Az elmúlt két hétben két olyan megyében azonosították népességarányosan a legtöbb fertőzöttet, amelyeket tavasszal szinte egyáltalán nem ért el a koronavírus. A hivatalos adatok alapján a jelenleg az egyik legfertőzöttebbnek tűnő Vas megyében a kijárási korlátozás május 1-i feloldásáig mindössze 14 esetet regisztráltak, az elmúlt két hétben azonban több mint hetvenszer ennyit. Nagyon hasonló a helyzet Nógrádban is: ott a nagy leállás végére 24 főig emelkedett a fertőzöttek száma, most az előző 14 napban azonban 816 esetet rögzítettek.

Bár ezekkel az adatokkal Vas és Nógrád eléggé kiemelkedik, de az elmúlt egy hónapban tartósan magas volt a népességarányos fertőzésszám Borsod-Abaúj-Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban is. Veszprémben és Zalában pedig az elmúlt egy-két hét tendenciái aggasztóak némileg, az előző 14 nap adatai ugyanis arra utalnak, hogy gyorsulhat a járvány terjedése.

A hivatalos adatok alapján a legalacsonyabb átfertőzöttség Somogy és Tolna megyékben lehet. A főváros, ahol tavasszal a lakosságszámhoz viszonyítva is messze a legtöbb esetet regisztrálták, most ebből a szempontból csak az országos középmezőnyben van. (A grafikonon a nyilakkal vagy a legördülő menüben lehet váltani a kategóriák között.)

Bár a népességarányos esetszám sok szempontból összehasonlíthatóvá teszi a helyzetet a különböző régiókban, azért ezekkel az adatokkal is érdemes óvatosan bánni. A tesztelési intenzitás például jelentősen befolyásolhatja, hogy hány fertőzöttet regisztrálnak egy-egy megyében, és a járványnak ebben a szakaszában az esetszámhoz hasonlóan fontos mutató az is, hogy az elvégzett mintavételek hány százaléka lesz pozitív.

Mivel az operatív törzs kizárólag a fertőzések számáról készít mindenki számára elérhető megyei bontást, így ezekből az adatokból biztos képet nem kaphatunk a járvány valós helyzetéről. Éppen ezért múlt hét hétfőn rákérdeztünk a tesztelési adatokra is. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy az előző két hétben, illetve a koronavírus megjelenése óta addig összesen hány tesztet végeztek el az egyes megyékben, ám az operatív törzs ezúttal sem válaszolt a megkeresésünkre.

A legfrissebb, hétfőn közzétett NNK-jelentés

Mindenesetre az elég jól látszik, hogy a megyei fertőzöttségi adatok véletlenül sincsenek mindig összhangban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a megyeszékhelyeken végzett szennyvízvizsgálatokkal, amit az NNK korai előrejelző rendszernek hív. A vizsgálat során az egyes városokban a koronavírus koncentrációját mérik meg a szennyvízben, és ebből próbálnak következtetni a várható terjedésre. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fertőzöttek előbb kezdik üríteni a vírust, mint ahogy a tünetek jelentkeznének. Az NNK két héttel ezelőtti beszámolójában azt írta, hogy a koronavírus koncentrációjának emelkedését 5 nappal követi az új esetek számának növekedése, igaz, az időeltolódás mértékben azért valószínűleg nincsen teljes egyetértés. Korábban ugyanis a központ kicsit eltérő számot kommunikált: még a három héttel ezelőtti jelentésben is 4-10 nap szerepelt.

Mindenesetre a tendenciákból elvileg következtetni lehetne arra, hogy a mérés utáni egy-két hétben az adott városban mi várható, és mivel a székhelyek a megyék jellemzően legnépesebb és legsűrűbben lakott részei közé tartoznak, ezért valami hatása ennek a megyei adatokra is kellene, hogy legyen. Egyelőre azonban ilyen kapcsolat nem igazán látszik. A szennyvízadatok a legrosszabb fertőzési számokat produkáló két megye székhelyén, Szombathelyen és Salgótarjánban nagyjából szeptember 20. óta mérsékelt és stagnáló víruskoncentrációt mutattak^*Ebben Salgótarján esetében csak múlt héten volt változás, aminek a hatását elvileg majd csak a következő napokban kellene érezni., Veszprémben pedig, ahol látszólag szintén felfutóban van a járvány, egyenesen alacsony szintet mértek. Ezzel szemben Debrecenben és Nyíregyházán még a három héttel ezelőtti adatok is emelkedő trendről szóltak, pedig országos összevetésben sem Hajdú-Bihar, sem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem emelkedett az előző két hétben kiugróan a fertőzöttek száma.

Az összefüggés hiányának rengeteg magyarázata lehet, kezdve attól, hogy a szennyvízadat mégsem annyira jó előrejelző, a megyeszékhelyeken kívüli járványgócpontok kialakulásán át a területenként eltérő tesztelési intenzitásig. Az adatokat gyűjtő kormányzati illetékesek valószínűleg látják is a háttérben húzódó okokat, de a tavaszi gyakorlathoz hasonlóan ezúttal sem osztanak meg annyi információt, hogy azokból bármennyire is tiszta kép rajzolódhasson ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos MagyarországonAz előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat fertőzöttek száma járvány koronavírus megyei adatok Olvasson tovább a kategóriában