Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.
Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.
Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.
Részben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.
Egymásnak feszülnek a helyi lakosok és a parkolókra szakosodott ingatlanbefektetők érdekei. Kinek a szempontjai fontosabbak?
Szép lassan dinoszaurusszá változik Németország, ha nem ül fel az e-autó-hullámra. Meglepő ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehéz helyzeten.
Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.
Az Aldi és a Lidl nyereségrátája a fasorban sincs a magát CBA-nak álcázó CBA-hoz képest. De a sikernek vannak árnyoldalai is.
Magyarország feltalálta az applikáció nélküli platform alapú gazdaságot. 12 milliárdot hagy a magyar állam az egyéni vállalkozós megoldást választó taxisoknál.
Nagyon megugrott a Budapestről Bécsbe utazók száma, de csak azóta, amióta az állami cég beállt a Flixbus informatikai ernyője alá.