Milliárdokat bukhatott idén az állami Magyar Földgázkereskedő (MFGK) azon, hogy év elején megugrott a gáz ára a nemzetközi piacokon. Számításaink szerint csak január és március között 10 milliárd forint feletti veszteséget okozhatott a cégnek, hogy a rendszer rugalmatlansága miatt átmenetileg olcsóbban kellett továbbadnia a gázt a lakossági szolgáltatónak, mint amennyiért vásárolta.
Bár április után (forintban) újra csökkentek a nemzetközi árak, így most ismét nyereséget termel az állami vállalat, mivel azonban nyáron jóval kevesebb gáz fogy, mint télen, az első hónapokban felhalmozott hiányt nehéz lesz eltüntetni. Ez pedig korlátozhatja a kormányzat mozgásterét az újra sokat emlegetett rezsicsökkentés kérdésében.
A 2014-es választások slágertémája az utóbbi hónapokban került elő ismét, ám ezúttal nem a négy éve a rezsicsökkentéssel számos szavazathoz jutó Fidesz, hanem az MSZP kezdett el a témával kampányolni. Az ellenzéki párt nagyjából azzal érvelt, hogy az MFGK nyerészkedik a lakossági fogyasztókon, hiszen a cég 2016-ban tízmilliárdokat zsebelt be azzal, hogy drágábban adta a gázt, mint amennyiért vásárolta. A szocialisták ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, amely értelmében ráadásul nem csak a gáz, hanem a villany és távhő ára is 10 százalékkal csökkenne.
A gond csak az, hogy az MSZP legalább egy, de inkább két évet késett, és az év eleji események fényében épp most nem biztos, hogy indokolt lenne egy rezsicsökkentés.
Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy az elmúlt években nagyon komoly többlet csapódott le az MFGK-nál a kedvező világpiaci trendeknek köszönhetően. A 2013-2014 közötti rezsicsökkentést ugyan egyáltalán nem indokolták az akkori európai árak, így az intézkedés nagyon komoly veszteségeket okozott mindegyik piaci szereplőnek, a következő években azonban teljesen megváltozott a helyzet. Míg 2013-ban előfordult, hogy a 9 forintnál is többet kellett fizetni egy kilowattórányi gázért a holland gáztőzsdén, három évvel később 5 forint alá is benézett a kurzus. Néhány hónap csúszással pedig követte ezt a magyarországi orosz gázimport ára is.
A fordulópont valamikor 2015 tavaszán lehetett – a globális olajár összeomlása után fél évvel –, tavaly pedig már volt olyan hónap, amikor a beszerzési ár durván másfélszereséért adhatta tovább a gázt az MFGK. Mivel hatalmas mennyiségről van szó, a vállalat ezen 2016-ban durván ötvenmilliárd forintot kaszálhatott.
Ebből a nyereségből pedig valóban jelentősen lehetne csökkenteni a lakossági árakat, különösen, hogy törvény szerint erre is kellene használni a felgyűlt pénzt – amint erre Beöthy Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa felhívta a figyelmünket. Amiért ez eddig nem történt meg, és jó eséllyel ebben a formában nem is fog, az épp a korábban emlegetett téli árfordulat. Tavaly október és idén március-április között (forintban) több mint 50 százalékkal ugrottak meg a nemzetközi árak, ami ismét masszívan veszteségessé tette az üzletet az MFGK számára. Márpedig ahogy a többletből csökkenteni kellene az árakat, úgy a hiány miatt idővel drágulna a lakossági gáz. Utóbbi pedig – különösen a választások közeledtével – eléggé valószerűtlennek tűnik.
Persze könnyedén meg lehetne oldani, hogy senki ne nyerészkedhessen a lakossági gázon, illetve senkinek ne kelljen komoly veszteségeket elkönyvelni emiatt. Ehhez csak egy olyan árszabályozási mechanizmus kellene, ami – nyilván kisimítva az elmúlt másfél-két évre is jellemző éles ármozgásokat – a nemzetközi jegyzésekhez köti a hazai árakat is – mondta lapunknak Beöthy Ákos. Hiába lenne azonban ez egy kifejezetten racionális megoldás, hasonlóan az MFGK-nál keletkező többlet vagy hiány automatikus felosztásához, politikai szempontból túl kockázatos.
A nemzetközi folyamatok ugyanis nincsenek tekintettel a hazai választások időpontjára, így könnyen előfordulhat, hogy épp utóbbi környékén lenne egy a kormányzat számára befolyásolhatatlan lakossági gázáremelkedés. A tavaly téli drágulást például részben az okozta, hogy az ázsiai piacokon megugrott a kereslet, így Európába is kevesebb gáz érkezett, a kínálat csökkenése pedig felhajtotta az árakat. Ez tipikusan az kezelhetetlen pillangóeffektus, amit a politikusok nagyon nem szeretnek.
Egyébként pont ez az, amiért nem lehet kizárni azt se, hogy az MFGK a várhatóan masszív vesztesége ellenére mégis lesz valamilyen rezsicsökkentés a választások előtt. Egy ilyen döntést ugyanis itthon jellemzően nem a gazdasági, hanem a politikai racionalitás mentén hoz meg a kormányzat (ezt épp a 2013-14-es hasonló intézkedések mutatták meg leginkább). Megmagyarázni mindenesetre nem lenne nehéz az árcsökkentést, épp most ugyanis viszonylag alacsonyak a nemzetközi árak. Kérdés, hogy ez így marad-e mondjuk decemberben is.
Közélet
Fontos