Lezárult egy per, amiben százmilliárdokat követeltek a magyar államtól
Február végén hivatalosan is lezárult az a per, amit a francia Engie energiaóriás indított a magyar állam ellen még 2016-ban – derül ki a cég csütörtökön közzétett éves beszámolójából.
A franciák korábbi lapértesülések szerint 200 milliárd forintra perelték az államot, azért, mert álláspontjuk szerint Magyarország megsértette a befektetővédelmi elveket. A rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások ugyanis ellehetetlenítették a franciák gázvezetékeket fenntartó hálózati cégének gazdaságos üzemeltetését. Ez pedig az Engie becslése szerint ekkora kárt okozott számukra.
Az eljárás, ami egy washingtoni választott bíróságon futott (ICSID, International Center for Settlement of Investment Disputes), azért zárult le, mert az érintett hálózati céget az Engie időközben eladta a magyar államnak. A köztulajdonban lévő Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) még októberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a franciákkal az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. megvásárlásáról. A tranzakció eredményeként a 3,4 millió, főleg lakossági gázfogyasztót kiszolgáló NKM 23 ezer kilométernyi gázvezeték-rendszerrel gazdagodott.
A vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra, és ez a mostani beszámolóból sem derül ki, vélhetően azért, mert az ügyletet csak idén januárban zárták le. Annyit ugyanakkor éves jelentésében elárult az Engie, hogy az eladás eredményeként a csoport nettó adósságállománya nagyjából 100 millió euróval (nagyjából 31 milliárd forinttal) csökkent. Mivel az említett összeg nagyságrendileg megegyezik Égáz-Dégáz kötelezettségállományával, a beszámolóban elrejtett félmondat arra utalhat, hogy az NKM átvállalta a tartozást. Ennek nagy részét egyébként egy, a francia anyacégtől kapott kölcsön tette ki.
A teljes vételár azonban ennél a 31 milliárdnál valószínűleg több volt. Mikor először felmerült, hogy az állam megveheti az Égáz-Dégázt, akkor a cég értékét 80-85 milliárdra becsülték, ám mire a megállapodás megszületett ennyit valószínűleg már nem ért a vállalat. Magyarul az NKM valahol 30 és 80 milliárd közötti összeget szánhatott a vásárlásra.
Ez egyébként nem az utolsó hasonló tranzakció volt a piacon. Két hónappal később ugyanis az ismert magyar befektetők érdekeltségébe tartozó MET vette meg az egészen addig az olasz ENI tulajdonában lévő Tigáz Zrt-t és annak 33 ezer kilométernyi gázvezeték-hálózatát.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
