Kecskemét és Tatabánya a 2010-es évek győztese, de minden magyar nagyváros látványosan gazdagodott
Kecskeméten és Tatabányán nőtt legnagyobb arányban az életszínvonal a magyar megyeszékhelyek közül az előző évtizedben. Az egy főre jutó nettó jövedelem mindkét városban mintegy 150 százalékkal nőtt 2011 és 2021 között, Tatabánya így öt, Kecskemét pedig hét pozíciót javított.
- Mindkét város ipari központtá vált az utóbbi időben. Az ország egyik legnagyobb gyárában, a kecskeméti Mercedesben 2012-ben kezdődött el a termelés, Tatabányán pedig több kisebb-nagyobb gyár kezdte el a működését.
- Mellettük két megyei jogú városban, Érden és Hódmezővásárhelyen is hasonló mértékben nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem.
Számokban: a többi városhoz képest Nagykanizsa (-6), Dunaújváros (-5), Eger (-4) és Zalaegerszeg (-4) rontott leginkább a pozícióján. Arányaiban is ezekben a városokban nőtt legkevésbé az egy főre jutó nettó jövedelem (nagyjából 100-120 százalékkal).
- A mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki (a cikk ötletét a Péncentrum cikke adta, amelyben a legszegényebb településeket mutatták be), „nagy vonalakban egész jó képet adhat”, ugyanakkor vannak korlátjai, például nem számol a vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel.
- Esetünkben pedig Sopronnál torzít látványosan, mivel csak a belföldi jövedelmet veszi alapul, miközben a városból sokan ingáznak Ausztriába.
Tágabb kontextus: a számok tükrözik a 2010-es évtized alighanem legfontosabb magyarországi gazdasági folyamatát, az életszínvonal látványos növekedését. A megyei jogú városokban átlagosan*a lakosságszámmal való súlyozás nélkül 133 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem 2011 és 2021 között, ami jelentősen meghaladja az ebben az időben mintegy 50 százalékos inflációt (ez az itthon látványos változás ugyanakkor régiós szinten átlagosnak mondható).
- A KSH országos adatai némileg visszafogottabb növekedést mutatnak, az egy főre jutó reáljövedelem nagyjából 50 százalékkal nőtt ebben az időszakban.
Adat
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Új Samsung-üzem épül Gödön, felpörgött az év elején az európai villanyautó-piac
A villanyautók forgalma csaknem 30 százalékkal nőtt az EU-ban, a hibridek népszerűsége továbbra is kitart, ami segíthet a szenvedő magyar gyáraknak.
Fontos
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
