Az internetes forgalom jelentős része mindössze néhány vállalathoz kötődik, aminek következtében az online szolgáltatások fenntartói és felhasználói meglehetősen kiszolgáltatottakká váltak. A jelenség súlyát jól szemlélteti a keddi leállás, aminek következtében átmenetileg elérhetetlenek voltak a hírportáloktól kezdve a webáruházakon keresztül a kormányzati portálokig mindenféle oldalak szerte a világon. A tegnapelőtt szintén akadozó The Guardian összefoglalója szerint a tartalomközvetítői rendszer működési modelljében keresendő a problémák forrása.

Az elmúlt évtizedben ugyanis egyre inkább jellemzővé vált, hogy tartalomközvetítő vagy -elosztó hálózatok (CDN) helyileg hozzánk közel eső szervereihez csatlakozva érhetünk el olyan weboldalakat, amelyeket egyébként tőlünk meglehetősen távol, akár más kontinensen üzemeltetnek. Ennek köszönhetően az online szolgáltatók oldalait a világ minden pontjáról gyorsan elérhetik a látogatók, miközben a saját szervereik terhelése is mérséklődik. A CDN-szolgáltatóknál erősen érvényesül a méretgazdaságosság, vagyis akkor működnek igazán hatékonyan, ha sok forgalmat bonyolítanak le. Nem meglepő tehát, hogy a piacon mindössze három kulcsszereplő tevékenykedik: a Cloudfare, az Amazonhoz köthető CloudFront és a tegnapelőtt leálló Fastly.

A brit lapnak nyilatkozó szakértők szerint a fokozódó központosodást eredményező modell amellett, hogy szembemegy a világháló kezdeti, decentralizációra – azaz sok, egymástól független szereplő bevonására –, irányuló alapelveivel, egyre súlyosabb kockázatokat is eredményez az oldalak üzembiztos működésére nézve, nagyon kevés vállalat biztosítja ugyanis az infrastruktúrát milliónyi fontos és népszerű weblap eléréséhez szerte a világon. E kiszolgáltatottság csökkentését most már a politikusoknak is időszerű a napirendjükre tűzni, az államnak a kibertámadások elhárítása mellett az online szolgáltatások stabilitására is egyre inkább ügyelnie kell.

A CDN-szolgáltatók mulasztásai óriási gazdasági károkat is okozhatnak, amelyekért ugyan felelősségre vonhatók, de a veszteségek egészét aligha fogják fedezni. A Guardian cikkében idézett becslés szerint a Fastly tipikus ügyfelei nem valószínű, hogy 1000 dollárt meghaladó kárpótlást kapnának a leállás miatt, holott a kimaradások óránként 250 ezer dollárnyi kárral is járhatnak. A keddihez hasonló hiba ráadásul nem egyedi, az elmúlt egy évben az Amazon és a Cloudfare szolgáltatásaiban szintén előfordultak fennakadások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMa egy vezeték, holnap pár húsüzem - kulcsrakészen, franchise-rendszerben terjednek a zsarolóvírusos támadásokAz utóbbi évben jelentősen nőtt a zsarolóvírusos támadások mértéke és értéke, amit az otthoni munkavégzés és a zsarolóvírus-fejlesztés iparosodása is segít.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech fastly hiba internet tartalomközvetítő technikai hiba Olvasson tovább a kategóriában