Titokzatos hely a nyereményjátékok világa. Nem tudni, hogy mi történik, miután feladtuk a lottószelvényt, vagy a promóciós csokoládé kódját beküldtük a nyereményjátékra. Csak reménykedhetünk, hogy mi nyerjük meg a fődíjat, és végre kihúzzák a lottón a számainkat. Utánanéztünk, és kiderült: az állam alig ellenőrzi a nyereményjátékokat szervező cégeket. 

Közjegyzőnek például ott kell lennie a sorsolásokon, de hiába van ott, nem ellenőrzi, hogy megegyezik-e egymással a számgolyók súlya a sorsolás előtt. Nem is teheti, mivel szinte semmilyen jogköre nincs a sorsolás technikai lebonyolításával kapcsolatban.

“A közjegyző a sorsolás, illetve nyereményjáték során az általa tapasztalt jogi jelentőségű tényeket foglalja jegyzőkönyvbe” – közölte lapunkkal a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A testület szerint a „közjegyző mindig csendes megfigyelő, nem húzhat nyertest, nem hirdetheti ki az eredményt, és nem is ő állapítja meg, hogy ki nyert, azaz nem lehet aktív résztvevője a sorsolásnak”.

Klasszikus példa abból az időből, amikor még kézzel húzták a lottószámokat: a számsorsoló által kihúzott számra a műsorvezető azt mondta, hogy ez a 6-os szám, a számsorsoló pedig megfordította, és azt mondta, hogy ez a 9-es. A közjegyző nem foglalt, nem is foglalhatott állást ebben az esetben sem, csak rögzítette az elhangzottakat és a látottakat. A döntés ilyen helyzetben a sorsolási bizottság kezében van. Vitás esetben a hatóságokhoz: fogyasztóvédelem, bejelentésköteles nyereményjáték esetén a szerencsejáték felügyelethez és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet fordulni. A kamara azonban megjegyezte: ha a közjegyző mégis jogszabálysértést – például csalást – észlel, meg kell tagadnia a közreműködést.

Ebből is látszik, hogy a magyar állam komoly elmaradásban van a szerencsejáték szabályozásában, sok esetben lényegében a szerencse-, vagy nyereményjátékot szervező társaságok alaposságán és jó szándékán múlik a sorsolások tisztasága. Nehezen feltételezhető, hogy a legnagyobb pénznyereményt hozó játékokat, köztük a lottósorsolásokat szervező, állami tulajdonban lévő, a lottózókról évi négyszázmilliárd forintnál is több bevételt legomboló Szerencsejáték Zrt. csalna a számhúzásokon. A promóciós nyereményjátékokat szervező cégeknél viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet, pedig ezek szintén közjegyző előtt végzik a sorsolásokat.

De akkor minek van ott a közjegyző?

A kamara szerint a munkatársaik a nyereményjátékok esetében sem minősítenek, és semmilyen olyan kérdésben nem foglalnak állást, amely külön szaktudást igényelne. Nem vizsgálják és nem is ellenőrzik például egy számítógép belső mechanikáját, vagy egy szoftver működését. A közjegyző a számítógépes sorsolás során a következőket írja le az általa vezetett jegyzőkönyvbe: „az X.Y elnevezésű programban megnyomták az Enter gombot, majd a program öt nevet dobott ki”. Azt azonban nem tudja megvizsgálni, hogy manipulálták-e a számítógépes szoftvert valamilyen módon.

A csendes megfigyelésnek viszont ára van: a közjegyző munkadíjat, helyszínre utazás esetén költségtérítést és a munkadíj 40 százalékáig költségátalányt számít fel. Sorsolás esetén óránként 4500 forintba kerül a közjegyző munkadíja, ennek negyven százaléka további 1800 forint és ehhez jön még az utazási költség is. A nyereményjátékok bonyolultságával párhuzamosan drágul a közjegyzőnek fizetett végső ár.

Magyarországon évente körülbelül ötszáz promóciós célú nyereményjáték kerül fel a gyűjtőportálokra, amelynek során egy adott mosópor vagy csokoládé megvásárlása esetén autót vagy egzotikus nyaralást lehet nyerni.

Miközben a lottó ötösre 1:44 millióhoz az esély, a promóciós játékokon sokkal kevesebben vesznek részt, így esélyesebb megnyerni a fődíjat.

A bonyolultabb játékokon, ahol több terméket kell venni, vagy nagyobb értékű árut kell vásárolni csupán néhány ezren vesznek részt, a nagyobb reklám-hadjárattal járó, egytermékes nyereményjátékok esetében több tíz-, vagy százezren pályázhatnak a fődíjra. “De még ebben az esetben is sokkal nagyobb eséllyel nyerhet valaki például egy autót, mint, hogy telitalálata legyen a lottón” – mondta a G7-nek Galambos Dániel, az aktuális nyereményjátékokat figyelő Webnyeremény.hu tulajdonosa. Sokan vannak, akiknek szinte életformájává vált ez.

A gyűjtőportálok az értékesebb nyereményeket teszik ki a honlapjaikra, ennél azonban sokkal több nyereményjátékot szerveznek Magyarországon. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatai szerint tavaly 2020 nyereményjátékot szerveztek, legalábbis adatkezelési céllal ennyit jelentettek be hivatalosan a hatósághoz.

András nyereményjáték-őrült

András a harmincas évei végén jár, és már közel tíz éve folyamatosan vesz részt nyereményjátékokban. A bevásárlásait már rutinszerűen olyan időpontokra és helyszínekre szervezi, hogy minél több nyereményjátékban részt vevő árut vásárolhasson.

