A márkanév a legnagyobb érték a divat világában, és sok tervező saját nevével indítja vállalkozását. Pénzügyileg megérheti, ha eladják a márkát, és ezzel a saját nevüket egy nagybefektetőnek, de ennek komoly érzelmi költségei vannak, és a szerződések egész életükre szabályok közé szoríthatják a tervezőket. A vásárlások hátterében jellemzően pár nagy vállalatcsoport áll, derül ki a Business of Fashion cikkéből.
Donna Karan divattervező, a DKNY alapítója saját nevét 2000-ben adta el 450 millió dollárért (113 milliárd forintért) a legnagyobb luxuspiaci holdingnak, az LVMH-nak. Az LVMH (Louis Vuitton Moët Hennessy) tavaly előtt továbbértékesítette a márkát, Donna új cége, az Urban Zen pedig már nem is használhatta tervezőjének nevét. Az új üzletnek az LVMH-tól kellet engedélyt kérnie mottójára, ami ez lett: “az élet filozófiája Donna Karan szerint” (philosophy of living by Donna Karan). Így könnyen meg lehet különböztetni a Donna Karan New York brandtől.
Az luxusiparban rengeteg márkanév forog, de a legismertebbek jellemzően pár nagy vállalatcsoport tulajdonában vannak, amelyek pénzügyi és portfólió tervezési képességükkel egészítik ki a tervezők munkáját. Azonban a kreatív irányításban sokszor ütközik az érdekük a tervezőkkel.
Michael Kors is az LVMH-val kötött üzletet, aminek keretében az aláírásáról is le kellett mondania, mert a Kors szemüvegeken esetenként ott díszeleg a tervező szignója. Saját aláírását Michael csak jogi esetekben használhatja.
John Galliano, a Givenchy és a Dior volt főtervezője 1994-ban alapította saját márkáját, az önmagáról elnevezett John Galliano-t, aminek vezetéséből 2011-ben zárták ki. Egy párizsi bárban részegen antiszemita kijelentéseket tett és Hitlert is éltette, amivel sokak számára vállalhatatlanná vált. Most a Maison Margiela tervezője. A nevét viselő vállalat nélküle működik a Dior alatt, amiben szintén többségi tulajdonos az LVMH.
Elég nagy a koncentráció a piacon: a Louis Vuitton Möet Hennessy minden részágazatban jelen van és a luxusiparág legerősebb 10 cégének kezében van a teljes forgalom 48 százaléka. Az öt legnagyobbnál pedig a forgalom 31 százaléka:
A kreatív tervezőknek nehéz divatházaikat egy nagy vállalatcsoport részeként vezetni, mert az anyavállalat vezetése keretek közé szorítja működésüket. Joseph Abboud 2000-ben adta el a nevét 65 millió dollárért (16 milliárd forintért) a JA Apperel-nek. A márka kreatív igazgatója maradt, de a szerződésben nem szerepelt, hogy kizárólagos kontrollja lenne a férfi öltönyöket készítő ház kreatív részének működtetésében. Abboud 2005-ben elhagyta a saját nevét viselő divatházat és 2010-ig pereskedett a JA Apparel-el nevéért, amit márkaként ma sem használhat, de reklámozhatja vele új üzletét, a Jaz-t.
Vannak azért jó történetek is. Michael Kors márkáját például Silas Chou vette meg az LVMH-tól 2003-ban. Silas ellen ekkor pár éve még csődeljárás folyt, a Kors pedig láthatatlanná vált az LVMH márkák között. Ezután sikerült talpra állni, 2011-ben már tőzsdére vitték a Kors-t, ami már az induláskor 944 millió dollárt (234 milliárd forintot) hozott.
Élet
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
