Sosem lehet elég korán elkezdeni félretenni a nyugdíjra, és nagyon fontos, hogy mindig legyen pénzünk egy váratlan egészségügyi kiadásra. Ezt mindenki tudja, gyakran mégis teljesen triviális tényezők befolyásolják a takarékossági vagy befektetési döntéseinket. Van, amikor csak a digitális felületek átalakításával megoldható, hogy az emberek számukra kedvezőbb döntéseket hozzanak.

Saurabh Bhargava és szerzőtársai az vizsgálták meg, hogy hogyan tudnák kis változtatással megoldani, hogy az emberek a fizetésük megfelelő részét tegyék félre nyugdíjra. Amerikában a 401(k) néven közismert nyugdíj terv keretein belül fizetik a cégek az alkalmazottak fizetéseinek egy részét a nyugdíjalapba. A dolgozó dönthet arról, hogy részt vesz-e a programban, és hogy a fizetésének mekkora részét fizeti be.

Ezzel a nyugdíjprogrammal nem először kísérleteznek közgazdászok, talán a legismertebb viselkedés gazdaságtani kísérlet is a ezt célozta. Ekkor John Beshears és szerzőtársai bemutatták, hogy önmagában azzal is szignifikánsan megugrott a programban résztvevők száma, ha alapbeállítás a részvétel a programban, és csak akkor kell nyilatkozni, ha nem kívánnak részt venni. Fordított esetben, tehát ha akkor kell nyilatkozni, ha részt vennének a programban, jóval kevesebb volt a jelentkező. Pedig mindkét esetben a dolgozók kezében volt a döntés.

Bhargava és kutatótársai most az online felülethez nyúltak és azt nézték meg, hogyan változik a megtakarítási arány, ha máshogy színezik és fogalmazzák meg a lehetőségeket. A korábbi „Nem akarok részt venni a programban” megfogalmazást „Nem akarok megtakarítani”-ra cserélték és úgy színezték be az opciókat, mint a közlekedési lámpákat. A beiratkozás és saját megtakarítási ráta választása zöld lett, ha valaki beiratkozik, de az alap rátát választja (ami sokszor alacsonynak bizonyul) az sárga színű lett és végül, aki nem is akar beiratkozni, az piros.

Ennek hatására 15 százalékkal megnőtt azok száma, akik saját maguk választották meg, hogy a fizetésük mekkora része menjen a nyugdíjalapba. Ráadásul akik ezt az opciót választották, azok átlagosan magasabb rátát használtak, mint az alapbeállítás, tehát kedvezőbb feltételekkel léptek be a programba. Valószínűleg az alaprátát egy horgonynak tekintették, ezért kevesebben akartak tőle negatív irányba eltérni, ami szintén egy gyakori viselkedési minta.

Egy másik kísérletben Shlomo Benartzi és Richard Thaler az emberek diverzifikálára való hajlandóságát tesztelték. Két digitális dizájnt teszteltek, de a szöveg mindkettőnél ugyanaz volt, arra kérte a biztosító felhasználóit, hogy nyolc különböző alapba tegyék a megtakarításukat. Viszont az egyik csoportnál csak négy vonal volt, ahova írhattak, alatt egy linkre kellett kattintani, ha többet akartak megadni. A másik csoportnál nyolc vonal volt, ahányról alapról a szöveg is beszélt.

Amikor csak négy vonalat láttak, akkor a felhasználók mindössze 10 százaléka választott négynél több alapot, annak ellenére, hogy a szöveg kifejezetten nyolcat kért. Ha nyolc vonal volt, akkor ez az arány megnégyszereződött.

Ahogy a színezés, úgy a különböző fokozatok is befolyásolják az emberek döntését, függetlenül attól, hogy mi van a fokozatok mögött. Bhargava és szerzőtársai egy másik kutatásukban azt nézték meg, hogy mennyire néznek az emberek a bronz, ezüst és arany fokozatokú jelölések mögé. Az amerikai rendszerben most ugyanis így vannak jelölve a különböző egészségügyi biztosítási csomagok. Viszont ebben az esetben az emberek átlagosan 24 százalékkal túlköltekeznek. Ez azért van, mert nem a tartalom, hanem a fokozat alapján választanak maguknak egészségbiztosítást.

A digitális felületeket viszont arra is lehet használni, hogy a felhasználókat tudatosabbá neveljék. Itthon a Cherrisk például kedvezményekre beváltható cseresznyéket ad, ha elolvassuk a tájékoztatójukat és jól válaszolunk a kérdésekre. A tudatos biztosítottak a cég érdekei is, hiszen így csökkenthető a kockázata, hogy káreseményt szenvednek.

Viszont ki is lehet használni a digitalizáció által rendelkezésre álló lehetőségeket. Sok cég személyre szabott szolgáltatásokat kínál, amihez ösztönzi az okos eszközök egészség adatainak megosztását. Mivel ma egyre nagyobb az igény a személyes szolgáltatások iránt, ez sokaknak csábító lehet. Azonban az így összegyűjtött információt felhasználhatják arra, hogy pontosabb egészségügyi kockázatokat számoljanak egyéni szinten és így akár drágulhat is a biztosítás.

Sok múlik tehát azon, hogy milyen egy digitális szolgáltatás dizájnja vagy, hogy milyen módon árulják a szolgáltatásokat a biztosítók. A legfontosabb, hogy tudjuk, hogy mi az optimális nekünk és mire van szükségünk, igyekezzünk a felszín mögé látva megtalálni a legmegfelelőbb választást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet szín tudat viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában