A magyar városok közül a Kisvárda közelében fekvő Ajakon vallották magukat arányaiban legtöbben vallásosnak a tavalyi népszámláláson (a lakosság 74 százaléka). A vállaltan vallásosok aránya a borsodi és szabolcsi városokban a legnagyobb, az országos lista első tíz helyezettje ebben a két vármegyében van. Felekezeti alapon ezek a leginkább vallásos városok:
Arányaiban a legtöbb ortodox keresztény (7%) a békési Battonyán lakik (ahol a legnagyobb a románok aránya a magyar városok közül), a legtöbb izraelita (0,7%) pedig Budapest II. kerületében.
A legtöbben Túrkevén és Balmazújvárosban nem vallásosok, ezekben a városokban a lakosság közel fele állította magáról, hogy nem tartozik vallási felekezethez.
Látszólag húsz év alatt közel felére csökkent a katolikusok száma (5,6 millióról 2,9-re) Magyarországon, ugyanakkor az eredmény félrevezető: nem a nem vallásosok száma nőtt érdemben, hanem a nem válaszolóké.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.