Csütörtökön elindult a Mars felé a NASA legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság). Az űreszköz nevét a NASA a hordozórakéta felbocsátása előtti nyilatkozatába is becsempészte Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, aki szerint

különleges időket élünk a koronavírus-járvány miatt, és mégis, állhatatosak voltunk, megvédtük ezt a küldetést, mert annyira fontos.

Ha másért nem is, ezért a szép termékelhelyezésért mindenképpen járna a taps a NASA igazgatónak. De mi is tart most a Mars felé?

Fotó: NASA

A küldetés neve Mars 2020, de gyakrabban fogjuk hallani a rover nevét. Ha a Perseverance alakra ismerősnek tűnik, nem tévedünk. Az új Mars-járót a Curiosity alapjaira építették fel. Három méter hosszú, 270 centi széles, két méter magas és 1025 kilogrammot nyom. Azaz a méretei nagyjából megegyeznek egy modern kisautóéval. Az autók hosszabbak valamivel, a Perseverance szélesebb. Mivel senkinek nem kell besakkoznia a Mars-járót egy belvárosi parkolóhelyre, ezért az utóbbi nem gond.

A jármű agya egy sugárvédett PowerPC 750-es processzor, ami 200 megahertzen dolgozik. Igen, a Mars-járó közeli rokona a színes iBooknak, amit Doktor Szöszi is használt. De ahogy Doktor Szöszi is győzedelmeskedett, úgy a jól bevált 750-es PowerPC is több alkalommal bizonyított már. Ráadásul a Spirit és az Opportunity roverek jóval kisebb, alig húsz megahertzes processzorral barangolták be a bolygó egy részét.

Ugyanaz a processzor, csak kicsit strapabíróbb kivitelben (Fotó: henriok CC-BY)

A rover memóriával sincs jobban felszerelve, mint egy átlagos mobiltelefon. Két gigabájt flash memóriája van adatokat tárolni, a rendszer futtatását pedig 256 megabyte RAM teszi lehetővé. Azonban ezek a memóriachipek is úgy vannak tokozva, hogy ellenálljanak a kozmikus sugárzásnak. A rover folyamatos önellenőrzést folytat, hogy ne hűljön le és ne melegedjen túl. Ez nagyon fontos, mivel egy hűvösebb marsi estén akár mínusz -73 fok is lehet a bolygó felszínén.

Hová gurul a kisautó?

A Perseverance tudományos berendezéseit 58 indítványból választották ki. A rover egyrészt kőzetmintákat fog gyűjteni egy későbbi küldetés számára, ami megpróbálja azokat visszajuttatni a Földre. Emellett meteorológiai méréseket is fog végezni, hogy a jövőben végrehajtandó emberes küldetések tervezésekor minél kevesebb bizonytalanság és ismeretlen kerüljön az egyenletbe. Nem árt azt sem tudni, hogy a marsi erőforrások lehetővé teszik-e az oxigén előállítását az űrhajósok számára, illetve rakéták üzemanyagához. A rover folytatja a korábbi, a marsi élet nyomainak felkutatására irányuló vizsgálatokat is.

A Perseverance még a földi tesztek közben (Fotó: NASA)

Ezekhez a feladatokhoz egy fejlesztett kamarát, valamint egy kémiai és kőzettani elemzésekhez is használható SuperCam nevű másodlagos kamerát visz magával. A kőzetek kémiai elemzésére a PIXL nevű röntgen-litokémiai elemzőberendezést szerelték a roverre. A felszín alatti rétegek felfedezését és elemzését pedig a RIMFAX nevű radar végzi majd el. Más műszerek méréseinek kiegészítését – és az élet keresését – szolgálja majd a SHERLOC nevű spektométer. Végül van még két berendezés, a MEDA – amely a küldetés meteorológiai adatgyűjtője – és a MOXIE, ami az oxigén előállítását vizsgáló kísérlet neve.

Repül a, repül a!

A küldetés érdekessége, hogy a marsjáró visz magával egy helikoptert is, amivel légi felderítést lehet végezni. Az Ingenuity (Leleményesség) nevű gép már csak azért is különleges, mert a földi légkörnél jóval ritkább marsi légkörben is el tud emelkedni a talajtól. Mivel ilyesmit még nem próbált az emberiség, ezért már az is a kísérlet része, hogy egyáltalán jól használható-e a bolygó felderítésére egy repülőeszköz. Amennyiben igen, úgy a következő küldetések is vihetnek magukkal olyan helikoptereket, amelyek komolyabb szenzorokkal, kamerákkal és egyéb tudományos berendezésekkel vannak felszerelve.

Az ötven centi magas, 1,2 méteres fesztávolságú rotorokkal szerelt Ingenuity feladata az lesz, hogy bizonyítsa, hogy tud repülni. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy a napelemeivel elég energiát gyűjtsön ahhoz, hogy a hideg marsi éjszakákon meg tudja védeni a rendszereit a szétfagyástól. Végül mindezt valós idejű távirányítás nélkül kell megtennie. A Földről ugyan kap parancsokat a tesztrepülések lebonyolítására, de a végrehajtásukkal magára lesz hagyva.

Mikortól kell izgulni?

A rovert és a helikoptert szállító űreszköz jelenleg a Mars felé utazik, és ezt is fogja tenni a következő durván fél évben. A Mars 2020 küldetés jövő év február 18-án próbál meg landolkni a Jezero-kráterben, ami egy ősi marsi folyó torkolatánál található.

A landolás sem egyszerű feladat, de már egyszer tesztelték azt a bonyolult eljárást, aminek a végén a Curiosity – a Perseverance idősebb testvére – landolt a Marson. A bolygó légkörében a rovert védő MEDLI nevű hőpajzs 2100 fokra hevült, zuhanás közben az ereszkedőegység aerodinamikája segítette a lassulásban, majd az utolsó 11 kilométeren egy ejtőernyő fékezte tovább.

Végül pedig körülbelül 1,6 kilométer magasan a rover kiesett az ereszkedőegység alján, majd nyolc rakétával lassítva és irányítva magát szállt le. A földet érés pillanatában az ereszkedőrakétákat tartalmazó géprész elvált a rovertől, a Földön pedig pezsgőt bontottak. Valami ilyesmire számíthatunk jövő februárban is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTele a Hold a szétdobált cuccainkkalNemcsak a sikertelen expedíciók roncsai tarkítják az égitest felszínét, hanem egyebek mellett családi fotó, szobor, golfkészlet, kartámaszok és öt tükör is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech drón Mars nasa Olvasson tovább a kategóriában