Tavaly nyáron a brit NME zenei magazin nagyon rácsodálkozott arra, hogy a pandémiás év első felében már 65 ezer magnókazettát (negyven év felettieknek inkább így mondanánk: műsoros kazettát, vagyis nem üres, hanem egy egész albumot tartalmazó hanghordozót) adtak el országszerte, és azt írta, ha ez így megy tovább, akkor a 2020-as összesített értékesítés átlépheti a bűvös 100 ezres határt, amelyre 2003 óta nem volt példa.

Azóta kiderült, hogy az éves eredmény 156 ezer lett, jóval több, mint 100 ezer, a piacot figyelő szakemberek pedig egyre gyakrabban teszik fel a kérdést, hogy mi állhat a növekedés hátterében, és lehet-e belőle akkora reneszánsz, mint amit a bakelitlemeznél láttunk.

A brit piacon persze 156 ezer kazetta csak csepp a tengerben. Természetesen a streaming viszi a prímet, a felmérések szerint a zenefogyasztás 80,6 százalékát az online hallgatás adja, és Angliában majdnem 200 előadó jutott el tavaly a 100 millió feletti meghallgatásig.

Ám ahogy legutóbb például Ian Taylor, a Birminghami Egyetem kutatója írta a The Conversationben, minden felmérés azt támasztja alá, hogy a fogyasztók az online hallgatás mellett egyre jobban igénylik a zene mint termék fizikai kézzelfoghatóságát, például azért, mert abból teljesen más érzés saját gyűjteményeket építeni.

A bakeliteladások már 13 éve töretlenül emelkednek, 2020-ban 11,5 százalékkal bővült a piac, és az Egyesült Királyságban csaknem elérte az 5 milliós példányszámot. A CD lemezek majdnem ugyanígy mennek felfelé, 10,3 százalékos bővülés után 16 milliót adtak el belőlük, ehhez jött a 156 ezer kazetta, amely csak azért figyelemre méltó, mert az éves növekedési üteme így 94,7 százalék volt.

A világjárvány furcsa módon kedvez a fizikai hanghordozók terjedésének. Mivel koncertezni gyakorlatilag sehol sem lehet, a zenészek egyetlen bevételi forrása a streaming után járó jogdíj lett, csakhogy abból nem lehet megélni, különösen akkor, ha az ember még nem 100 milliós letöltéseket elérő világsztár.

Az egy streamre jutó átlagos bevétel becslések szerint ma 0,006 dollár, azaz jelenlegi árfolyamon 1,84 forint. A költségek fedezéséhez szükséges forgalmat ezért újabban a előadókhoz kapcsolt kiegészítő márkázott termékek (merchandising) felpörgetésével próbálják kitermelni, és ezt a lehetőséget a viszonylag olcsó e-kereskedelmi platformok, illetve az online vásárlás járvány alatti térhódítása is segítik.

Koncertbevétel helyett jól jöhet a fizikai hanghordozók értékesítése is, és ebben a kazetta nagy előnye a bakelittel és a CD-vel szemben, hogy sokkal olcsóbb és egyszerűbb az előállítása.

A magnókazetta másik nagy előnye érdekes módon a legnagyobb hátránya is egyben. A kazettát 1963-ban mutatták be a berlini Radio Show szakkiállításon, azaz nagyon régi a technológia, ráadásul sosem arról volt híres, hogy hangminőségben felvenné a versenyt a lemezekkel. Ráadásul mindegy egyes hallgatással kopik, azaz veszt valamennyit a minőségéből és arra is megvan az esély, hogy a magnóban feltekeredik, elszakad.

Ám pont a tompasága és recsegése adja meg ennek a hanghordozónak azt a speciális státuszt, hogy az idősebbek nosztalgikus érzésekkel fordulnak felé, a fiatalabbak pedig valami olyan régről előbányászott retrónak tartják, amelynek a reneszánszába még érdemes lehet időben beszállni, mint ahogy az a bakelitlemezekkel is lejátszódott már.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ bakelitlemez CD kazetta letöltés magnó streaming zene Olvasson tovább a kategóriában