A szerző az OTP Alapkezelő makrogazdasági elemzésért felelős vezérigazgató-helyettese.
Az idei második negyedévben elsősorban a fejlett országok, USA, az Egyesült Királyság és az euróövezet újranyitása, a korlátozások feloldása és az eddig soha nem látott volumenű fiskális és monetáris stimulus vitte előre a világgazdaság kilábalását. Azonban egyre több jel mutat arra, hogy az első nagyobb felpattanáson már túl vagyunk és lassulásra kell felkészülni az év második felében.
A Magyarországot is magába foglaló feltörekvő országok jó részében eddig a kilábalás üteme jóval elmaradt a fejlett országoktól, amiben szerepet játszottak a feltörekvő, főként ázsiai országokat a fejletteknél sokkal jobban sújtó ellátási láncokban keletkezett zavarok, illetve a lakosság COVID-19 elleni oltásának késedelme. Ezt illusztrálja az alábbi ábra.
A feldolgozóipari beszerzési menedzser index (angolul: „purchasing manager index”, vagy PMI) alakulása a fejlett (kék), és a feltörekvő (zöld) országokban, illetve globálisan (piros). A PMI-t a gazdaság állapotának jelzésére használják, 50 pont felett bővülést, alatta szűkülést jelez.
Múlt novemberben az első sikeresen tesztelt vakcinák megjelenése megadta az indító jelet egy fergeteges részvénypiaci emelkedésnek. Ezt egy jó ideig elsősorban a ciklikus részvények vezették.*Ebbe a csoportba olyan cégek részvényei tartoztak, amelyek profitabilitása rendkívüli mód függ a gazdasági ciklus alakulásától, bele értve többek között az ipari cégek, autógyártók, pénzügyi cégek, nyersanyag termelők részvényeit.
A részvénypiacok emelkedését, ahogy az a kilábalási időszakok kezdeti időszakaira jellemző, a remény hajtotta előre. A reményt ebben az esetben az táplálta, hogy a fejlett országokban a lakosság gyors beoltásával, ha a vírust nem is sikerül kiiktatni, annak a valószínűsége jelentősen lecsökken, hogy újra a gazdaságot megbénító korlátozásokat kelljen bevezetni.
E remények mindeddig jelentős részt beigazolódni látszottak. Az oltási programokban kezdetben a hazai anyagra is támaszkodó Egyesült Királyság és az Egyesült Államok járt élen. Az eurózónában, ahol az oltási programok kicsit lassabban indultak, mostanára szintén felzárkóztak és egyre több országban emelkedik 60% fölé a beoltottak aránya.
Az első félévben a részvénypiacok új csúcspontokra léptek a főbb gazdaságokban, az amerikai dollár csökkenő tendenciát mutatott, és az inflációs várakozások növekedtek, részben az olajár jelentős emelkedése következtében. Az idei első félévben az S&P 500 index *piaci érték alapján a legnagyobb, tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok indexe 14%-kal nőtt, míg a 10 éves amerikai kincstári hozam 1,47%-ra nőtt a tavalyi év végi 0,91%-ról. Az északi-tengeri Brent nyersolaj ára ugyanebben az időszakban hordónként 75 dollárra emelkedett 51 dollárról. Az érték alapú (azon belül főként ciklikus) részvények pedig hosszú idő után először felülteljesítettek a magasan árazott, jellemzően a technológiai szektorból származó növekedési részvényekkel szemben.
Bár a fellendülésnek még korántsem járunk a végén, a főbb gazdaságok újranyitása és az amerikai és európai oltási programok felfutása után némi bizonytalanság jeleit lehet látni a piacokon.
Az idei év első felét a pénzügyi piacokat a következő három, általánosan elfogadott befektetői nézet jellemezte:
A piaci várakozások most júliusban azonban változni kezdtek a fenti három befektetői nézettel kapcsolatban.
a kötvénybefektetők a növekedés mérséklődésére számíthatnak.
Szintén a növekedési kételyek megjelenésére utal, hogy az elmúlt hetekben korrekció következett be a ciklikus részvényeknél, különösen a nyersanyagtermelő szektorban.
A növekedési kételyek egy lehetséges oka egy új vírus variáns, a delta rohamos terjedése a világ számos pontján. A félelem forrása az, hogy a különösen fertőző variáns elterjedése ismételten lezárásokhoz vezethet, és visszavetheti a kilábalás ütemét.
