(Szabó Bence a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa, Vágó Ákos gyakornok a kockázatkezelési területen)

Az elmúlt egy évben gyakran kétszámjegyű hozamokat értek el azok a befektetők, akik megfelelő pillanatban, a járvány utáni gazdasági fellendülés kezdetén vásároltak részvényeket, ETF^*Az ETF (Exchange Traded Fund) egy tőzsdén kereskedett alap, azaz a tőzsdén, egy brókercégen keresztül megvehető vagy eladható értékpapír-csoport.-eket. Könnyen gondolhatnánk tehát, hogy ezen időszak sztárbefektetései leginkább ezekből az eszközkategóriákból kerültek ki, azonban számos árupiaci termék magasabb hozamot ért el.

A befektetők tavasszal már egy új árupiaci szuperciklusról beszéltek, a valóság azonban ennél bonyolultabb. A szuperciklusok – hasonlóan a részvénypiaci, gazdasági ciklusokhoz – emelkedő, illetve csökkenő részből állnak, azonban évtizedekig is tarthatnak és jóval volatilisebb árfolyamok kísérik. Az elmúlt időszakban megfigyelhető nagy árfolyamemelkedések több tényező következményei, amelyeket érdemes szétválasztani két fő csoportra: megatrend, illetve átmeneti hatás. A megatrendek között a legismertebb a világ gazdaságainak zöld átállása, míg átmeneti hatásnak tekinthetőek a járvány gazdasági következményei. A fő faktorok összemosása nem szerencsés, mivel eltérő időtávon fejtik ki hatásukat, így a szuperciklus jelenlétét a fő árupiaci termékcsoportokon külön-külön érdemes megvizsgálni.

A cikkünkben ezért mi is néhány szemléletes példán keresztül mutatjuk be milyen hosszú- és rövidtávú tényezők befolyásolják egy-egy termék árfolyamát.

Átmeneti hatások, nagy volatilitás

Ahogy az 1. ábra is mutatja, a Bloomberg Commodity Index – amely a világ legnagyobb árupiaci termékeinek együttes árváltozását kívánja reprezentálni – 50%-os növekedést mutatott a járvány okozta recesszió legmélyebb pontja és az idei év júliusa között. Ebben az indexben a világpiaci súlyukkal korrigálva szerepelnek az egyes árupiaci kategóriák (energiahordozók, gabonák, fémek, ásványi anyagok, stb).

A hosszabb trendszerű makropiaci folyamatok mellett az elmúlt években több tényező is átmenetileg befolyásolta egy-egy termék tőzsdei árát. Természetesen a legnagyobb ilyen esemény a járvány okozta gazdasági leállás, mely számos mezőgazdasági cikk árváltozásában nagy szerepet játszott, de emellett például az afrikai sertéspestis is fontos tényezőként volt jelen.

Az afrikai sertéspestis 2018 augusztusától tizedelte az ázsiai országok sertésállományát, azon belül is a világ legnagyobb termelőjének és egyben fogyasztójának is számító kínai piacot. A megfertőzött állatok elpusztítására a kínai állam kártérítést ajánlott fel, mely alacsony összeg nem fedezte a gazdák veszteségeit, így nem jelentették a fertőzött egyedeket a hatóságoknak és inkább sietve eladták a húst. Ennek következtében gyorsan terjedni kezdett a vírus, mely a közel 100%-os halálozási ráta miatt jelentős hatással bírt a kínálati oldalra, így akár 20-30%-os áremelkedés – mint például 2019 márciusában – is megfigyelhető volt a piacon. A koronavírus járvány miatt bezárt vendéglátóhelyek és a turizmus leállása a kereslet csökkenéséhez vezetett, így az árak ennek megfelelően bezuhantak, majd a 2020-as év végi kereslet visszarendeződés és pozitívabb gazdasági kilátások pedig feltolták az árakat 2014 óta a legmagasabb szintre. A szójabab és a kukorica historikusan együtt mozognak a sertéshús árával, így nem meglepő, hogy nagy volatilitás volt tapasztalható ennél a két mezőgazdasági terméknél is.

A szójabab piaca jellemzően erősen befolyásolt a sertéshús piaci trendektől. Kína a legnagyobb sertéstermelő országként a legnagyobb szójabab felhasználó is, hiszen az állatok takarmányozására kerül felhasználásra egy jelentős mennyiség. Ennek következtében a sertéspestis ideje alatt a szójabab iránti kereslet is lecsökkent, mely alacsony árakhoz vezetett. A kínai kereslet visszatérésével a szójabab közel 60%-os árnövekedést produkált az elmúlt egy évben.

Nem csak a szójabab és a sertéshús piacán figyelhető meg jelentős áremelkedések, de a kávébab is 70%-ot drágult, valamint a kukorica közel 200%-ot, melyeket egyaránt az évtized legnagyobb szárazsága és az elhibázott járványkezelés okozta Brazíliában.

