Míg az elmúlt napokban egyre több cikk foglalkozik a török gazdaság egyre terebélyesedő válságával, az országban egymást váltják a megalomán építkezések. Októberre készülhet el az új isztambuli repülőtér első szakasza, amely a tervek szerint a világ legnagyobb reptere lesz végleges befejezésekor, ami 2030 előtt várható.
Az új reptér Isztambul harmadik nemzetközi reptere lesz az Atatürk és a Sabiha Gökcen mellett. Bár az Atatürk fejlődése az utóbbi években megtorpant, 2010 óta így is megduplázta utasforgalmát, és több mint 60 millió utasával a világ 15. legnagyobb forgalmú reptere. Az új, egyelőre név nélküli reptér kapacitása viszont 150 milliós lenne, amely másfélszerese a jelenleg listavezető atlantai Hartsfield–Jacksonénak.
Az Isztambultól közel 50 kilométerre fekvő új terminál készültségi szintje több mint 85 százalékos. Mérete 130 hektáros lesz, ami nagyjából kétszáz focipályával egyenlő, és már ez a terminál is 90 milliós utasforgalomra alkalmas. Az új repülőtér felépítésével az a cél, hogy a Perzsa-öböl reptereit (mint Dohát, Abu Dzabit, Dubajt) megelőzve a térség tranzitközpontjává váljon. Az új török reptérről 350 célponthoz repülhetnek majd, amely több mint a jelenlegi világelső Frankfurt kapacitása.
A közel-keleti reptereknek és légitársaságoknak kulcsszerepe van a kontinensek közötti légi forgalomban központi elhelyezkedésük miatt. Például az Európából utazók itt szállhatnak át, ha Ázsiába vagy Ausztráliába utaznak, Törökországon keresztül pedig Afrikába is sokan repülnek. Bár az átszállók szempontjából ez a legtöbb esetben lényegtelen, a helyieknek és Törökországba utazóknak is hátrány, hogy a reptértől másfél órás az út Isztambul belvárosáig.
Az új terminál, amelyet októberben adhatnak át. Fotó: AFP
A Foreign Policy szerint más szempontokból is merésznek tűnik a projekt. A hatalmas méretek miatt az utasoknak és a személyzetnek közel egy kilométert kell majd sétálnia a belépéstől a becsekkolásig. Problémás lehet a törökországi biztonsági helyzet is, például egy két évvel ezelőtti terrortámodasában 41-en haltak meg az Atatürk reptéren. Szintén nem egyértelmű, hogy mi alapozza meg a 150 milliós forgalmat, amire a török közlekedési minisztérium válasza az, hogy 15 éve se hitték el, hogy az akkor 20 milliós forgalmú Atatürk mára 60 milliós lesz.
A projekt megalapozatlanságát mutatja, hogy Isztambul 2009-ben elfogadott, 25 évre szóló várostervében nem szerepelt a reptér terve. Akárcsak az a Boszporusz tengerszoroson átívelő, harmadik isztambuli híd, amelyet 2016-ban adtak át, és egyébként a világ egyik legnagyobb hídja. Szintén nem szerepelt az akkori tervekben az a 45 kilométeres csatorna, amely a Fekete-tengert köti össze a Márvány-tengerrel. A csatorna célja, hogy tehermentesítse a Boszporusz teherforgalmát, miatta pedig Isztambul európai része szigetté válna.
Ezek olyan megaprojektek, amelyek rendkívül látványosak, a világ legjelentősebb újságjai is beszámolnak róluk, azonban a várostervezők szerint egyiküknél sem vizsgálták meg, hogy a közlekedésre vagy az ökológiára milyen hatást gyakorolnak. Az ilyen előkészítetlen, de jelentős hírértékű megaprojektek éppen azokra az autokrata rendszerekre jellemzőek, mint amilyenné Törökország vált a Recep Tayyip Erdogan 2003-as hatalomra kerülése óta.
A Boszporusz felett átívelő Vitéz Szelim szultán híd átadása 2016-ban. Fotó: AFP
A piramosoktól kezdve Ceausescu palotáján át a dubaji rekordmagas Burzs Kalifáig számtalan építészeti példa őrzi az autokrata rendszerek vonzódását a nem feltétlenül racionális, gigantomán beruházások felé. A Törökország vezetését még mérsékelt nyugatbarátként kezdő Erdogan meghasonulásával párhuzamosan egyre több a megalomán beruházás Törökországban is.
Ilyen a 2014-ben átadott, több mint ezer szobából álló elnöki palota, több száz mecset felhúzása vagy az Isztambul Galata nevű negyedében egy kulturális és kereskedelmi központ felépítése 1,2 milliárd dollárért (300 milliárd forintért). Erdogan tavaly azt jelentette be, hogy új autómárkát is létrehoznak, amelynek 2021-ben kezdhetik meg az árusítását.
A látványos óriásberuházások amellett, hogy Törökország nemzetközi PR-ját szolgálják, tele vannak szimbólumokkal, amelyek Erdoganhoz kötik őket. A Foreign Policy szerint több kormányhivatalnak is célzott arra, hogy az új repteret egyenesen Erdoganról nevezik majd el. Ha elkészül, éppen azt az Atatürkről elnevezett repteret fogja helyettesíteni, aki a szekuláris államot megalapította. Erdogan pedig óriási energiákat fektet abba, hogy az általa nem kedvelt Atatürk hagyatékát elhomályosítsa.
Törökországban amúgy egy hónap múlva tartanak országgyűlési és elnökválasztást, amelyen lényegében eldől, hogy Erdoganból diktátor válhasson-e vagy sem.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