Ezek a félelmek csak részben tűnnek indokoltnak. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy legalábbis Európában, illetve a fejlett országok jó részében az egészségügyi és gazdasági következmények jóval kevésbé lesznek kemények, mint akár idén tavasszal. Annyi már most látható, hogy a delta variáns terjedése lassíthatja a szolgáltató szektorok (különösen a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások) kilábalását. Az eddigi adatok alapján főként a jelentős átoltottság eredményeként nem tűnik valószínűnek, hogy olyan kemény lezárások fognak következni Európában, mint télen és tavasszal az alfa variáns terjedése idején. Részleges lezárások azonban nem csak elképzelhetők egyes országokban az eurózónában, de egyes országokban már el is kezdődtek.
A delta variáns (amely már kb. 100 országban jelen van), Európában kezdetben az Egyesült Királyságban vált domináns vírus változattá, majd erősen terjedni kezdett az eurózóna országaiban is. *A delta variáns az angol egészségügyi hatóság becslése szerint 64% -kal fertőzőbb, mint az alpha variáns, amely maga is 40% -kal terjedőbb, mint az eredeti COVID-19 törzsek. Ugyanúgy, mint az alfa variáns esetén, az Egyesült Királyság, mint egy kanárimadár a bányában bizonyos mértékig sejteti, hogy mire lehet számítani Európa többi részén.
Az Egyesült Királyságban a fertőzések száma rohamosan nőtt az elmúlt hónapokban és közel elérte az előző csúcsokat. A fertőzések jelentős növekedése ellenére azonban a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek aránya továbbra is visszafogottabb, mint az előző hullámok idején, a halálozások száma pedig 95%-kal alatta marad az előző csúcsnak. Ez elsősorban a vakcinák hatását tükrözi. Az Egyesült Királyságban a felnőttek 69%-a már be van oltva, a 60 felettieknél ez az arány már 95%-os. Az is lényeges, hogy ez a magas beoltottság az idősebb korosztály esetén is bizonyítottan hatékony Pfizer és Astra Zeneca vakcinákkal történt. A vakcinák lassíthatják a betegség terjedését, de a legnagyobb hatásuk a súlyos megbetegedések gyakoriságának csökkentésében van.
Az angliai tapasztalatok tehát eddig összességében bíztatók, viszont figyelembe kell vennünk, hogy az eurózóna országaiban a 60 felettiek beoltottsága alacsonyabb szintű, mint a 95% Angliában, ezért a kontinens országaiban (az egészségügyi rendszerek kapacitásaitól függően) valószínűek bizonyos mértékű, részleges lezárások.
A delta variáns hatásai azonban vélhetően az EU-nál sokkal komolyabbak lehetnek olyan, főként feltörekvő országokban ahol a beoltottság alacsony, mint Oroszország, Dél-Afrika vagy Indonézia.
Az új COVID-19 fertőzések és halálesetek száma az Egyesült Királyságban (7 napos mozgóátlag), 2021 július 27-ig.
A delta variánshoz képest kevésbé van reflektorfényben egy másik kockázati tényező a növekedésre, ez inkább az ipari szektort érinti, és a kínai gazdaság lassulásával függ össze. Kína, a nagy gazdaságok között elsőként fékezte meg a pandémiát, és a válság alatt a gazdaságnak nyújtott támogatások visszafogásában is előtte jár a többi régiónak. A kínai hitel impulzus februárban még csúcson volt, de ahogy év elején számítottunk rá, az év további részében ennek jelentős mérséklődése következett be. Miután a kínai jegybank márciusban a tavalyi hitelezés szinten tartását kérte a (főként állami) kínai bankoktól, áprilisban már negatívba fordult a hitel impulzus, ahogy az alábbi ábrán látható.
A Kínai hitel impulzus, 12 havi változás, %-ban (bal tengely) és az amerikai feldolgozóipari beszerzési menedzser index 9 hónappal korábbra tolva (jobb tengely), 2006 január és 2021 június között.
A kínai hitelciklus negatívba fordulása egy átlagosan 9 hónapos késéssel többnyire a globális ipari ciklus lassulását idézi elő.
