(A cikk a Green Policy Center oldalán megjelent írás szerkesztett verziója. A szerző fenntarthatósági kutató, tanácsadó.)

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a zöld épületek népszerűsége és a jelentősége. Számos lehetőség rendelkezésünkre áll, hogy zöldítsük mind régi, mind új épületeinket, ezek a legegyszerűbb megoldásoktól egészen a komplex technológiákig terjednek. Ráadásul egyre inkább teret hódítanak a fából készült és növényi alapanyagokat, mint például farostot, cellulózt, szalmát, kendert hőszigetelésként alkalmazó zöld házak.

A zöld épületek elengedhetetlenek egy klímasemleges és fenntarthatóság alapeszméire épülő jövő szempontjából, hiszen előtérbe helyezik a környezeti erőforrások megőrzését és az emberek jólétét, egészségét. Az egyes országok különböző módokon és eltérő megoldások alkalmazásával közelítik meg a zöld épületeket, hiszen azokat jelentősen befolyásolja az adott kultúra, az éghajlati feltételek, a környezeti, gazdasági és társadalmi prioritások. Az azonban közös globális törekvés, hogy az épített környezetünk megfeleljen elképzeléseinknek és szükségleteinknek a fenntartható jövő városával kapcsolatban.

Írásunkban pár jó gyakorlatot szeretnénk bemutatni a meglévő épületállomány zöldítésére, mivel azok energiafelhasználásának csökkentése az egyik legegyszerűbb módja a kibocsátások visszafogására, hiszen a fel nem használt energia a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a leghatékonyabb és leginkább támogatandó megoldás a teljeskörű épületenergetikai korszerűsítése a meglévő épületállománynak. Mivel a magyarországi épületállomány mindössze 11,2 százalék épült 2001 után a legutóbbi felmérés alapján, így rengeteg kibocsátás-csökkentési potenciál áll rendelkezésre, ugyanakkor ezzel hatalmas feladat is áll előttünk. A Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) 2020-as adatai alapján évente 100-130 ezer épületet kellene 2050-ig felújtani, hogy Magyarország elérhesse a klímasemlegességi célt.

Bár a társasházak felújítását jelenleg nem támogatja állami program, azonban üdvözlendő, hogy több új lehetőség is elindult, vagy előkészítés alatt áll egyéb ingatlanok számára.

A Magyar Nemzeti Bank idén októberben indította el a 2,5 százalékos kamatozású NHP Zöld Otthon Programját energiahatékony új ingatlanba költözők számára, illetve decemberben indul a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” című pályázat is, amely kimondottan alacsonyabb keresetű családok számára áll rendelkezésre épületkorszerűsítésre.

A zöld épületek jövőjét taglaló írások sokszor utalnak az újfajta, alternatív építési anyagok előretörésére, azonban hazánkban már régóta rendelkezésre áll egy technológia, amely több szempontból is fenntartható: ez a vályogház. Bár a nemrég publikált új Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia szerint a vályogházakat nem javasolt felújítani, az építész-szakma egyéb állásponton van. Mivel a vályogházak helyi és természetes alapanyagokat használnak, komoly népi építészeti hagyományai és emlékei vannak hazánkban, valamint általában a kevésbé tehetős rétegek lakják, ezért mindenképpen helyük van a jövő fenntartható épületei között.

Hasonló a helyzet az úgynevezett Kádár-kockákat illetően is. Ahogy a MEHI kutatásában kifejti, a hazai lakásállomány több, mint 20 százalékát teszik ki ezek a kifejezetten nem energiahatékony épületek (4-5 szörös energiafelhasználással a 2022-ben életbe lépő elvárásokhoz képest). A MEHI számításai szerint a mélyfelújításukkal 50-70 százalékos megtakarítás érhető el, amely a növekvő energiaárak mellett komoly lehetőségeket tartogat.

Szerencsére már elég sok megoldás érhető el, például 2019-ben Szentendrén nemzetközi verseny keretében 10 csapat mutatta be elképzeléseit a Kádár-kockák felújítására. Ezen felül 2021-ben indult a Nemzeti Mintaterv Katalógus, ahonnan kockaházak felújításához és új házak építéséhez is lehet letölteni tervrajzokat.

Egyéb lehetőségként fontos megemlíteni a főként városi környezetben hatékony zöld homlokzatok témáját is. A homlokzatok zöldítése jótékony hatással van az épületek energiafelhasználására, a környezet hőmérsékletére és a levegőminőségre is, emiatt mindenképpen érdemes megfontolni alkalmazásukat.

