Az európai államok közül Olasz- és Görögországban jelenti a legnagyobb problémát az olyan kórokozók terjedése, amelyek ellenállnak az antibiotikumoknak – derül ki egy, a Lancet nevű brit orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból. A tudományos cikk szerzői 31 országban vizsgálták meg az antibiotikum-rezisztencia egészségügyi következményeit, és arra jutottak, hogy ezekben az államokban 2015-ben több mint 31 ezren haltak meg ilyen, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben.

Talán ennél is megdöbbentőbb adat, hogy egyetlen év alatt csak ebben a földrajzi régióban több mint 874 ezer emberi életév veszett el az antibiotikum-reziszens kórokozók terjedése miatt. Ezt az úgynevezett DALY index-szel mérik, amely a károsodott egészségi állapotban leélt évek és a várható élettartam előtti halál miatt elveszített életévek egyesített mérőszáma.

Az egyes országok között azonban elég jelentős eltérések vannak, és nem csak a népességszám miatt. A 100 ezer lakosra vetített megbetegedések, halálesetek és elvesztett életévek száma is komoly szórást mutat. A legmagasabb számokat Olaszország produkálta, ahol 100 ezer emberből 18-an, összesen pedig majdnem 11 ezren haltak meg ilyen betegségekben, vagyis az összes haláleset közel harmada náluk történt.

A kontinensen a szokásos kelet-nyugati, illetve észak-déli megosztottság most is elég látványos, ezúttal azonban inkább az utóbbi dominál. A legnagyobb problémát a déli államokban okozzák a szuperbaktériumok, északra haladva pedig egyre javul a helyzet. Ezt pedig ebben az esetben nem is elsősorban a gazdasági, sokkal inkább az éghajlati eltérések magyarázzák: a melegebb térségekben egyszerűen kedvezőbb a klíma egyes kórokozók terjedéséhez.

Magyarország a 31 vizsgált országból a 100 ezer lakosra vetített halálesetek és az elveszített életévek számában is a tizedik legrosszabb helyen végzett.

A felmérés szerint nálunk 2015-ben több mint 10 ezer ilyen megbetegedést regisztráltak, és a betegek közül 543-an nem is élték túl a fertőzést.

Az antibiotikum-rezisztencia a modern egészségügy egyik legnagyobb kihívása. A bakteriális fertőzések ellen ugyanis jellemzően antibiotikum-kezeléssel védekezünk, ám ezekre a szerekre idővel a kórokozók is reagálnak, és ellenállóvá válnak velük szemben. Azaz olyan baktériumtörzsek jönnek létre, amelyekre nem hat a hagyományos kezelés, ezek pedig idővel akár komoly járványokat is okozhatnak. Épp ezért egy ideje már elég széles körben küzdenek a felelőtlen antibiotikumhasználat ellen, amely felgyorsítja ezt a folyamatot.

A tanulmány készítői többféle baktériumot is vizsgáltak, és külön kiemelték azokat a kórokozókat, amelyek a colistinnek, az egyik legerősebb és általában csak végső esetben használt szernek is ellenállnak. Ebből a szempontból pedig még kedvezőtlenebb Magyarország helyzete, nálunk ugyanis 40 százalék feletti volt az ilyen baktériumok által okozott megbetegedések aránya. Ilyen magas arányt hazánkon kívül csak Görögországban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Olaszországban mértek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet antibiotikum antibiotikum-rezisztencia baktérium szuperbaktériumok Olvasson tovább a kategóriában