Szép lassan elkezd újraindulni a hazai turizmus, de egyelőre csak vidéken, a fővárosban továbbra is kilátástalan a helyzet. Kovács Balázs az országszerte 15, ebből Budapesten tíz hotelt üzemeltető Danubius Hotels vezérigazgatója szerint a fővárosi házaik fele akár egész évben zárva maradhat, mert üzletileg nincs értelme újranyitni őket. A válság úgy érte a láncot, mintha az autópályán komoly sebességgel haladva ütköztek volna egy betonfalnak, a bevételük 12 nap alatt nullázódott le egy addig a szokottnál is jobb szintről.
Pünkösdkor két hónap után nyitnak újra három szállodát. Van érdeklődés? Megy most bárki szállodába?
Van érdeklődés, de egyelőre csak a belföldi vendégek kezdenek tervezni és ők is rövidtávon foglalnak. A külföldi rövidtávú foglalások még nem jellemzőek, ahogy egyelőre a júliusi-augusztusiakból sem sokat fogadunk. Akik érdeklődnek, általában egy-két héttel későbbi időpontokat kérnek. Mindenki kivár, ultra last minute döntenek az emberek és ez egyébként a lemondásokra is igaz. Így az egyébként bent lévő foglalásállománnyal sem lehet biztosan számolni. Ezért is biztosít a Danubius Hotels rugalmas foglalási feltételeket, tette díjmentessé a lemondást és az átfoglalást, hogy elősegítse a döntést, hogy az minél kevesebb kockázatot jelentsen a vendégeknek.
Ebből nehéz bármit előre vetíteni. Milyenek egyébként a foglaltsági adatok?
Bizakodóak vagyunk, lesz olyan szállodánk, ahol a pünkösdi hétvégén félház körül leszünk. Valóban nagyon bizonytalan a helyzet, de abban bízunk, hogy a júliusra megindul egyfajta növekedés.
Ezért várnak ki a többi szálloda nyitásával?
Óvatosak vagyunk, mert visszazárni nagyon drága mulatság, ráadásul csalódást is jelentene a mostanra már bizakodó munkatársainknak.
Azok az adminisztratív akadályok, amelyek az elmúlt hónapokban megvoltak, elhárultak, de ez nem jelenti azt, hogy üzletileg is megéri kinyitni egy szállodát.
Valamint a Danubius Hotels budapesti szállodáinak megnyitásához a nemzetközi turizmus megindulása, külföldi vendégek kellenek. Sajnos Magyarországon még nincs benne a köztudatban az a világ más részén természetes igény, hogy a hazai fővárosban is eltöltsünk egy hétvégét.
Gondolom, azért valami ütemterv van.
Terveink vannak, de ezeket rugalmasan kezeljük. Az előző két hónap egyik legfontosabb tapasztalata az volt, hogy az is megtörténhet, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Az elmúlt években mindenki azt mondta, hogy felgyorsult a világ. Ez most hatványozódott. Szinte óránként hoztunk új döntéseket, bíráltuk felül önmagunkat vezetőként. Az újranyitás is egy ilyen történet, akkor fogunk egymás után szállodákat újra nyitni, ha ez üzletileg indokolt lesz. Természetesen vannak előrejelzéseink, de ezeket naponta, hetente újra kell írni.
Most hogy látják, meddig húzódhat el a nyitás?
Vidéken jobbak a kilátások, a nagy kérdés a főváros. Ahhoz, hogy Budapesten rentábilisan lehessen egy szállodát üzemelteltni, nagyon kell a határnyitás és a légitársaságok újraindulása. Ezekre viszont június közepe előtt nincs komoly esély. Azzal számolok, hogy talán júliusban már érdemes lesz kinyitni egy-egy házat Budapesten is. A Danubius portfóliójában azonban sok a több száz szobás nagyszálloda, márpedig ezeket nem lehet megtölteni egyéni turistával. Az ilyen hotelek akkor tudnak üzletileg sikeresen működni, ha rendezvények, konferenciák vannak, turistacsoportok érkeznek. Ezeknek csekély a valószínűsége idén, így
vannak olyan szállodáink, amelyek várhatóan jövő tavaszig zárva maradhatnak.
