A kortárs a globális műkereskedelmi piac 15%-át adja, ami 15 év alatt 2000 százaléknál is nagyobb növekedést jelent. Ez a hatalmas boom a 2000-es évek közepéig igencsak hanyagolt kelet-közép-európai térséget is elérte. A magyar képzőművészek nemzetközi sikereit megalapozó munka azonban jóval korábban, a rendszerváltás után kezdődött és a ’90-es évek végén gyorsult fel igazán.
Ezt a politikai változások mellett társadalmi és gazdasági folyamatok is segítették: így történhetett, hogy még a XX. század második felében is jellemzően hímsoviniszta képzőművészeti kánon (amiben a nyugat-európai és észak-amerikai fehér férfiak domináltak) alapvetően alakult át. A művészeti világ kulcsszereplői (kurátorok, magazinok, múzeumok) nyitottá váltak más földrajzi térségek alkotóira és a női művészekre is.
A folyamat fontos állomása volt, hogy a 2000-es évek közepén meghatározó európai kortárs múzeumok, elsőként a londoni Tate, pár évre rá pedig a francia (állami) Pompidou is kelet-európai akvizíciós bizottságot alapított. Ezzel a nemzetközi térben mozgó legfontosabb kurátorok figyelme már a régiónkra is kiterjedt: az utóbbi 15 évben ez hozta el a nagy lehetőséget a legjelentősebb életművet felépítő magyar művészeknek, köztük talán a két legismertebbnek, Maurer Dórának és Nádler Istvánnak.
Ebben a 20-25 éve tartó művészeti építkezésben fontos szerep jutott egy műgyűjtő házaspárnak, Spengler Katalinnak és Somlói Zsoltnak, akiket a legfontosabb képzőművészeti toplista, a Műértő Power 50 évek óta a legbefolyásosabb magyar műgyűjtőkként tart számon.
“Nem akarunk ebből üzletet csinálni… Mi abban próbálunk építkezni, azt próbáljuk ehhez a területhez hozzáadni, amit a műgyűjtőknek kell. Az építőmunka akkor hoz eredményt, ha mindenki teszi a maga dolgát: a galerista, a múzeum, az aukciósház, a művész és a műgyűjtő összefogva, egymás útját nem keresztezve juthatnak csak előrébb.”
De hogy a műgyűjtés miért olyan, mint nagyszülőnek lenni? A G7 Beszélgetések a Holdonból kiderül.
Közélet
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Fontos
Van terv az európai gazdaság megmentésére, de hiányzik a pénz és az akarat
Több uniós versenyképességi jelentés is készült idén, a megvalósítást azonban finanszírozási és szuverenitási problémák gátolják.
A parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott Budapesten
Miközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.
Nem lettek meg a rejtélyes magyar cégek ezermilliárdjai, lépett a bíróság
Törölte a brazil kötvényes cégek több ezer milliárdos tőkeemelését a cégbíróság. A vállalatok működése már a mesés vagyon megjelenése előtt törvénysértő volt.
