Nem feltétlenül a pénz hiányzik ahhoz, hogy több gyerek szülessen
A bőkezű családpolitikai intézkedések ellenére évek óta csökken a termékenységi arányszám az EU-ban.
- A termékenységi arányszám megmutatja, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.
Háttér: a termékenység az 1960-as évek közepe óta csökken az EU-ban. Bár a 2000-es évek elején volt egy kisebb emelkedés, ez 2010-ben 1,57-es szinten állt meg, majd egy újabb fellendülés után 2021-re 1,53-ra csökkent.
- Az egész világon csökken a termékenység, Indiában is már a 2,1-es reprodukciós szint alatt van.
- A kutatókat különösen az lepte meg, hogy az északi jóléti államokban mekkora volt a csökkenés, Finnországban például 20 százalékot esett a ráta 10 év alatt.
Számokban: a legmagasabb, 1,84-es termékenységi arány Franciaországban volt 2021-ben az EU-ban, majd 1,83-al Csehország következett.
- Csehországban 2011-ben még 1,43 volt az arány, ahonnan folyamatosan nőtt, míg Franciaországban a 2 körüli szintről (ahol Magyarország utoljára 1979-ben volt) csökkent a még mindig magas 1,84-re.
- Magyarországon 2011 és 2021 között nőtt az arányszám, 1,23-ról 1,59-ig, majd onnan 2023-ra 1,5-re csúszott le.
Mi történt? “Senki sem tudja igazából, mi folyik a termékenységgel. A csökkenésnek nem annyira gazdasági és családpolitikai, inkább kulturális, pszichológiai, biológiai és kognitív okai vannak” – mondta Anna Rotkirch, a finn népességkutató intézet kutatási igazgatója.
- A családalapítás a függetlenség feladását jelenti a mai fiataloknak. “Sok társadalomban régebben a gyerekvállalással kezdődött a felnőtt lét. Most inkább egy zárókőhöz hasonlít.”
- A termékenységi arányszám csökkenés fő oka sokáig az volt, hogy csökkent a gyerekszám a szülőkéhez, nagyszülőkéhez képest, de mára a gyerektelenség a fő faktor.
- A nők termékenysége visszaesik a harmincas éveik végén, ehhez kell alkalmazkodnia a társadalomnak. “Mire megvan a ház, az egyetemi fokozat, túl késő – az idealizált életpálya nincs összhangban a női termékenységgel.”
A klímaszorongás hatása sem elhanyagolható, egy tavalyi kutatás szerint Lengyelországban, Indiában, Indonéziában és Japánban több mint harmadával többen gondolkoznak el emiatt azon, hogy nem vállalnak gyereket.
Mi várható? A sok bizonytalanság mellett léteznek a gyerekvállalást támogató változások is, például a home office terjedése, ami lehetővé teszi az apáknak, hogy jobban részt vegyenek a gyerekgondozásban.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