Ugyanakkor rugalmasak vagyunk, és ha bármi pozitív változást látunk 2-3 hét alatt ki tudunk nyitni.
Hány budapesti szálloda maradhat zárva egész 2020-ban?
Úgy számolok, hogy a tízből négy-öt nem fog kinyitni az idén, szobakapacitásban azonban ez több mint a teljes budapesti kapacitás fele.
Ezek elég szörnyű kilátások.
A fővárosban sajnos igen, itt nem realitás, hogy 2021 közepe, harmadik negyedéve előtt komoly üzleti kilátások legyenek. Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz értelmezhetetlen árbevétellel és foglaltsági adatokkal. A vidéki helyzet azonban sokkal bíztatóbb. Vannak a szakmában olyanok, akik rekordnyarat jósolnak a Balatonnál, én ezt a jelenlegi adatok alapján nem látom, de arra van remény, hogy egy jó nyári szezont zárjunk, ami kicsit gyógyír lenne a sebeinkre.
A Danubiusnak ez mit jelent, mit várnak éves szinten?
Biztos, hogy vastagon veszteséges évünk lesz. A tavalyi árbevételünkhöz képest akár 50-60 százalékos visszaeséssel fogunk zárni.
A tavalyi rekordév után gondolom nem ilyen várakozásokkal vágtak neki 2020-nak.
Abszolút nem, sőt nem is így indult. A január minden idők legjobb januárja volt, és a február is elképesztően jól sikerült mind vidéken, mind Budapesten. Azt vártuk, hogy ez egy nagyon erős év lesz, még a 2019-es rekordévnél is erősebb.
Mikor kezdték érezni, hogy mégsem így lesz?
Amíg csak Kínából jöttek a hírek a vírusról és az emiatt tett intézkedésekről, addig nem. Annyit érzékeltünk, hogy néhány kínai csoportot lemondtak január végén, februárban, de mivel a mi életünkben a kínai üzlet az árbevétel egy-két százalékát adja, nem gondoltuk, hogy megrendítő lesz. Igazán akkor vált élessé a helyzet, amikor február 20-a környékén Olaszországban is kitört a járvány és elkezdték onnan is visszamondani a foglalásokat. Tavasszal nálunk rengeteg az olasz diákcsoport, tényleg komoly volument képviselnek és nyilván a szülők hamarabb reagálnak mindenkinél.
Aztán megérkezett a koronavírus Magyarországra is.
A múltkor beszéltem egy kollégámmal, aki azt mondta: nagyon jól behatárolható, hogy a március 9 és 21 közötti 12 nap volt az, amikor az addig teljesen normál napi árbevételünk tulajdonképpen nullára csökkent. Ez olyan, mint amikor az ember viszonylag komoly sebességgel megy az autópályán és hirtelen egy betonfalba ütközik anélkül, hogy bármit tudna tenni.
Mit tud ilyenkor reagálni egy szállodalánc?
Mindenkinek vannak vészforgatókönyvei, a korábbi évek válságaiból mi is megtanultuk, hogyan tudunk egy súlyosabb bevétel visszaesést menedzselni.
A nulla bevételre azonban nem lehet felkészülni, erre nincs forgatókönyv.
Így ugyanazt tudtuk tenni, amit a többi válság esetén: minden költséget azonnal felülvizsgálni, megszüntetni, elhalasztani. Ráadásul mindezt most sokkal gyorsabban kellett. Közben a másik oldalról el kellett jutnunk oda, hogy felismerjük, ez egy lehetőség is a hatékonyság növelésére. A vezetőség elektronikus aláírásának elintézésére például korábban hosszú évekig nem volt energia, most ezt egy hét alatt tető alá hoztuk. Ugyanez volt a helyzet a home office-szal. Volt egy alap IT infrastruktúra, amit nagyon rapid módon kellett úgy átalakítani, hogy működőképes maradjon a cég.