Legutóbb az egyik budapesti bevásárló központban minden ötezer forint feletti összeget tartalmazó blokkal lehetett lappföldi családi utazást nyerni. Szintén ötezer forint feletti vásárlás esetén a szerencsés beküldő egymillió forinttal lett gazdagabb az egyik élelmiszerlánc jóvoltából. András úgy szervezte meg a bevásárlást, hogy elment a plázába és ott kereste fel az élelmiszerláncot, ennek köszönhetően egy füst alatt két nyereményjátékban is részt vehetett a vásárlást igazoló blokk adatainak a beküldésével. Az elmúlt tíz évben nem kerülte el a szerencse, nyert már személyautót, több tengeri körutazást, tucatnyi kisebb értékű tárgynyereményt, és tavaly ősszel vette át a 23. wellness hétvégére szóló nyereményét.

Nem költök többet, mint más, egyszerűen nem vagyok márka-hű, mindegy milyen öblítőt, vagy mosóport használok, a lényeg, hogy nyerni lehessen vele

– mondta András a G7-nek.

Kipróbáltam én is, tavaly szeptember és idén január között mintegy tizenöt nyereményjátékban vettem részt, sőt még a nyilvános sorsolásokra is elmentem. Rögtön az első húzás különös élmény lett (a tét egy autó volt). A sorsolás nyilvánosan volt meghirdetve, de a nyereményjáték gyakorlati lebonyolítására megbízott reklámügynökség zártan végezte el a fődíj sorsolását. A reklámügynökség félreértésről beszélt, azt hitték, hogy korábbi nyereményt átvenni jöttünk, és nem a fődíj sorsolására, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig úgy látta, hogy mivel közjegyző jelenlétében történt a sorsolás, nincs helye a panasznak.

Itt derült csak ki, hogy hiába a szerencsén múlik a nyerés, nem tartozik a szerencsejáték törvény hatálya alá a sorsolás, ezért a szerencsejáték felügyelet sem illetékes a panasz kivizsgálásában.

Sőt, a magyar jogszabályok a klasszikus promóciós nyereményjátékok esetében sem a nyilvános sorsolást, sem a közjegyző jelenlétét nem írják elő kötelezően. Ezek a nyereményjátékok nem engedélykötelesek, adómentesek, sőt még bejelenteni sem kell a hatóságoknak. Ebbe a csoportba tartoznak a gyártók saját termékei, például amikor az édességgyártó, vagy mosóporos cég az általa gyártott, illetve a szupermarket az általa forgalmazott áru esetében hirdet nyereményjátékot.

A szerencsejáték törvény szerint lényegében azok a nyereményjátékok bejelentéskötelesek, ahol valamilyen papír alapú sorsjegy vesz részt a sorsolásban. Az online technikák térhódítását azonban nem követte le a jogalkotás. Ha a csokigyártó a termék csomagolásában rejt el egy kódot, akkor be kell jelenteni, ha csak a vásárlást igazoló blokkot kell feltölteni a cég honlapján, akkor nem kell a hatóságoknak bejelenteni a promóciós játékot, viszont nyílt sorsoláson kell a nyertest kihúzni.

Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere szerint fontos, hogy minden esetben készüljön egy játékszabályzat és a nyeremények húzására alakuljon egy legalább háromtagú sorsolási bizottság. Az ő feladatuk lesz a sorsolás levezénylése és a jegyzőkönyv aláírása. Érdekesség, hogy a magyar jogszabályokban nincs előírás azzal kapcsolatban, hogy milyen szoftverekkel lehet a sorsolást elvégezni. A hivatalos nevén „véletlen számgeneráló program” könnyen letölthető az internetről, azonban van egy fontos szabály, a játékban részt vevők személyes adatai nem kerülhetnek idegen szerverre, pontosabban az Európai Unión kívüli országokba.

Egyre több, egyre kisebb díj

Hiába van nagyobb esély a cégek által szervezett promóciós játékokon nyerni, mint a lottóötöst elvinni, egyre kisebb értékű díjakat hirdetnek meg a vállalkozások. Ennek részben azaz oka, hogy egyre több a saját márkás termék, és a nyereményjátékok nagyobb szereplői, az erős márkák, már inkább több és alacsonyabb értékű játékokat szerveznek. A másik ok, az online hirdetési költések megugrása, ennek fogyasztásnövelő hatékonysága jobb, mint egy nyereményjáték okozta ideiglenes forgalomnövekedésé, a cégek pedig a közösségi médiában és egyéb online felületen reklámoznak.

Emellett a jogszabály-változások is hatással vannak a promóciókra, a chipses és kólás nyereményjátékok száma visszaesett a nép-egészségügyi termékadó, közismerten a chipsadó bevezetését követően. A nemdohányzók védelmében hozott intézkedések áldozatává váltak a dohányipari nyereményjátékok megszűnése is. Visszaestek a sörgyártók által szervezett játékok is, ebben a szegmensben már csak kisebb nyereményeket, például fesztiválbérleteket és napijegyeket lehet nyerni.

A közelmúlt legextrémebb nyereményjátéka a líbiai Tripoliban futott. Mikor vége lett a háborúnak, azok között a lakosok közt, akik leadták fegyvereiket, televíziókat és személyautókat sorsoltak ki. A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy a marok-lőfegyverek és géppisztolyok mellett rakétakilövőket is átadtak a helyiek a hatóságoknak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet közjegyző lottósorsolás nyereményjáték Olvasson tovább a kategóriában