Kína lassulása egyébként nemcsak a gazdaságpolitika szigorodásának köszönhető. A pandémia óta a kínai lakosság fogyasztók is óvatosabban költik a pénzüket. Az elmúlt félévben a kínaiak számára fontos kínai ünnepeken a kínán belüli turizmus visszaesett, és még ez évben is rendre 20-40%-kal kevesebbet költöttek a kínaiak mint 2019-ben. Ez részben azzal függhet össze, hogy a kínai kis és közép vállalkozások profitabilitása az ez évben fellépő erős költség infláció miatt erős nyomás alá került. Mivel e – jórészt családi kézben levő – vállalatok felelnek a foglalkoztatottság 80%-áért Kínában, így érthető az érintett családok óvatossága.
Szintén nem segíti a fogyasztói hangulatot, hogy Kínában is megjelent a delta variáns, immár 15 tartományba, bár a kimutatott fertőzések száma még alacsony. Kínában, nem a lezárások népszerűségükre gyakorolt hatását mérlegelő politikusok irányítják a pandémia kezelését mint a nyugati országokban. A kínai stratégia a vírus teljes kiirtását tűzi ki célul, ami a gócpontok gyors izolálását és kemény utazási korlátozásokat jelent.
A kínai lassulás Európában különösen a beruházási javakat Kínába exportáló német ipart érintheti érzékenyen, bár ennek jelei még nem nagyon mutatkoznak a még mindig új csúcsokat döntő német feldolgozóipari üzleti várakozásokban.
Úgy tűnik, hogy a 2020 márciusában elindult és 2020 novemberében (a vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek eredményeként) új impulzust kapott részvénypiaci emelkedés egy érettebb szakaszába lépett és a tőkepiacokon könnyen szerezhető hozamok időszaka véget ért. A kilábalás kezdeti szakaszában az a remény hajtotta a részvény piacokat, hogy visszaáll az élet a régi kerékvágásba, ami az értékeltségek jelentős emelkedését eredményezte. Mostanára a piacok – különösen az USA-ban- már inkább drágának tűnnek a növekedési kilátásokhoz képest.
Ezt illusztrálja az alábbi ábra, amelyen az S&P500 index visszatekintő, 12 havi hozama és az amerikai ISM feldolgozó ipari PMI közötti összefüggés látható. Míg tavaly márciusban illetve októberben az S&P500 hozama elmaradt a PMI szintje alapján elvárható hozamtól, 2021 júniusában már az S&P500 hozama jóval meghaladta a PMI alapján várhatót. Bár az európai piacon, illetve egyes feltörekvő piacokon több értéket lehet találni, összességében elmondható, hogy passzív befektetésekkel indexbe a jelenlegi fázisban nehezebb pénzt keresni, mint az elmúlt egy évben. Mivel az indexek szintjén rövid távon korlátozott a növekedési potenciál és változnak a különböző szektorokat befolyásoló tényezők, aktívabb részvény szelekcióra van szükség.
Az amerikai ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) az x tengelyen és az S&P500 előző 12 havi százalékos hozama az y tengelyen, 2009. január és 2021. június között.
A növekedési impulzus valószínűleg túl van a csúcspontján Kínában és az USA-ban is. Egy ilyen környezetben a ciklikus részvények mellett érdemesnek tűnik, jelenleg erős diszkonttal futó, defenzívebb (de növekedést megfizethető áron kínáló) érték alapú részvényeket (pl. az egészségügyi szektorban, vagy európai megújuló energiába fektető közszolgáltató cégek között) is felülsúlyozni a portfolióban. A nyersanyag termelő cégek és az ipari cégek egy részének esetében viszont óvatosságra ad okot a kínai hitelciklus negatívba fordulása az elmúlt hónapokban és a termelői árak jelentős megugrása a fogyasztói árakhoz képest, amely negatívan hathat az ipari profitmarzsokra.
A második félévben arra lehet számítani, hogy a piac érzékenyebbé válhat a növekedés fenntarthatóságát befolyásoló hírekre, és a bejövő adatok alapján próbálják optimalizálni az intézményi portfóliók szektorok szerinti összetételét.
E mellett a jegybanki likviditás várható csökkenése – a Fed részéről – a jegybank mérlegfőösszegének a csökkentésére irányuló program (angolul „tapering”) bejelentése lehet fontos piac befolyásoló tényező, várhatóan a következő hónapokban. A „tapering” bejelentése, várhatóan a jelenleg – a gazdaság ciklikus pozíciójához képest valamelyest alacsony hosszú kamat szint emelkedését eredményezheti ami ismét átrendezheti a különböző szektorok közötti erőviszonyokat.
A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.
Közélet
Fontos