Alapvetően kétféle megoldásról beszélhetünk, az elsőnél a növények a talajból nőnek ki és így vannak felfuttatva a homlokzatokra. Ezt a megoldást alacsonyabb épületek esetén lehet alkalmazni, míg a második változat esetén a növényeket közvetlenül a homlokzatokra telepítik, így magasabb épületek esetén is felhasználhatók. A közelünkben például Bécs városa másfél millió eurót különített el a homlokzatok zöldítésére, amelynek keretében projektenként összesen 5200 euró támogatást kaphatnak a beruházók.

Mitől zöld?

A zöld épület fogalmának meghatározásánál nem kizárólag a szerkezeti tulajdonságokat tartják szem előtt, hanem az összes folyamatot is, amely az épület tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, felújításával, illetve végül a lebontásával kapcsolatos. A fenntartható épülettervezés során figyelembe kell venni a környezet, a társadalom és a gazdaság szempontjait is. A zöld épületek célja, hogy előtérbe kerüljön az energia, víz és egyéb erőforrások hatékony felhasználása, megőrizze a lakók egészségét és megfelelő munkakörülményeket biztosítson, illetve kevesebb hulladékot eredményezzen. Mind az új és a régi épületek felújítási munkálataira alkalmazhatók a zöld építés elvei.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által 2019-ben publikált jelentésből kiderül, hogy az épületek és az építőipari ágazat a globális energiafelhasználás 36%-át teszi ki, illetve az energiatermelés és egyéb folyamatok során keletkező szén-dioxid (CO2) kibocsátás 39%-áért felelős, melyből 11% az építőanyagok, mint például az acél, cement, és üveg gyártása során keletkezik. A hagyományos épületek az energiafelhasználás terén nem hatékonyak, illetve építésük és üzemeltetésük nagy mennyiségű hulladékot eredményez. Általában üzemeltetésük rendkívül sok vizet igényel, a szennyvíz közvetlenül, helyi kezelés nélkül kerül a szennyvízelvezető rendszerekbe, továbbá az építés során nagy mértékben csökken a zöld felület, melynek kiemelkedő szerepe van természetes víztisztító és vízelvezető rendszerként.

A zöld épületek a hagyományos épületekkel ellentétben hatékony energia- és vízfelhasználással rendelkeznek, illetve javítják a beltéri és kültéri környezetet, valamint több fenntarthatósági cél sikerességét is elősegítik. Hozzájárulnak például a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez, a klímavédelemhez, a fenntartható városok és közösségek kialakításához, a gazdasági növekedéshez, illetve az emberek jólétéhez. Az elveszített zöld területek kompenzálására is számos megoldást nyújt a zöld épülettervezés, hiszen gyakori elemei a természet-alapú megoldások, mint például a zöld falak és zöld tetők.

Ma már nagyon sok zöld épülettel találkozunk, szakmabeliek pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy a technológiát tökéletesítsék, illetve a minősítésekkel kapcsolatos esetlegesen felmerülő kiskapukat becsukják. Nem szabad ugyanis szem elől veszítenünk a valódi célt, hogy a zöld épületeink segítsenek bennünket a klímaváltozás elleni harcban, és ne csak hangzatos, vonzó de tartalmatlan fogalommá váljanak.

Ahogy azt a cikk elején kiemeltük, az energiafelhasználás – mindamellett, hogy nem csak a mennyisége, hanem a hatékonysága is probléma – és az ebből eredő károsanyag kibocsátás az egyik legnagyobb és legsürgetőbb probléma az épületekkel kapcsolatban. A zöld épületek elsősorban az épület egész életciklusán keresztül ezt hivatottak mérsékelni.

Az energiahatékonyság növelésére számos megoldás rendelkezésre áll, melyek közül egészen egyszerű megoldásokra is gondolhatunk, mint például az ajtó- és ablakszigetelés, az ajtócsukók karbantartása. A fűtés- és hűtésszabályozás egy viszonylag költséghatékony módja a falak és a nyílászárók szigetelése, melyekre a zöld épületek esetében arra is figyelni kell, hogy azok gyártása is energiahatékony legyen, illetve újrahasznosítható vagy biológiai úton lebomló anyagokból készüljenek, mint például a szálas szigetelőanyagok vagy a cellulóz, ezáltal csökkentve a majd keletkező hulladék mennyiségét.

Nagyon fontos az épület intelligens berendezések által szabályozott elektronikája, világítása, fűtése, szellőztetése és hűtése. A passzív napelemes épület is egy megfelelő stratégia az energiafelhasználás optimalizálására: már a tervezés folyamatánál figyelembe kell venni az ablakok és falak elhelyezését, tájolását, ahol lehetséges, szolár vízmelegítést kell alkalmazni. Számtalan módja van annak, hogy nyáron a lehető leghatékonyabb hűtési technológiát alkalmazzák a tervezők, míg télen maximalizálják a napenergiát. Ebben jelentős szerepe van a napelemeknek és fotovoltaikus berendezéseknek, de akár a természet-alapú megoldások, mint például a zöld falak elhelyezésének is.

