Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával
A recesszió következtében ismét óriási figyelem irányul a termelést és jólétet kifejező mutatókra, különösen a GDP-re. Pedig a közgazdászok régóta hangoztatják, hogy meglehetősen félrevezető képet festhet a bruttó hazai termék számítása egy ország gazdasági állapotáról. A GDP-vel kapcsolatos kritikák egyidősek magával a mérőszámmal, már a módszertan kiötlője, Simon Kuznets is hangsúlyozta a mutató hiányosságait a harmincas években.
A koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági és társadalmi válságban talán még nagyobb súlyt kaphatnak a GDP-vel szembeni ellenérvek, ebben reménykedik legalábbis Ala’a Shehabi, a University College London (UCL) szakértője. A GDP ugyanis nem fejezi ki egy válság egészségügyi, környezeti és társadalmi következményeit, ahogy az egyenlőtlenségek növekedése sem befolyásolja,
pedig a közvélemény ezekre a tényezőkre sokkal érzékenyebb, mint a termelés alakulására.
A kormányok az intézkedéseiket többnyire egyelőre mégis úgy hangolják, hogy a GDP-re kedvező hatással legyenek, és a válságok idején szinte másról sem szól a gazdaságpolitikai és a közgazdaságtani diskurzus, mint e mérőszám alakulásáról.
Shehabi – aki maga is egy alternatív társadalmi-gazdasági indikátorok kialakításával foglalkozó részleget vezet az UCL-en – szerint nem könnyű feladat a viszonylag egyszerűen számolható, értelmezhető és nemzetközileg összehasonlítható GDP helyett más mutatót találni. Többek között az ENSZ és az OECD is kísérletezik az életminőség alakulását kifejező indexekkel, de az összevont mérőszámoknál hasznosabbnak látszanak a jólétet több különböző szempontból mérő, a lakosság véleményére és érzékelésére is alapozó mutatógyűjtemények.
A GDP-től való elrugaszkodás nyomokban már a politika szintjén is érzékelhető. Új-Zélandon például tavaly 43, lakhatással, környezettel és társadalmi kapcsolatokkal kapcsolatos indikátort figyelembe véve alakították ki a költségvetés egy részét. A járványt követő válságból való kilábalás során pedig egyre több kormány és önkormányzat látja be az életminőség javításának fontosságát a termelés visszaállítása mellett, amit társadalmi és környezeti mérőszámok figyelembevételével tudnak csak megtenni.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
