Nem sikerült kideríteni, miért gyulladt ki a nyáron a polgári gumiégető erőmű alig több, mint egy hónappal azután, hogy az állam bő 6 milliárd forintért megvásárolta. Sőt, azt sem árulják el, mekkora kár keletkezett a létesítményben.
Az erőműben még június közepén egy szombat éjszaka csaptak fel a lángok, a közelmúltban lezárult vizsgálat azonban – amint kérdésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál fogalmaztak – a „keletkezési okot ismeretlennek jelölte meg”. Az állami tulajdonos közlése szerint csak annyi biztos, hogy emberi mulasztás nem történt, a „kezelő személyzet a szabályzatnak megfelelően végezte a feladatát, valamit az előírásoknak megfelelően reagált a tűzesetre”.
Az éves szinten durván 32 ezer tonna gumihulladék elégetésével elektromos áramot (és az eredeti tervek szerint hőt) termelő erőmű állami átvételéről még tavaly év végén döntöttek. A Világgazdaság egy korábbi cikke szerint ekkor adott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonában álló Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató (NHSZ) Kft.-nek 6,3 milliárd forintot az erőművet üzemeltető cégek – a Star Power Kft. és annak tulajdonosa, a Star Power Vagyonkezelő Kft. – megvásárlására.
Az NHSZ ügyvezetője, Nemcsek Tibor akkor azzal indokolta a vásárlást, hogy a tranzakcióval az állami vállalat technológiához is jut, és most nekünk is lényegében ezt válaszolták a cégnél. Ám az ügyletnek ennél prózaibb oka lehetett: a gumiégetés, mint üzlet egyszerűen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Még úgy sem, hogy az erőmű nem a piacon, hanem az úgynevezett kötelező átvételi (kát) rendszer keretében értékesíti az általa megtermelt energiát. (A kötelező állami átvétel egy eszköz, amivel az állam támogatja a megújuló energiaforrás vagy hulladék alapú villamosenergia-termelést. Az állam előre meghatározott, de a piacinál magasabb áron megvásárolja az adott létesítményben termelt áramot, s ezzel amellett, hogy értékesítési csatornát teremt az érintett cégeknek, a beruházás megtérülést is biztosítja.)
A Star Power Kft. – közel egy évtizedes huzavona, és az eredeti beruházó csődje után – 2014-ben állította üzembe a gumiégetőt, és egyből be is került a kát rendszerbe. Méghozzá az akkori hatósági határozat értelmében 2034 végéig, azaz három évvel ezelőtt még 20 éves megtérüléssel számoltak az eredetileg nyolc milliárdosra tervezett beruházás esetében. Ám az üzemeltető már 2015-ben módosítást kért az illetékes hivataltól, és a csatolt üzleti tervből az derült ki, hogy nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy korábban számoltak. A gumihulladék drágább lett, hőt pedig az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem tudtak értékesíteni. A társaság így az első még nyereséges év után 2016-ban adózott soron már masszív, 200 millió forint feletti veszteséget termelt.
Ilyen előzmények után érkezett az NHSZ, amelynek tulajdonszerzését végül május közepén jegyezték be. A 6,3 milliárdos vételár megtérülése a fentiek fényében azonban már a kezdeteknél is erősen kérdéses volt, az erőmű leégésével pedig lényegében elképzelhetetlenné vált, hogy a létesítmény valaha kitermeli ezt az összeget.
Ez vélhetően még akkor is így van, ha az erőmű nem sérült olyan mértékben, mint ahogy azt első ránézésre egy laikus gondolná. A károk mértékéről egyébként az NHSZ-nél a biztosítóval való ügyintézés folyamatára hivatkozva nem kívántak konkrét részleteket elárulni. Azt viszont jelezték, hogy a jelenlegi tervek szerint még az idén novemberben újraindulhat a termelés az egységben.
Közélet
Fontos