A feldolgozóipar üzleti klímáját a februári kedvezőtlen járványügyi fejlemények sem kezdték ki érdemben a visegrádi országokban és az eurózónában, habár Magyarországon a januári viszonylagos optimizmus szertefoszlott az elmúlt hónapban. A hazai beszerzési menedzserindex (BMI vagy angolul PMI) az év elején viszonylag magasan alakult, innen azonban egy hónappal később visszakorrigált a tavaly nyár óta megszokott 50 pont körüli szintre – ez a kedvező és kedvezőtlen üzleti helyzetről beszámoló cégvezetők egyenlő arányára utal.
A legfrissebb, tavaly decemberi termelési reáladatokon is látszik a magyar feldolgozóipar lendületvesztése, amit a többi visegrádi országban elkerült az ágazat. Az eurózónában működő gyáraknál viszont hasonló tendencia látszik, mint a magyarországi üzemeknél.
A szolgáltató szektort illetően csak az eurózónából érhető el a BMI értéke. Ez továbbra is arról árulkodik, hogy a járvány előtt az iparvállalatoknál még jobb üzleti klímáról beszámoló szolgáltatók helyzete jelenleg jelentősen rosszabb a gyártóknál.
A magyar ipar üzleti helyzetének romlására az uniós konjunktúrafelmérés friss adatai is rávilágítanak. Ez a kutatás a BMI-hez hasonlóan cégvezetők szubjektív helyzetértékelését hivatott felmérni, igaz, némileg eltérő módszertannal*Például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak. Továbbá az indexek nulla alatti értékei utalnak a pesszimista, a nulla feletti értékei pedig az optimista vállalatok túlsúlyára., és a februári eredményei sok tekintetben a fentiekkel megegyező tendenciákat mutatnak. A magyar iparvállalatokhoz hasonlóan a szlovák gyártócégek kilátásai is romlottak, miközben az iparvállalatok jellemzően kedvezőbb üzleti klímáról számoltak be, mint a szolgáltatók (kivéve Csehországban).
Az uniós felmérés az üzleti szféra mellett a háztartási fogyasztók helyzetét is vizsgálja – a visegrádi országokban a tavalyi nyár vége óta alapvetően romlanak a lakosság anyagi kilátásai, miközben az eurózónában inkább stagnálást mutatnak.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
