Az elmúlt évek egyik slágerterméke a házi DNS-teszt volt. A technológia eljutott arra a szintre, hogy 100 dollár (30 ezer forint) alá esett az egyszerű nyálminta alapján DNS-elemzésre képes eljárások ára. A nyálmintát beküldve a teszteket értékelő cégek egyrészt közelítő képet tudnak adni arról, hogy földrajzi és etnikai értelemben milyen az ügyfél származása, másrészt prémium szolgáltatásként bizonyos betegségekre való hajlamokat (vagy azok hiányát) is jelezni tudják.
Az eddig szépen fejlődő piac két nagy amerikai szereplője a 23andMe és az Ancestry, a Technologyreview szerint a kisebb cégekkel együtt eddig összesen 26 millió tesztet adhattak el világszerte. A vásárlók jelentős része amerikai.
A 23andMe vezérigazgatója azonban most a CNBC-nek azt mondta, hogy 100 embert le kell építeniük, mert nem fogynak a tesztek a várt mennyiségben. A társaságnál ez jelentős, 15 százalékos létszámcsökkentés.
Becslések szerint a DNS-tesztek piaca 2018-ban még 100 százalékkal nőtt, azaz megduplázódott, a 2019-es növekedést azonban már csak 20 százalékra teszik. Mintha a termék hirtelen az óriási várakozások ellenére túljutott volna a csúcspontján.
A szakértők egyelőre csak találgatnak, hogy miért esett vissza a kereslet, de amint arról mi is írtunk, a szolgáltatással kapcsolatban rengeteg aggály merült fel.
Az érdekes származási adatok mellett sokszor olyan dolgokra és családi rokonsági összefüggésekre is fényt derít a teszt, amelyet a vásárlók inkább nem szeretnének tudni. Testvérekről derül ki, hogy nem édestestvérek, vagy szülő-gyerek kapcsolatról, hogy nem vér szerinti a kötelék, és azok, akik hozzájárultak, hogy az eredményeiket a teljes adatbázissal összevessék, sok olyan távoli rokont is megtalálhattak, akikre soha nem is gondoltak volna.
További problémája a DNS-teszteknek, hogy messze nem olyan pontosak, ahogy azt sokan várják. Az eredmények pontossága csak a kiértékelések számának drasztikus növelésével javulhatna, igazán megbízható személyes adatokat pedig csak akkor lehetne kapni, ha majdnem mindenki elvégeztetné a tesztet. Mindez földrajzi értelemben is igaz, vagyis amíg az Észak-Amerikában élők óriási túlsúlyban vannak az adatbázisokban, addig például a kevés adattal dolgozó afrikai származási vonalakat sokkal bizonytalanabbul lehet meghatározni.
A betegségekre való hajlam megállapítása is sokszor vitatott, a cégek egyrészt csak a betegségek egy szűk körére tudnak tesztelni, másrészt hiába hívják fel a figyelmet arra, hogy az eredmények csak tájékoztató jellegűek, az ügyfelek hajlamosak teljes körű értékelésnek venni, és szentírásként kezelni ezeket.
Szintén óvatosságra intő körülmény, hogy a nyálminta elemzésével az amerikai cégek olyan egészen személyes adatokhoz jutnak hozzá, amelyek jövőbeni hasznosítási lehetőségeit ma még elképzelni sem lehet. Ráadásul az adatkezelést az amerikai szabályok szerint kell végezniük, amelyek nagyon eltérőek például az európaiktól.
Élet
Fontos