A feldolgozóipar üzleti klímáját a februári kedvezőtlen járványügyi fejlemények sem kezdték ki érdemben a visegrádi országokban és az eurózónában, habár Magyarországon a januári viszonylagos optimizmus szertefoszlott az elmúlt hónapban. A hazai beszerzési menedzserindex (BMI vagy angolul PMI) az év elején viszonylag magasan alakult, innen azonban egy hónappal később visszakorrigált a tavaly nyár óta megszokott 50 pont körüli szintre – ez a kedvező és kedvezőtlen üzleti helyzetről beszámoló cégvezetők egyenlő arányára utal.
A legfrissebb, tavaly decemberi termelési reáladatokon is látszik a magyar feldolgozóipar lendületvesztése, amit a többi visegrádi országban elkerült az ágazat. Az eurózónában működő gyáraknál viszont hasonló tendencia látszik, mint a magyarországi üzemeknél.
A szolgáltató szektort illetően csak az eurózónából érhető el a BMI értéke. Ez továbbra is arról árulkodik, hogy a járvány előtt az iparvállalatoknál még jobb üzleti klímáról beszámoló szolgáltatók helyzete jelenleg jelentősen rosszabb a gyártóknál.
A magyar ipar üzleti helyzetének romlására az uniós konjunktúrafelmérés friss adatai is rávilágítanak. Ez a kutatás a BMI-hez hasonlóan cégvezetők szubjektív helyzetértékelését hivatott felmérni, igaz, némileg eltérő módszertannal*Például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak. Továbbá az indexek nulla alatti értékei utalnak a pesszimista, a nulla feletti értékei pedig az optimista vállalatok túlsúlyára., és a februári eredményei sok tekintetben a fentiekkel megegyező tendenciákat mutatnak. A magyar iparvállalatokhoz hasonlóan a szlovák gyártócégek kilátásai is romlottak, miközben az iparvállalatok jellemzően kedvezőbb üzleti klímáról számoltak be, mint a szolgáltatók (kivéve Csehországban).
Az uniós felmérés az üzleti szféra mellett a háztartási fogyasztók helyzetét is vizsgálja – a visegrádi országokban a tavalyi nyár vége óta alapvetően romlanak a lakosság anyagi kilátásai, miközben az eurózónában inkább stagnálást mutatnak.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
