Bár hosszabb távon érezhetően csökken a dohányosok száma, uniós összevetésben még így is sokan cigarettáznak Magyarországon. A fiatalok körében ráadásul kiugróan magas a dohányosok aránya, és az eddigi tapasztalatok alapján közülük túl sokan nem is fogják letenni a cigit. Jó hír ugyanakkor, hogy a passzív dohányzást szinte sehol nem sikerült annyira visszaszorítani, mint Magyarországon.
Az Európai Bizottság tavaly augusztus és szeptember között mérte fel az uniós állampolgárok dohányzási szokásait több mint 28 ezer ember megkérdezésével. A napokban közzétett eredmények szerint az EU-ban*akkor még az Egyesült Királysággal kiegészítve a lakosság kevesebb, mint negyede dohányzott. Az egyes országok között azonban elég jelentős eltérések voltak. A svédeknél például mindössze 7 százalék volt a dohányosok aránya, miközben Görögországban több mint negyven.
Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka vallotta magát aktív dohányosnak. Ez régiós összevetésben egyáltalán nem kiugró, a teljes EU-ban azonban már egyértelműen a rosszabb értékek közé tartozik. Az unióban ugyanis dohányzás szempontjából is elég egyértelműen kirajzolódik a kelet-nyugat törésvonal: a kelet-európai tagállamokban sokkal többen cigarettáznak, szivaroznak, vagy pipáznak.
Magyarországon főleg a hagyományos termékek fogynak. A legutóbbi hasonló felmérés idején, 2017-ben itthon egyértelműen a sodort cigaretta volt a sztár, azt messze Magyarországon használták a legnagyobb arányban. Az elmúlt három évben azonban rengetegen tértek át (vagy inkább vissza) a dobozos cigire, így bár még mindig sokan sodorják maguknak a dohányt, már nem kiugró a hazai adat uniós összevetésben.
Cigit helyettesítő alternatív megoldásokat ugyanakkor itthon kevesen használnak. A vízipipát fele annyian próbálták, mint az EU-ban átlagosan, és alig ötödannyian, mint a rekorder észteknél. Emellett nem túl felkapottak itthon a modernebb megoldások sem: elektromos cigarettát és hevített dohánytermékeket is kevesebben használnak, mint az uniós országok többségében*Bár a hevített dohánytermékek esetében nem jelentős az eltérés..
A trendek egyébként itthon inkább pozitívak.
Bár az előző néhány évben nem volt jelentős változás a dohányosok arányában, tíz éves időtávon már látványos csökkenést mutatnak a számok. A 2006 és 2009-es felméréshez képest 8-10 százalékponttal csökkent a dohányosok aránya, ami régiós összevetésben kifejezetten jó, és a teljes uniót nézve sem rossz, még ha szép számmal akadtak ennél is jobb eredményt felmutató országok.
A csökkenő arány ellenére aggodalomra adhat ugyanakkor okot, hogy itthon kifejezetten sok fiatal dohányzik. Bár ha az összes dohányost nézzük, akkor a magyarok a 18,2 éves átlagéletkorral nem tartoznak a korai kezdők közé, amennyiben azonban csak a fiatalokat vizsgáljuk, akkor már nem ilyen kedvező a kép. Miközben a teljes EU-ban a 15-24 év közöttieknek csak az ötöde vallotta magát aktív dohányosnak, nálunk több mint a harmaduk. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal kevésbé sikeres a fiatalok körében a dohányzás visszaszorítása, mint más uniós országokban.
Mindez azért különösen nagy probléma, mert itthon
az esélye is sokkal kisebb, hogy valaki letegye a cigit, ha már egyszer rászokott.
A teljes uniós felmérésben a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy korábban ugyan dohányzott, de már abbahagyta, nálunk viszont ez az arány csak 11 százalék volt. Ráadásul Magyarországon kevesebben is próbálkoznak a leszokással, mint az EU-s országok többségében.
Ha a fiatalkori cigizést nem is sikerül olyan ütemben visszaszorítani itthon, mint más tagállamokban, a passzív dohányzás elleni küzdelem kifejezetten jól működik. Magyarországon a megkérdezettek nagyon nagy többsége mondta azt, hogy éttermekben, kocsmákban, és kültéri helyszíneken illetve rendezvényeken sem találkozott dohányosokkal – nyilvánvaló összefüggésben a tiltó szabályokkal. Hasonló hatékonysággal csak Svédországban sikerült az ilyen helyekről kiszorítani a dohányzást.
Adat
Fontos