A zöld épületek esetében nagyon fontos kritérium a víz hatékony felhasználása^*Csökkenteni lehet a felhasznált víz mennyiségét technológiai újításokkal, illetve a szennyvizet újra fel lehet használni tisztító berendezések segítségével. Kiváló megoldásokat nyújtanak a mesterségesen kialakított épített vizes élőhelyek. A zöld épületek esetében ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt helyeznek a vízgyűjtésre., az építéshez megújuló erőforrásokra kell támaszkodni, és a felhasznált anyagoknak a teljes életciklusukat figyelembe véve környezetbarátnak kell minősülniük^*Értékelésük során figyelembe veszik, hogy az előállítás során a lehető legminimálisabb legyen a károsanyag-kibocsátás, hosszú élettartamuk legyen, illetve nagy mértékben újrahasznosíthatóak legyenek. Rendkívül fontos, hogy már az építés során felmérjék az esetlegesen keletkező bontási hulladék mennyiségét, azt a lehető legkevesebbre redukálják, illetve megtervezzék annak újrafelhasználását vagy újrahasznosítását.
A zöld épületeknél és a felhasznált építőanyagoknál figyelembe kell venni azok életciklus elemzését – angolul Life Cycle Analysis (LCA) – is, amely azokat a teljes életciklus alapján értékeli a környezeti hatások teljes skáláját figyelembe véve, beleértve a kitermelés és a felhasználás során keletkező hulladékot, levegő- és vízszennyezést is..

A tervezés során az épület használóinak jóléte és egészsége is előtérbe kerül, fontos az életterek jó beltéri levegőminősége és a természetes fény^*Az egészségre káros anyagokat, valamint a mérgező kibocsátású anyagokat a zöld épületek során kerülni kell. Az akusztika és a megfelelő hangszigetelés is kiemelten fontos szerepet játszik a koncentráció és az épület kényelme, élvezhetősége szempontjából.. 

Számos minősítési rendszer próbálja egységessé tenni a zöld épületek kritériumait. Néhány ponton kifogásolhatók a minősítési rendszerek, azonban fejlődés csak valamilyen iránymutatással lehetséges^*Az egyes keretrendszerek különböző kritériumokkal és fokozatokkal rendelkeznek, az egyik leghíresebb a LEED minősítés, amelyet az Egyesült Államok Zöld Építészeti Tanácsa dolgozott ki, és különböző kategóriákban négy minősítési szintet érhet el egy épület. Régiónként találkozhatunk más sztenderdekkel is, mint például a BREEAM (Egyesült Királyság) vagy a DGNB (Németország).
Számos olyan épület van Magyarországon, amely valamilyen szintű BREEAM vagy LEED minősítést nyert el. A HuGBC honlapján például egy adatbázis is elérhető melyben a különböző minősítésekkel ellátott épületeket tartanak számon. Kiemelkedő például az Eiffel Palace Office Building, mely GOLD LEED és BREEAM minősítést kapott. A Közép-európai Egyetem is minősített zöld épület, különlegessége a tetőn lévő kert és zöldfalak. Magyarország első biodiverz zöld tetője a Green House Irodaház tetején található..

Európai látkép

Az Európai Bizottság 2019-ben tette közzé az Európai Unió új növekedési stratégiáját (Európai Zöld Megállapodás), amely 2050-re Európa klímasemlegessét tűzte ki célul. Ennek a tervnek egyik alappillére, hogy az európai épületek karbonsemlegessé váljanak, ehhez azonban rengeteg épület energetikai felújítására van szükség. 2020-ban látott napvilágot az európai épületfelújítási hullám stratégia (A renovation wave for Europe), melynek célja a jelenlegi felújítási ráta megkétszerezése és a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérése, 2030-ra pedig 35 millió épület korszerűsítése. Ezek finanszírozására éves szinten az elérhető Kohéziós Alapon és a Helyreállítási és Rugalmassági Eszközön kívül további, körülbelül €275 milliárdra lesz szükség éves szinten. Ezen túlmenően az EU egy szigorú energiahatékonyságra vonatkozó sztenderdet is előirányozott.

Magyarországon 2021. január 1-től az új épületek már csak a “közel nulla” energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnának használatbavételi engedélyt, ez a határnap azonban idén márciusban 2022. június 30-re módosult. A kivétel nem érinti a hatóságok használatára szánt, illetve a hatóságok tulajdonában álló új épületeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet épületek felújítás G7 Üvegház kádár-kocka üvegház vályogház Olvasson tovább a kategóriában