Miután múlt hónapban az Európai Bizottság bejelentette, hogy az évente kétszeri óraátállítás eltörlését javasolja, arra lehetett számítani, hogy ezt már jövőre megteszik. A Bloomberg azonban most úgy értesült, hogy a lépésről készített javaslat szerint erre csak 2021-ben kerülne sor.
A hírügynökség által látott dokumentumot az unió soros elnökeként Ausztria dolgozta ki, és a közelmúltbeli uniós csúcs alatt adták oda a tagállami delegációknak véleményezésre. Ez a bejelentett szándéknak megfelelően megtiltja a tagországok számára az évenként kétszeri óraátállítást, és erre egy menetrendet is javasol.
A nyári időszámítást választó országokban 2021. március 28-án kellene utoljára a mutatókhoz nyúlni, a téli mellett döntőkben pedig 2021. október 31-én.
Ez azért meglepetés, mert az Európai Bizottság is már jövőre megszabadulna az óraátállítástól. Sokak szerint azért, hogy ezzel jó pontokat szerezzen a választópolgároknál a májusi európai parlamenti választásokon.
Az Európai Közösség a 80-as években kezdte szabályozni az óraátállítást, hogy ezzel is segítse a kereskedelem, a közlekedés és a kommunikáció egységesülését. Kérdés, a mostani nyári-téli választást mennyire élik túl a földrajzi régiónként jelenleg nagyjából egységes időzónák. Régiónkból Szlovákiában jelenleg inkább a téli időszámításra hajlik.
A nyári óraátállítást a világon elsőként Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdték alkalmazni 1916-ban, hogy a hosszabb világos estéknek köszönhetően spórolni tudjanak az energiahordozókkal, amelyekből az első világháború miatt nem volt elég.
Ezzel Magyarországon 1919-ben hagytak fel, ezt követően 1941-1949 és 1954-1957 között állították át az órákat, majd 1980-tól mind a mai napig. Az Európai Bizottság felmérésében résztvevő magyarok 90 százaléka a rendszer eltörlésére szavazott, uniós szinten pedig 84 százalék volt emellett.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
