(Tóth István János közgazdász, a CRCB igazgatója, az KRTK KTI tudományos főmunkatársa.)

A fogyasztók egy nagyobb értékű, tartós használatú termék megvásárlása előtt rendszerint az interneten tájékozódnak annak jellemzőiről. Erre alapozva fogunk most becslést adni a magyarországi személygépkocsi-kereskedelem alakulására az internetes keresési forgalmak figyelembevételével. Az új autók forgalomba helyezésére vonatkozó, 2005. január és 2020. március közötti adatokat, valamint egy, az irántuk várható keresletet jelző mutatót veszünk alapul. Ez utóbbi hátterében a Google Trends 2004. január és 2020. március közötti statisztikái állnak, amelyek révén a Magyarországon leggyakrabban vásárolt márkákra vonatkozó keresések számát figyeljük meg.

Ezek szerint idén

márciusban szinte beszakadt a magyar lakosság új autók iránti kereslete,

2005 óta nem látott mértékű csökkenés becsülhető. Még a 2008-as válság idején sem esett vissza ennyire az autók iránti érdeklődés, mint most.

Jelenbecslés és előrejelzés a szereplők kérdezésével és megfigyelésével

A módszer lehetőséget ad a gazdasági folyamatok úgynevezett jelenbecslésére vagy jobb esetben előrejelzésére. Az első esetben az éppen aktuális tendenciákat elemezhetjük anélkül, hogy megvárnánk az időszakot jellemző hivatalos statisztikák publikálását.

A jelenbecslésnek és az előrejelzésnek vannak hagyományos módszerei is, például a vállalati és lakossági konjunktúra vizsgálatok. Ezek közül az egyik leghíresebb és szakmai körökben széles körben elfogadott a müncheni Ifo intézetnek a német gazdaságra vonatkozó vállalati és lakossági vizsgálata. Ennek 2020. márciusi adatai például a német gazdaság zuhanórepülését jelzik előre.

Mióta azonban az interneten rengeteg jól feldolgozható, objektív információ gyűlik, azokon egyre több gazdasági mutató becslése alapulhat, annál is inkább, mert ezek az adatok közvetlenül tájékoztathatnak a vállalkozások vagy a háztartások várható beruházási és fogyasztási döntéseiről.

A Google például nyilvántartja és lekérdezhetővé teszi, hogy a keresési kifejezéseket milyen gyakorisággal ütötték be a felhasználók a szoftverébe. Ezeket a keresési forgalmakat világszerte sikerrel használták többek között autóipari, lakáspiaci és turisztikai adatok, a lakossági fogyasztás és a munkanélküliség megbecslésére. Magyarországon is hasznosnak bizonyultak a Google adatai például az autóeladások, a háztartási fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom vagy a regisztrált álláskeresők számának jelenbecslésében. A legújabb kutatások szerint a Google Trends adatai hasznosak lehetnek előrejelző makro-modellekben is.

Mielőtt rátérnénk az eredményeink ismertetésére, érdemes megjegyezni, hogy az interneten megjelenő cikkek tartalomelemzése legalább olyan fontos információforrás a jelenbecslések során, mint a felhasználók érdeklődése. Például a jelentősebb beruházásokról rendszerint már azok megkezdése előtt értesülhetünk az online sajtóból, így a hírportálok megfigyelésével eredményesen becsülhetjük a befektetési aktivitást. Hasonlóképp a válsággal kapcsolatos szavak előfordulásából jól lehetett következtetni a recesszió lefutására a 2008-as visszaesés után.

Ritkán keresnek autókra az emberek, ami baljós előjel

A becslésünk során először megnéztük, mit mutatnak a Google Trends keresési aktivitásra vonatkozó adatai az itthon leggyakrabban vásárolt autómárkákra vonatkozóan, amelyek alább láthatók:

Ezek azért fontosak, mert közvetlenül a keresleti oldal szereplőiről (az autók és ezen belül az autóvásárlást fontolgatók), illetve az ő érdeklődésükről árulkodnak.

Megnéztük tehát, hogy 2004 és 2020 között Magyarországon hányszor ütötték be a Google-ba, hogy „Suzuki”, „Ford”, „Skoda” és a fentebbi ábrán lévő többi típust. A Google Trends-ből az egyes márkákkal kapcsolatos havi keresési forgalmakat töltöttük le, az így kapott adatokat pedig az egyes gyártóknak az új autó forgalomba helyezéseken belüli részesedését figyelembe véve összesítettük egy mutatóba. Ezt egészítettük ki a Datahouse által gyűjtött, az új autók üzembe helyezésére vonatkozó adatokkal. A két idősort láthatjuk a következő ábrán.

