Új kompenzációs rendszer váltja ki a megszűnt korkedvezményes nyugdíjt
A kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői csütörtökön egyeztetnek az egészségre kockázatos munkakörökben dolgozók újfajta kompenzációjáról, amelyet a korkedvezményes nyugdíj 2012-es megszüntetése óta követelnek a szakszervezetek. A veszélyes munkakörökben dolgozókat többletjuttatással, rekreációs célú juttatásokkal, pótszabadsággal, az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével kárpótolhatják, azonban az eredeti tervek szerint munkaidejük nem csökkenhet.
A kormányközeli Magyar Idők először februárban írta meg, hogy hamarosan jöhet az egészségkárosító munkakörökben dolgozókra vonatkozó új kompenzációs csomag. Az azóta eltelt háromnegyed évben nem sokat lehetett hallani a javaslatról, azonban a kormánylap szerdán azt írta, hamarosan döntés születhet az új rendszerről.
A veszélyes munkakörökben dolgozók munkafeltételeit egyrészt úgy javítanák, hogy a korábbi egységes szabályozás helyett egyedi, munkakörökre és munkahelyi adottságokra szabott irányelvet hoznának létre, vagyis minden munkahelyen külön felmérnék az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból. A feltárt, egészségügyi szempontból kifogásolható körülményeket a munkaadóknak kötelességük lenne kiküszöbölni, már ahol erre van mód.
Nemcsak anyagi juttatásokkal, de akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rekreációs intézkedésekkel kárpótolná a munkavállalói oldal a munkavállalókat. A szakszervezetek tervezetéből kiderül, hogy a munkaadók nem támogatják az egészségkárosító munkakörben dolgozók munkaidejének csökkentését, viszont elképzelhetőnek tartják, hogy annak egy részében más munkakörbe be vonják be a dolgozót. Szükség esetén a dolgozók átképzését is megvalósíthatónak tartják, azonban ezt az államnak is támogatnia kellene az érdekképviseletek szerint.
A másik fontos téma a nyugdíjasok foglalkoztatásának megkönnyítése lesz a csütörtöki egyeztetésen.
Jelenleg a 65 évnél fiatalabb nyugdíjasokra és korkedvezmény miatt korhatár előtti ellátásban részesülőkre bérplafon vonatkozik, ám a kormánylap úgy tudja, a kormány ezt a közeljövőben eltörölheti.
Az érvényben lévő szabályok szerint, ha a 65 évnél fiatalabbak a nyugdíjszerű ellátás mellett munkát vállalnak, akkor csak a mindenkori minimálbér (idén 127 500 forint) 18-szorosát kereshetik meg egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb havi bruttó 191 ezer forintot, azaz nettó 127 ezer forintot vihetnek haza az ellátás mellett. Ha ennél több jövedelemre tesznek szert, akkor valamelyik jövedelemforrásukról le kell mondaniuk.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
