A kelet-európai korrupció és a befektetések közötti kapcsolatot helyezi új megvilágításba egy tanulmány, amelynek összefoglalóját a szerzők a Voxeu-n tették közzé. A lényeg, hogy most nem a korrupció mértékének, hanem a bizonytalanságának hatását vizsgálták. A külföldi befektetők ugyanis nem az aktuális korrupciós szintet, hanem annak jövőbeni várható változásait árazzák be a döntéseiknél.

A tudományos munka szerzői nagyrészt a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank meglévő adatbázisaiból indultak ki, de azokat másképp rendszerezték, így 13 ország összesen több mint 140 ezer céges adatát dolgozták fel.

Az eredmény megerősítette, hogy minél nagyobb a korrupciós bizonytalanság, annál kevesebb befektetés valósul meg egy országban, és ez persze egyáltalán nem meglepő. Sokkal érdekesebb viszont, hogy a bizonytalanság nem egyformán érinti a helyi és a külföldi cégeket.

Ha a korrupciós bizonytalanság nő, akkor a helyi társaságok visszafogják a befektetéseiket, a külföldiek viszont nem.

A szerzők szerint ennek több oka is van, elsősorban az, hogy egy külföldi befektető már az országba való belépéskor megkeresi a helyi döntéshozókat annak érdekében, hogy a jövőbeni bizonytalanságokat feltérképezze, vagyis már akkor beárazza ezt a körülményt.

A másik fő ok az lehet, hogy a külföldi cégek olyan helyről jönnek, ahol nagyon erős antikorrupciós szabályoknak kell megfelelniük, ezért eleve olyan területek felé mennek, ahol a korrupciós bizonytalanság kevésbé befolyásolhatja az üzletüket. Ez nem azt jelenti, hogy olyan szektorokban jelennek meg, ahol nincs korrupció, hanem azt, hogy olyan helyekre mennek szívesebben, ahol például a korrupció mértéke vagy formája várhatóan nem fog jelentősen változni.

A befektetéseiket visszafogó társaságoknál tipikusan felgyülemlik a készpénzállomány, az el nem költött pénzzel pedig valamit kezdeni kell. A korrupció változása miatti üzleti bizonytalanságokra elvileg a készpénzállomány felduzzasztásával fel lehetne készülni (tartalékolni a váratlan esetekre), ám a valóságban nem ez történik. Az állomány ugyanis éppenséggel csökkenni kezd. A szerzők ebből arra következtetnek, hogy az érintett társaságoknak ki kell vonniuk a könyveikből a készpénzt, felkészülve a korrupciós szituációkra, hiszen a megvesztegetés eszköze is jellemzően a készpénz. Vagyis végső soron a befektetések helyett a lefizetendők zsebébe áramlik a pénz.

Medián korrupciós bizonytalanság Kelet-Európában 2012-ben. Forrás: BEEPS.

A szerzők végül arra hívják fel a figyelmet, hogy a korrupció magas foka mellett főleg annak kiszámíthatatlansága van igazán káros hatással a befektetésekre.

Fotó: AFP/Europress

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat befektetés Kelet-Európa korrupció Olvasson tovább a kategóriában