Egyetlen ábra is jól mutatja a különbséget a járvány tavaszi és mostani hulláma között
A lenti ábra két, egyaránt 17 napos időtávon mutatja be a koronavírus terjedését az egyes megyékben, tavasszal és most, azonos skálán. A grafikonon az látszik, hogy az április 5., illetve az augusztus 25. utáni bő két hétben hogyan alakult az egyes megyékben a 100 ezer főre vetített (kumulált) esetszám, tehát hogy ebben az időszakban népességarányosan hány beteget találtak az ország régióiban.
Az abszolút számokban lévő eltérés mellett a leginkább az szembetűnő, hogy most sokkal egyenletesebben terjed a vírus az ország minden pontján. Míg tavasszal a megyék nagyjából felében alig néhány fertőzöttet regisztráltak, volt ahol mindössze négyet, most a legkevésbé átfertőzöttnek számító Békésben is több tucatot.
Az elmúlt 17 napban a legfertőzöttebb Pest-megyében népességarányosan körülbelül négyszer annyi esetet rögzítettek, mint Békésben, tavasszal a két szélsőérték közötti különbség majdnem hatvanszoros volt.
Ugyanez a teljes 17 napra statikusan, a tavaszi és mostani adatokat egymás mellé téve így néz ki megyénként, a fővárossal kiegészítve:
Adat
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött
Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
