Egyre több Magyarországon a biogazdaság, de még így is nagy a lemaradásunk
Soha nem nőtt még olyan mértékben az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület mérete Magyarországon, mint tavaly. A statisztikai hivatal napokban közzétett adatai szerint 2019-ben több mint 303 ezer hektáron gazdálkodtak a kritériumoknak megfelelően, ami majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, és két és félszerese az öt évvel ezelőttinek.
Más kérdés, hogy ebből most csak 185 ezer hektár a ténylegesen ökológiai terület, tehát az, ahol minősített biotermékeket állíthatnak elő. Ehhez ugyanis az adott területnek először át kell esnie egy két-három éves átmeneti perióduson, amikor az átállási besorolást kapja. Az elmúlt évekre jellemző felfutást elég jól mutatja, hogy 2019-ben közel 120 ezer hektárnyi ilyen átállási terület volt.
A biotermelés felfutása minden bizonnyal elsősorban a támogatási rendszer átalakításának köszönhető, legalábbis a növekedés akkor lett kifejezetten dinamikus, amikor 2016-tól új támogatási formák nyíltak meg. Jelenleg attól függően, hogy mit termelnek az adott területen, hektáronként akár 600-800 eurós dotációt is lehet igényelni évente (pdf). A gyümölcsösöknél például kifejezetten magas a fajlagos támogatás mértéke, így nem meglepő módon itt volt a legnagyobb növekedés, de jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont legelők és rétek területe is. Utóbbiak egyébként a teljes terület nagyjából 60 százalékát adják.
Nemzetközi összevetésben a teljes mezőgazdasági termelés arányában ugyanakkor még mindig elég visszafogott itthon a biogazdálkodás aránya. Ez jelenleg nálunk a tavalyi hatalmas ugrással is csak 5,7 százalék, miközben az Európai Unióban átlagosan már az előző években is 7-7,5 százalék volt. Leginkább Ausztriában elterjedt az ökológiai gazdálkodás, ott a teljes mezőgazdasági terület közel negyedét így használják, de Észtországban és Svédországban is 20 százalék feletti ez az arány. Az 5,7 százalékkal valószínűleg éppen kikerültünk az EU-s rangsor alsó harmadából, amit néhány régiós ország mellett Írország, Hollandia, az érdemi mezőgazdasági területtel nem rendelkező Málta és az unióból éppen távozó Egyesült Királyság béreltek ki az elmúlt években.
Az EU egyes tagállamaiban egyébként egyáltalán nem törvényszerű, hogy nő a biogazdálkodás szerepe. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban például látványos visszaesést hoztak az elmúlt évek.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