Konkrétan a szállodákkal mi történik egy ilyen helyzetben?
Amikor azt láttuk, hogy a szállodáinkban alig néhány vendég maradt, meghoztuk a döntést, hogy elkezdjük a hoteleket egymás után leüríteni és bezárni. Az ugyanis nem életképes, hogy ebben a helyzetben még több pénzt égetünk el olyan szállodák nyitvatartásával, amelyek 3-4 szobát szolgálnak ki. Április 1-jére az összes szállodánk üzemszünetre került, nem fogadott már vendéget.
Egy hotel esetében egész pontosan mit jelent az üzemszünet?
Nincs vendég, az alkalmazottak feladata pedig többnyire a hotel őrzése. Persze eleinte igyekeztünk felhasználni a hirtelen felszabadult időt egyéb dolgokra. A szállodák többségében csináltunk egy alapos nagytakarítást. És persze próbáltuk menteni a menthetőt. Annyira hirtelen volt a leállás, hogy mindenhol tele voltunk romlandó élelmiszerkészletekkel. Ezeket a kollégák lefőzték, lefagyasztották, próbáltuk úgy eltárolni, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni. Emellett adományoztunk is naponta frissen készített, főtt ételt idős rászorulóknak a válság alatt.
Melyek azok a költségek, amelyeket egy üzemszünettel meg lehet spórolni?
Alapvetően azok a költségek tűnnek el, amelyek a vendéggel függnek össze. Étel-, italfogyasztás, anyaghasználat, takarítás, mosodai kiadások. Az energiaköltség ugyanakkor például már nem teljesen rugalmasan viselkedik, mivel egy olyan nagy cég, mint a Danubius, éves szerződést köt erre. A leszerződött mennyiséget pedig ki kell fizetnünk, illetve, ha nem annyit fogyasztunk, amennyit vállaltunk, akkor kötbért kell fizetni. Az élőmunka egy része is megszűnik, hiszen a saját állomány mellett van külsős foglalkoztatás, bérelt munkaerő, kiszervezett tevékenység, ezek pedig egyből leállíthatóak. A legjelentősebb költség a munkabér, azonban csak részben tud megszűnni, mert a munkatársak állományban vannak, őket fizetni kell.
A kölcsönzött munkaerő aránya mennyire volt jelentős?
Az elmúlt években komoly munkaerőhiány volt jellemző, ezért a legtöbb turisztikai vállalkozás is arra törekedett, hogy a saját létszámát bővítse, mert ez biztonságot jelentett. A legtöbb szállodai tevékenységhez ráadásul szakemberek kellenek. A takarítást, esetleg a felszolgálást részben ki lehet szervezni, de az alapszolgáltatásokat teljesen nem. Épp ezért nem volt jelentős a kölcsönzött állomány.
Ha viszont a legnagyobb költség a munkaerő, és ennek csak egy kis része külsős, akkor logikusan következik, hogy az állományban lévők egy részétől is meg kellett válniuk. Milyen mértékű volt a leépítés?
Nem szívesen mondok számokat, ez nem egy olyan dolog, amivel az ember szívesen eldicsekszik. Sajnos nem tudtuk elkerülni a csoportos létszámleépítést, de komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a lehető legkevesebb munkatársat kelljen elküldenünk, gondolva arra is, hogy az újraindulásnál nagyon nehéz helyzetben lennénk a megfelelő létszám nélkül. Ezt a mindannyiunk számára nehéz, lelkileg is megterhelő helyzetet azzal igyekszünk enyhíteni, hogy a balatoni szállodákban megnyíló 250 pozíciót – amire minden évben szezonális munkaerőt szoktunk felvenni – idén belső toborzás útján töltjük be.
A kurzarbeit nem merült fel?