Az ábrán nézzük először a várható kereslet indikátorát, azt, hogy hányszor kattintottak a 2019 nyarán leggyakrabban eladott autómárkák valamelyikére Magyarországon (a pirossal színezett idősor). Már ebből látszik a koronavírus járvány drámai hatása: az időszak kezdete, 2004 januárja óta egyszer sem láthattunk akkora visszaesést, mint idén márciusban. Még a nagy válság idején, 2008-2009-ben sem. Ez pedig

a kereslet minden eddiginél nagyobb mértékű visszaesését valószínűsíti.

Az új autó forgalomba helyezésekre vonatkozó statisztika 2005. január és 2020. március közötti időszakra áll rendelkezésünkre. Ezekből látszik, hogy a 2008-2009-es válság ideje alatt az előző hónapokhoz képes harmadára csökkent az új autók eladása a kereslet nagyarányú visszaesésének következtében. Míg 2008 novembere előtt 10-15 ezer új autó talált gazdára havonta, addig 2008 novemberétől 2016 elejéig már csak 2-7 ezer és ezek után is csak fokozatosan közelítette meg az újautó piac a 2008 november előtti szintet. Most egy újabb nagyarányú visszaesés várható.

Az ábráról az is látszik, hogy 2005 és 2019 között a tényleges új autó forgalomba állítások érzékenyebben változtak a vásárlási szándékok Google Trends által mért változásainál. Amikor az internetes keresések csak kismértékben estek vissza hosszabb távon, mint például 2008 és 2011 között, akkor az új autóeladások a korábbi érték harmadára estek vissza és havi 2500-5000 közötti szinten stabilizálódtak.

Az új autó eladások és a Google kattintások adatait felhasználó előrejelzés^*A becslőmodell az alábbi volt: ΔXt = β0 β1ΔXt-1 β2ΔXt-2 β3ΔGt-1 β4ΔGt-2 ε, ahol ΔXt az új autók eladásának változása t hónapban az előző hónaphoz képest és ΔGt-1 a vezető autómárkákra való kattintások súlyozott számának változása t-1 hónapban az előző hónaphoz képest. eredménye alátámasztja azt, hogy áprilisban az új autó eladások számottevő csökkenése várható. Ezek szerint 95 százalékos valószínűségi szint mellett várhatóan 17-34 százalékkal csökken a forgalomba helyezett új autók száma áprilisban. Ezt nagyon konzervatív becslésnek gondoljuk. Amellett, hogy a Google Trends adatainak figyelembe vétele számottevően javítja a becslés pontosságát, azt is látnunk kell ugyanis, hogy a COVID-19 járvány hatása az autóeladásokra egy exogén, a gazdaságon kívüli sokkhatásként értelmezendő. És mint ilyent, hatását nem tudjuk pontosan előrejelezni olyan idősorokból, amelyek korábban nem tartalmaznak ilyen és ilyen mértékű sokkhatásokat.

Mindenesetre fontos egy ilyen becslésnél építeni a Google Trends adataira is, amit jól mutat, hogy ezek felhasználása a becslő modellben számottevően javította a annak jóságát^*Összehasonlításul ehhez, egy egyszerű becslési modellt is használtunk: ΔXt = β0 β1ΔXt-1 β2ΔXt-2 ε, de a fentiek miatt nem elképzelhetetlen, hogy ténylegesen az általunk bemutatottnál jóval nagyobb kereslet visszaesés fog bekövetkezni áprilisban. Hogy mennyire lesz tartós a járvány hatása az új autók keresletére, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy az új autóvásárlásra vonatkozó szándékok – George Katona fogyasztói bizalomra vonatkozó kutatásai hívták fel erre először a figyelmet – jól jelzik a háztartási fogyasztás várható alakulását^*A Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentése szerint Magyarországon 5-10 százalékos gazdasági visszaesés várható, aminek mértékét az befolyásolja leginkább, hogy a járvány első hullámán mikor tud túl lenni az ország. Az előrejelzés a magánfogyasztás 3,8 százalékos visszaesésével számol.. E szándékokat pedig többek között

a munkanélküliségtől való félelem magyarázza

erősen, illetve jelzi előre: minél erősebb a munkanélküliségtől való félelem, annál inkább visszafogják költéseiket a háztartások. Minél hosszabb ideig kell szembenézni egy ilyen helyzettel a háztartások tagjainak, annál erősebb lesz ez a hatás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat autóeladások fogyasztás Google Trends jelenbecslés Olvasson tovább a kategóriában