Az említett példák jól mutatják, hogy a nagy volatilitás a mezőgazdasági termékek piacain inkább átmeneti hatások következményei, melyek jól elválaszthatók egyéb tényezőktől.

Megatrendek – a zöld átállás hatása

Azon ércekre, amelyek kereslete a zöld átállás miatt drasztikusan megnövekedett, kiváló példa a réz. Amellett, hogy a réz már korábban is fontos szerepet játszott a telekommunikációban, az elektronikában és az építőiparban, ezt a fémet nagy mennyiségben használják az elektromos autógyártásban és a megújuló energiatermelésben, így a jelenlegi világgazdasági tendenciák hatására megugrott a réz iránti kereslet. A kereslet növekedése olyan mértékű, hogy a bányavállalatok nem tudnak vele lépést tartani, és ezt a helyzetet még csak tovább súlyosbították a járvány miatti problémák. A rezet kitermelő bányavállalatok szinte biztosan reagálni fognak a megnövekedett keresletre, és bővítik kapacitásaikat, de ez hosszabb időbe, akár egy évtizedbe is telik. A kínálat oldali problémák pedig felfele nyomhatják az árakat hosszú évekig, amennyiben nem alakul ki piaci egyensúly.

Tehát az árnövekedést nem a járvány enyhülése miatti piaci optimizmus okozza, a réz esetén egy hosszabb távú, makrogazdasági tényekkel alátámasztott növekedő trendről beszélhetünk, amit tovább erősítettek a kedvező járványügyi kilátások, elsősorban 2021. februárjának első felében és 2021. áprilisában. Az eufória után májusban korrekció következett, annak hatására, hogy Kína kilátásba helyezte az emelkedő nyersanyagárak korlátozását.

A zöld átállás kapcsán még két fémet érdemes kiemelni, amelyek kereslete drasztikusan megnőtt, ezek a kobalt és a lítium. Az akkumulátor gyártás fő alapanyagaiként tartják ezeket számon, így a világszintű dekarbonizációs törekvések elengedhetetlen kellékei. Az oltási programok beindulásától javultak a makrogazdasági kilátások, melynek eredményeként gyors ütemű árfolyamemelkedés volt megfigyelhető. A kobalt árfolyama márciusban korrigált, a kínálattal kapcsolatos problémák enyhülése és főként a kínai felhasználók keresletének csökkenése miatt, de június végétől újra gyors növekedés következett, így már 80%-os éves drágulásnál tart a termék.

Ezzel szemben a lítium esetében tartós maradt a korábbinál jóval magasabb árfolyam, mely közel 120%-os drágulást mutat egy év alatt. Mindkét fém piacát várhatóan hosszú távon is túlkereslet jellemzi majd, az egyensúly helyreállásához a kínálati oldalnak kell idomulnia. Egy biztos, a világ országainak klímasemlegességi céljai nagyban hozzájárulnak a túlkereslethez, így a zöld átállás, mint megatrend, még hosszú ideig éreztetni fogja hatását. Fontos még a klasszikus gyártásban felhasznált vasércet megemlíteni, amely árfolyam növekedését leginkább a világ gazdaságainak újraindítása befolyásolta, de ezen felül a Kína és Ausztrália közötti konfliktus tovább emelte. Ennek eredményeként a vasérc az elmúlt egy évben 50%-ot drágult.

Az átlag fogyasztót is érinti

Az árupiac azért is különleges eszközkategória, mert olyan tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmaz, amelyek árváltozásai közvetlenül hatnak a gazdaságra, így a változásokat az átlagfogyasztók is érzékelik. Ebből kifolyólag egy árupiaci szuperciklus a gazdaság egésze szempontjából is igen problémás lehet, azonban ahogy ezt a termékcsoportokon megvizsgáltuk, jelenleg egyértelműen nem beszélhetünk erről a jelenségről. A mezőgazdasági termékeknél legalábbis biztosan nem, a vizsgált fémeknél pedig a kínálati oldal reakcióideje fogja meghatározni, hogy utólag milyen ítéletet hozunk.

A megatrendek kifejezetten kedvezőtlenül érinthetik azokat, akik elektronikai cikkeket, vagy elektromos autót szeretnének vásárolni. A feltárt árupiaci trendek Magyarország számára kedvezőtlenek, ugyanis exportcikkeink ára csak rövidtávon, az eufória hatására növekedett, az említett fémek megatrendjei hatására viszont olyan termékek drágulnak, amikből hazánk importra szorul. Ezen cikkek további drágulása hazánk egyébként is magas inflációs várakozásai mellett komoly gondot jelenthet, feltehetően ez is hozzájárult az MNB azon döntéséhez, hogy kamatemelési ciklust indít.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom árupiac befektetés megatrend Olvasson tovább a kategóriában