De, épp most dolgozunk azon, hogy megpályázzuk. Ugyanakkor látni kell, hogy ez a támogatás csak egy 3 hónapos időtávra nyújt segítséget, miközben ahogy erről már beszéltünk, Budapesten akár egy évig is zárva lehetnek a szállodáink. Azoknál a házaknál, amelyek csak jövőre fognak kinyitni, a kurzarbeit 3 hónapja nem tudja ezt a helyzetet megoldani.
A csökkentett munkaidő támogatásán túl volt még olyan kormányzati intézkedés, ami tényleges segítséget jelentett?
A járulékkedvezmény, de azzal is ugyanaz a gond, mint a kurzarbeittal, hogy június 30-án kifut, a turizmus problémái pedig addig nem oldódnak meg. Sőt, valójában rosszabb a helyzet, mint márciusban volt, hiszen akkor még reménykedhettünk egy nyári újraindulásban, most viszont látszik, hogy a korábbi helyzet még legalább egy évig nem áll vissza. Ezért lenne fontos, hogy ezeket a kedvezményeket valamilyen módon meghosszabbítsák, és aki eddig túlélt, és megtartotta munkaerejét, az a jövőben se dőljön be, és ne kelljen elküldenie az alkalmazottait.
A mostani helyzet így is sok piaci szereplőt megroppant. Lesz konszolidáció a piacon?
Biztosan, bár ez inkább 2021 elején várható, mert a két említett segítség mellett sokaknak az igazán nagy könnyebbséget a hitelmoratórium jelentette. Ha viszont az véget ér, és újra el kell kezdeni törleszteni a kölcsönöket, az tényleg sok piaci szereplőt nehéz helyzetbe hozhat. Akkor
lehetnek felvásárlások, akinek van tőkéje, és lát fantáziát a szektorban, beruházhat.
Mi most ebben a helyzetben biztosan nem tervezünk szállodát venni.
Néhány hete bejárta a világsajtót egy japán videó arról, hogyan terjedhet egy svédasztalos étkezésnél a koronavírus. Milyen hosszútávú hatásai lehetnek a szállodai szolgáltatásra a mostani helyzetnek? A büfé reggeliket elsodorhatja például a járvány?
A higiénia és a biztonság egész biztosan hosszútávon is felértékelődik, de ezen túlmenően egyelőre nehéz lenne bármi konkrétat jósolni. Akár büféreggeli is áldozatul eshet, bár mi azt látjuk, hogy van igény erre, csak kicsit máshogy, mint korábban. Azokban a szállodákban, amiket most újranyitunk, rövidtávon nem lesz olyan klasszikus svédasztalos étkezést, ahol magát szolgálja ki a vendég. Ezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a konyhai személyzet segít a vendégnek az étel kitálalásában kesztyűben és maszkban. Az újranyitáshoz egy teljeskörű, szigorúbb biztonsági protokollt és üzemeltetési eljárást vezettünk be „Biztos Pihenés” néven. A protokoll alapja, hogy megfelelő biztonságot és védelmet nyújtson a vendégek és munkatársaink számára, de a vendégeink közben ne érezzék magukat rendszabályok közé beszorítva. Ahol lehet, érintésmentes megoldásokat, minimális fizikai kontaktust alkalmazunk, az étteremtől a gyermekek szórakoztatásáig.
A kesztyű, a maszk és a rendszeres fertőtlenítés elég lesz a vendégeknek?
A legfontosabbak, hogy aki pihenni jön, annak a válláról a védekezés terhét minél inkább le tudjuk venni. Az nem pihenés, ha 5 percenként lázat mérünk és kenetet veszünk, a vendég elmenekül. Ha ilyen elvárások lesznek, nem indul újra a turizmus. Mi a felhőtlen élmények biztosítását legalább olyan fontosnak látjuk, mint a biztonságos, alig érzékelhetően és a lehető leginkább háttérben működő szigorú higiéniai szabályok betartását. A kettő egészséges egyensúlya lesz az új korszak vonzó turizmusának alapja.
Vállalat
Fontos