Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a science fictionből science fact – mondta Frankó-Csuba Dea, innovációs coach, a Magyar Telekom konferenciáján.
A telekommunikációs cég innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum „Homo sapienstől a homo digitalisig” című kerekasztal-beszélgetése azt járta körbe, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a napjainkban zajló technológiai forradalom.
A negyedik ipari forradalom teljesen más hatással lesz az emberiségre, mint a megelőző három, amikor is az emberi erőt cserélték gépekre, majd jött az elektromos energia térhódítása, végül a mobilkommunikáció elterjedése. Frankó-Csuba Dea szerint Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapító elnöke fogalmazta meg a legfrappánsabban, hogy milyen gyökeres változások előtt állunk, amikor azt mondta, hogy a negyedik ipari forradalom nem azt változtatja meg, ahogy a dolgokat végezzük, hanem minket változtat meg.
Most van az emberiség történetében először lehetőség arra, hogy összeolvasszunk biológiai, digitális és fizikai rendszereket. Frankó-Csuba Dea erre az emberi DNS-t hozta fel példának, amely már programozható, de ugyanilyen meghökkentő a szintetikus bőr is, amellyel egy távoli helyen lévő, akár virtuális tárgyat tudunk megérintetni, amellyel olyan érzést kölcsönöz, mintha fizikailag is megfogtuk volna az adott tárgyat.
A korábbi ipari forradalmakra az volt a jellemző, hogy az új technológiát több generációnak volt lehetősége elsajátítani, fejleszteni, a jogalkotóknak pedig elég ideje volt szabályozni annak használatát. A szakember szerint ma már erre nincs idő, annyira felgyorsult az innováció, hogy hiába tanulunk meg egy-egy új eljárást, néhány év múlva teljesen más technológiát kell használunk, és persze megtanulnunk.
Bill Gates szerint, ha megkérdezik az embereket, hogy 2-3 év múlva milyen változások lehetnek, akkor túlbecsülik a lehetséges fejlődés mértékét. Ha azonban a következő 10 évre kérdeznek rá, akkor alulbecsülik azt. Lord Kelvin 1895-ben például még azt mondta, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak sosem fognak repülni. A Wright-fivérek 1903-ban 12 másodpercet töltöttek a levegőben a repülőgépükkel, 1919-ben pedig átrepülte az első ember az Atlanti-óceánt. Ma még gyorsabban követik egymást a technológiai újítások.
Napjainkban arról szól a vita, hogy a repülőgépek képesek lesznek-e elektromos meghajtásra. Frankó-Csuba Dea szerint az akkumulátorok túl nehezek, viszont az elmúlt két évben akkorát fejlődött a technológia, hogy megnégyszereződött a kapacitásuk. Ezzel sokkal reálisabb lett az elektromos repülőgépek megszületése. Olyannyira, hogy a Rolls-Royce már az elektromos utasszállító hajtóművén dolgozik, nem mellékesen Magyarországon van a gyár, ahol a prototípusok készülnek.
Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere a technológiai változás olyan gyorsan megy végbe, hogy fejlődési fázisok maradnak ki. Afrika sok országában nem épült ki a bankrendszer, most az emberek egyszerűen a mobiltelefonjukkal fizetnek, mivel távközlési- és mobilinternetes rendszer az egész országban elérhető.
„Az eszközökhöz való hozzáférés volt a kezdet és az adatokhoz való hozzáférés lesz a jövő” – mondta Meskó Bertalan orvos-jövőkutató. Meskó szerint ma az egészségügy olyan, mint egy autó, amelyben semmilyen adathoz nem férünk hozzá. Nem tudjuk mennyivel megyünk, mennyi benzin van a tankban, van-e olaj a motorban. Csak akkor látjuk mindezeket, ha bemegyünk egy intézetbe, kórházba és rákötnek a gépekre. A jövő egészségügye az olyan kütyükre fog épülni, ami monitoroz minket, így időben el lehet kapni egy kezdődő betegséget, vagy meg lehet előzni egy szívrohamot.
Már most elképesztően sok adat van a rendszerben, az 5G elindulásával ez meg fog sokszorozódni. Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője szerint elég csak a 2022-től, a személyautókba kötelezően beépített feketedobozokra gondolni. Online kapcsolat esetén lényegében az összes autóról tudni lehet, hogy hol tartózkodik. Egy veszélyes előzés esetén pedig a rendszer figyelmeztetni tudja a sofőrt, hogy valaki éppen felé közeledik a másik sávban. „A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek” – hangsúlyozta a szakértő.
„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.
A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik.
A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.
Fizetett hirdetés
Fontos