Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. november 20. 13:39 Közélet

Az EU nem adja fel a női kvótát, Magyarországon nagyot esett a nemek közötti fizetéskülönbség

A nemek közötti fizetési különbségek csökkentéséért tesz javaslatot hétfőn az Európai Bizottság igazságügyért, fogyasztóvédelemért és nemek közötti egyenlőségéért felelős biztosa, Vera Jourova. A cseh biztos szerint a javaslat értelmében felszólítják a tagországok kormányait, hogy tanulmányozzák át a fizetéseket a közszférában, és szűrjék ki az egyenlőtlenségeket.

“Azt hiszem, a legtöbb tagállamban, de talán az összesben, a legnagyobb probléma a munkahelyek nemi szegregáltsága. A hagyományos női szakmák, mint a tanár vagy az ápoló, alul vannak fizetve” – mondta Jourova a Guardian-nek. A különbségek egyik jele, hogy mindegyik tagországban több férfi dolgozik, mint nő. Az Európai Bizottság idei jelentése szerint az EU-ban a 20 és 64 év közöttiek közül a férfiak 77 százaléka dolgozik átlagosan, a nőknek pedig a 66 százaléka (Magyarországon ez az arány 79:65).

 

Magyarországon a 2015-ös adatok alapján a férfiak 14 százalékkal keresnek többet a nőknél, ez valamivel jobb, mint a 16,3 százalékos európai átlag. Az átlagnál alacsonyabb különbség annak köszönhető, hogy 2010-hez képest közel négy százalékpontot javult ez a mutató. Ez azt jelenti, hogy Belgium után Magyarországon szűkült leginkább az olló a nők és a férfiak keresete között – pedig a nemi fizetéskülönbségeket csökkentő intézkedéssel nem lehetett találkozni az utóbbi években a magyar kormány részéről. Érdekesség, hogy a női és a férfi fizetések közötti különbség két macsónak gondolt társadalomban a legalacsonyabb, Romániában és Olaszországban.

Az Európai Unió jogalkotási folyamatában az Európai Bizottság javaslatából akkor lesz jogszabály, ha azt a jogalkotó, tehát az Európai Parlament, illetve a tagállamok politikai vezetéséből álló Tanács elfogadja. A nemek közötti esélyegyenlőséget célozza egy másik javaslat is, a 40 százalékos női kvóta bevezetése a magáncégek felsővezetésében. Az EU különböző szervei már 2012 óta gyúrják ezt a javaslatot: már 2013-ban a Tanács elé került, de azóta áll az ügy, mivel több tagállam is fenntartásokat fogalmazott meg, köztük Magyarország.

A javaslat értelmében azoknak a cégeknek, amelynek a felsővezetéségben a férfiak aránya meghaladja a 60 százalékot, azonos képességű jelöltek esetén a nőket kell előnyben részesíteniük, ha megüresedik egy pozíció a cég igazgatóságában. A Bizottság célja eredetileg az volt, hogy 2020-ra érjék el a 40 százalékos arányt. Az Európai Bizottság 2017-es felmérése alapján ettől a céltól még messze van az EU, a nagyobb cégek felsővezetői között 25 százalék a nők aránya. Pedig ez is jelentős előrelépés, 2010-ben még csak 12 százalék volt ez a mutató.

 

A Bizottság adatai szerint Magyarország jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, a nagyobb cégek igazgatóságai mindössze 14 százalékban áll női tagokból.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyenjogúság európai bizottság Európai Unió női kvóta Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.