Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2024. január 31. 10:41 Élet

Nem feltétlenül a pénz hiányzik ahhoz, hogy több gyerek szülessen

A bőkezű családpolitikai intézkedések ellenére évek óta csökken a termékenységi arányszám az EU-ban.

  • A termékenységi arányszám megmutatja, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

Háttér: a termékenység az 1960-as évek közepe óta csökken az EU-ban. Bár a 2000-es évek elején volt egy kisebb emelkedés, ez 2010-ben 1,57-es szinten állt meg, majd egy újabb fellendülés után 2021-re 1,53-ra csökkent.

  • Az egész világon csökken a termékenység, Indiában is már a 2,1-es reprodukciós szint alatt van.
  • A kutatókat különösen az lepte meg, hogy az északi jóléti államokban mekkora volt a csökkenés, Finnországban például 20 százalékot esett a ráta 10 év alatt.

Számokban: a legmagasabb, 1,84-es termékenységi arány Franciaországban volt 2021-ben az EU-ban, majd 1,83-al Csehország következett.

  • Csehországban 2011-ben még 1,43 volt az arány, ahonnan folyamatosan nőtt, míg Franciaországban a 2 körüli szintről (ahol Magyarország utoljára 1979-ben volt) csökkent a még mindig magas 1,84-re.
  • Magyarországon 2011 és 2021 között nőtt az arányszám, 1,23-ról 1,59-ig, majd onnan 2023-ra 1,5-re csúszott le.

Mi történt? “Senki sem tudja igazából, mi folyik a termékenységgel. A csökkenésnek nem annyira gazdasági és családpolitikai, inkább kulturális, pszichológiai, biológiai és kognitív okai vannak” – mondta Anna Rotkirch, a finn népességkutató intézet kutatási igazgatója.

  • A családalapítás a függetlenség feladását jelenti a mai fiataloknak. “Sok társadalomban régebben a gyerekvállalással kezdődött a felnőtt lét. Most inkább egy zárókőhöz hasonlít.”
  • A termékenységi arányszám csökkenés fő oka sokáig az volt, hogy csökkent a gyerekszám a szülőkéhez, nagyszülőkéhez képest, de mára a gyerektelenség a fő faktor.
  • A nők termékenysége visszaesik a harmincas éveik végén, ehhez kell alkalmazkodnia a társadalomnak. “Mire megvan a ház, az egyetemi fokozat, túl késő – az idealizált életpálya nincs összhangban a női termékenységgel.”

A klímaszorongás hatása sem elhanyagolható, egy tavalyi kutatás szerint Lengyelországban, Indiában, Indonéziában és Japánban több mint harmadával többen gondolkoznak el emiatt azon, hogy nem vállalnak gyereket.

Mi várható? A sok bizonytalanság mellett léteznek a gyerekvállalást támogató változások is, például a home office terjedése, ami lehetővé teszi az apáknak, hogy jobban részt vegyenek a gyerekgondozásban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.