak köszönhetően.   

   
A 2015/2016-os idényben 21,2, egy évvel később ennél is több, 27,2 milliárd forintot fizettek különböző magyar cégek az államkassza helyett kézilabdacsapatoknak. Ezzel mindkét szezonban az összes tao-támogatás egyharmada érkezett ebbe a sportágba, a teljes összeg pedig még azt is meghaladja, amihez a labdarúgás jutott ugyanebben az időszakban. Pedig miközben a kézilabdában évi 300-350 körül alakul az igénylő csapatok száma, addig a futballban jellemzően az 1200-at is meghaladja.

A kézilabdába érkező támogatások összege érdekes módon pont azt követően ugrott meg, hogy a szövetség élére Kocsis Mátét nevezték ki. A nyolcadik kerületi polgármester, aki az idő tájt a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedett, 2015 áprilisában váltotta a családi okokból visszavonuló Vetési Ivánt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöki székében.

Elsőre akár erőltetettnek is tűnhet a a támogatások hirtelen emelkedését Kocsis kinevezéséhez kötni, ám van ennél közvetlenebb kapcsolat is. A 2015/16-os és az ezt követő tao-idény két legnagyobb nyertese ugyanis így vagy úgy kötődik Józsefváros polgármesteréhez.

Közvetlenebb kapcsolata az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-vel van a politikusnak, Kocsis ugyanis a ferencvárosi klub alelnöke. A céghez az említett két idényben összesen 1,78 milliárd forintnyi tao-támogatás érkezett, két és félszer annyi, mint az előző négy évben összesen. Az ugrás részben annak köszönhető, hogy a vállalat jelentős összeget igényelt és kapott infrastruktúra fejlesztésre, de az, hogy pontosan mire, az nem teljesen egyértelmű. A cég ugyanis a sportfejlesztési programját – a többi szakosztály tao-dokumentumaival ellentétben – nem tette közzé honlapján, és kérésünkre sem küldték meg, mire tervezik költeni a százmilliókat.

Ennél is érdekesebb Kocsis Máté és a kézilabda eddig legnagyobb tao-támogatásának viszonya. A legeredményesebb férfi kézicsapatot fenntartó, időközben Mészáros Lőrinc állandó üzlettárásnak, Szíjj Lászlónak a tulajdonába kerülő Veszprém Handball Team Zrt. még a 2015/2016-os szezonban kapott 1,74 milliárdos támogatást, aminek jelentős hányadát egy csarnoképítésre szánták. Mindez azért érdekes, mert az együttesnek elég komoly saját pályája van.

A Veszprém Aréna ugyan nem a Veszprém Handball Team Zrt, hanem a helyi önkormányzat tulajdonában van, de semmi nem veszélyezteti, hogy a csapat itt játsszon. Sőt a helyzet így még kényelmesebb is a sportvállalkozásnak, hiszen nem nekik kell vesződni a csarnok fenntartásával, és ami talán ennél is fontosabb, nem is ők fizetik a hitelből épült létesítmény évi több százmilliós törlesztőrészleteit sem (ezt egyébként az önkormányzattól átvállalta az állam, és a furcsa pénzügyi kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy Mészáros Lőrincék átvehették a hatalmat Veszprémben).

A lényeg, hogy a Veszprémnek nincs szüksége új csarnokra, így a hatalmas támogatás elég meglepő fejlemény volt. Persze csak addig, amíg ki nem derült, hogy nem is Veszprémben, hanem Balatonalmádiban, egy, a főváros VIII. kerületének tulajdonában álló gyermeküdülőben húzzák fel a csarnokot. Sőt nem is csak azt: a teljes tábor megújul a projekt keretében.

Az elmúlt két idény támogatásainak köszönhetően a Fradi és a Veszprém a kézilabda tao-toplistájának első két helyén áll. A rangsort egyébként itt különösen körülményes volt összerakni, a szövetség ugyanis nem kívánt válaszolni közérdekű adatigénylésünkre, amelyben a legtöbb támogatást összegyűjtők listájára kérdeztünk rá. Bár ez más sportágnál is előfordult (teljes rangsort csak a kosárlabda szövetségtől kaptunk) a kézilabdában olyan formátumban töltötték fel az adatokat a honlapra, mintha direkt az lett volna a cél, hogy senki ne lássa át őket. Ennek ellenére kísérletet tettünk az összesítésre.

A toplista elején nem meglepő módon az FTC és a Veszprém mellett ott van a szegedi csapatot működtető Pick Kézlabda Zrt. és a Győri ETO is, akad azonban több olyan együttes, ahol egy-egy nagyobb projekt húzta fel a támogatási összeget. Ilyen például a Vác, amely mindössze egy szezonban (2015/16-ban) kapott tao-pénzt, ám akkor több, mint 1,3 milliárd forintot, azért, hogy létrehozhassák a Dunakanyar Kézilabda Akadémiát a hozzá tartozó sportkomplexummal. Hasonló a helyzet a Sárospataki Református Kollégium esetében és a marcali Niké Sportegyesülettel is. Utóbbi néhány millió forintot ugyan szinte minden szezonban kapott, ezt azonban tavaly egy jókora, egymilliárd feletti összeggel fejelték meg. Hogy mindezt mire költik, azt nem tudni, az egyesület elnökét, Balogh Vilmost ugyanis hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre.

Az eddig említett esetek egyáltalán nem egyediek, az elmúlt két szezonban – a jégkoronghoz és a vízilabdához hasonlóan – a korábbiakhoz képest a kézilabda szövetség is sokkal lelkesebben hagyott jóvá infrastrukturális fejlesztéseket. Szintén csarnoképítésre kapott pénzt például a balatonfüredi, a hatvani, a siófoki és a kisvárdai kézicsapat, illetve a székesfehérvári Köfém is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet kézilabda tao-támogatás. Veszprém Olvasson tovább a kategóriában