Autóvásárláskor a biztonság ma már az egyik legfőbb szempont. Az aktív és passzív biztonsági berendezéseknek nagyon fontos szerepük van, de nem árt tudni, hogy főúton kilencvennel haladva frontális ütközésnél a legdrágább és legjobb autó sem képes megvédeni az utasokat.

Érdekes kérdés, hogy a drága biztonsági tartozékok milyen hatással vannak a sofőrökre, mert hiába jobb a töréstesztje egy városi terepjárónak, mint egy levitézlett régi autónak, utóbbi sofőrje jóval inkább tisztában lehet sérülékenységével, míg előbbi azt hiheti, hogy biztonságban van, és ezért másképp is viselkedhet az utakon.

Az egyes márkákhoz a legkülönfélébb sztereotípiák tartoznak, ezért megpróbáltunk mélyebbre ásni a témában. Márkák szerinti bontásban kikértük a KSH-tól és a Belügyminisztériumtól a Magyarországon üzemben lévő autók számát és a baleseti statisztikákat, majd összevetettük a két adatbázist.

Kiderült, hogy Magyarországon 2016-ban összesen 301-en veszítettek életüket gépjárművekben, és további 12 361 könnyebb és súlyosabb sérülést mutatnak a statisztikák. Megnéztük, hogy az egyes márkákon belül 10 ezer autóra mennyi és milyen baleset jut, aszerint, hogy okozói vagy elszenvedői voltak az eseményeknek. A 10 ezer alatti darabszámú márkákat nem vettük figyelembe, mert különösen a ritka márkákra igaz, hogy ha ezek közül akár csak kevés is balesetbe keveredik, akkor eléggé eltorzítja az összehasonlítást.

Fontos körülmény még, hogy a teherautókat és kamionokat nem tudtuk kiszűrni, vagyis benne vannak a lista adataiban. Ez különösen olyan márkáknál fontos, mint a Mercedes, a Volvo, a Renault, a Peugeot, a Ford vagy a Volkswagen, amelyekből olykor a kamiontól kezdve a teherautón és a furgonon át a személyautóig mindenféle megtalálható az utakon, a végkövetkeztetések így nem csak a személyautósokra vonatkoznak. A statisztikák azonban általánosságban azt mutatják, hogy a nehézgépjárművek javítják egy-egy márka adatait, azaz beszámításuk jobb eredmény felé tolja el kis mértékben a személyautós összképet. Az adatok nem állnak rendelkezésre modellek és futott kilométer szerinti bontásban sem, pedig azokat is bevonva sokkal okosabbak lehetnénk.

Az alábbi grafikonon a számok tehát azt mutatják, hogy az egyes márkákon belül 10 ezer autóra mennyi halálozás jutott, a balesetet okozók és a vétlenek szerint. Ha például egy Mercedes ütközött egy BMW-vel, és a balesetet a Mercedes okozta, de a BMW-ben halt meg valaki, akkor a BMW-nek húztunk be egy strigulát a vétlenek között. Ha pedig a Mercedesben halt volna meg valaki, akkor a Mercedesnek adtuk volna a szégyenpontot, de az okozók között.

Az összehasonlításból ezúttal a Daewoo jött ki a legrosszabbul, akár vétlen volt a sofőr, akár vétkes, ilyen márkájú autókban történt arányosan a legtöbb halálos baleset. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy szerencsére halálos balesetből nincsen sok, ezért a minta egy-egy évben nagyon sokat változhat, lehet, hogy 2016-ban csak a szerencse pártolt el az élen végzett márkáktól.

Ugyanezeket az adatokat mutatja a következő ábra, de ebben csak az 50 ezres darabszámnál nagyobb márkákat tüntettük fel. A buborékok mérete a darabszámmal arányos, és jól látszik, hogy a népszerű márkák ugyan mind egy bolyban helyezkednek el, azért nagy különbségek vannak: Fordban vagy Toyotában egy autóra számolva feleannyi halálos áldozat volt, mint Suzukiban vagy (talán meglepetésre) Volvoban.

Nagyobb merítést ad viszont az összes személyi sérüléssel (akár halálos, akár könnyű, akár súlyos) járó baleset vizsgálata, az alábbi grafikon és ábra (az előbbi kettő analógiájára) ezeket mutatja.

Itt érdekes módon a Mercedesek jöttek ki a legrosszabbul. Ez nem azt jelenti, hogy a Mercedes sofőrök sok balesetet okoznának, hanem azt, hogy ha már egyszer a baleset bekövetkezik, akkor arányait tekintve a Mercedes márkájú autókban sérülnek meg a legtöbben. A lista alsó fele is meglepő lehet, hiszen ott számos olyan márka is található, amelyről nem az jutna elsőre eszünkbe, hogy baleset esetén kevesen fognak benne megsérülni. A Dacia például mind a halálos áldozatoknál, mind a sérüléseknél a listánk legalján volt.

Magyarországon egyébként európai összevetésben is kimagaslóan sok a közúti baleset, az Eurostat adatai szerint a legtöbb mérőszámban nagyon rosszul állunk. Ebben a nem túl jó minőségi útjaink mellett annak is nagy szerepe lehet, hogy csapnivaló a közlekedési morál.

A közlekedési balesetekben elhunytak száma – amiben nem csak a járművel utazók, de gyalogosok és kerékpárosok is benne vannak – a 10. legmagasabb nálunk a 28 uniós tagállam közül, tehát a középső harmad aljában vagyunk. Ezt is úgy sikerült elérni, hogy majdnem megfeleztük 2006 óta a halálozási számokat: a 2006-os 1303 helyett már „csak” 644-en haltak meg 2015-ben közlekedési balesetekben.

Magyarországon van ezer főre számítva a második legkevesebb autó az Európai Unióban Bulgária után. Ha azt nézzük meg, hogy 1 millió gépjárműre mennyi halálos baleset jut, még rosszabbul mutatnak a keleti uniós tagállamok statisztikái. Így már Romániában a legrosszabb a helyzet, de Magyarország is az ötödik legrosszabb eredményt mutatja fel.

Talán nem meglepetés, hogy a közúti biztonságra nagy hangsúlyt helyező Svédországban jut a legkevesebb halálos áldozat egymillió autóra, de az annál inkább, hogy a délies tempó ellenére Máltán a legjobb az eredmény (és ez nem egy, hanem több év jó eredménye), igaz, ehhez az ország parányi úthálózatának is köze lehet. Észtország viszonylag jó eredménye azért érdekes, mert a középmezőny jobb felén elhelyezkedő balti országban ugyanolyan utak és időjárási viszonyok vannak, mint Lettországban és Litvániában, mégis sokkal kevesebben halnak meg az utakon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet balesetek gépjármű halálos baleset közlekedés Olvasson tovább a kategóriában