A mesterséges intelligencia gyors és látványos fejlődése sokakban kelti azt az aggodalmat, hogy a gépek idővel átveszik az ember feletti uralmat. Logikusnak tűnik az a feltételezés, hogy a számítási kapacitás valamikor a jövőben olyan méretre növelhető, amellyel meg lehet haladni az emberi agy lehetőségeit, és ekkor a mesterséges intelligencia előnybe kerül. Ha pedig a gépek úgy döntenek, hogy az ember csak egy akadályozó tényező a fejlődésben, akkor kiiktatják a rendszerből.

Mauro Vallati, a University of Huddersfield tanára azonban a The Conversationben megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenti forgatókönyv teljesüléséhez szükség lenne arra, hogy a gép pontosan előre tudja jelezni a jövőbeni eseményeket. A kvantumfizika alaptételei azonban kimondják, hogy ez lehetetlen.

Itt érdemes megállni, és pontosítani, a kvantumfizika ugyanis nem azt mondja, hogy nincs elég tudásunk a jövő pontos megismeréséhez, hanem azt, hogy definíció szerint nem lehet elég tudásunk ehhez. Matematikai, logikai lehetetlenség a teljes pontosság elérése.

Ahogy Vallati írja, az intelligencia meghatározása nem teljesen egyértelmű, de abban többnyire egyetértés mutatkozik, hogy az egyik fő összetevő a problémamegoldó képesség. Egy feladat megoldásához meg kell ismerni a jelenlegi állapotot, meg kell jósolni, hogy bizonyos változások mit eredményeznek, és ezek közül kell kiválasztani a megfelelőt.

Csakhogy a világ a fizika jelenlegi állása szerint olyan mértékben véletlenszerű és kaotikus, hogy a folyamatok egészen pontos előrejelzése lehetetlen. Vallati két példát említ erre. Az egyik a radioaktív elemek bomlása: jól meg tudjuk mondani, hogy az anyag egy bizonyos része mennyi idő alatt bomlik el, de azt nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy egy bizonyos atom mikor osztódik részekre.

A másik példa sokkal ütősebb, ugyanis a kvantumfizika egyik alaptételéről, a Heisenberg-féle határozatlansági elvről van szó. E szerint nem lehet egyszerre teljes pontossággal meghatározni egy részecske helyzetét és impulzusát (utóbbit lendület néven ismerik sokan, a tömeg és a sebesség szorzataként). Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy

vagy az tudható teljes pontossággal, hogy hol van a részecske, vagy az, hogy hogyan mozog, de a kettő egyszerre nem.

Márpedig ezt a kettőt nem ártana tudni, ha meg szeretnénk határozni, hogy hol lesz a következő pillanatban.

Ám minél pontosabban tudjuk az egyiket, annál pontatlanabbak leszünk a másikban, ráadásul más mennyiség-párokra is érvényes ez az elv. Mindez nem a mérőműszereink hibája, hanem a természet alapvető tulajdonsága, így ezt soha semmilyen technológiai fejlődés nem fogja megváltoztatni.

Ebből pedig az következik, hogy a világ működése egy bizonyos határon túl megjósolhatatlan, kaotikus, véletlenszerű, instabil, és ebbe a határba a mesterséges intelligenciának is bele kell ütköznie.

Félnünk csak akkor kell, ha a körülbelül 120 éve folyamatosan nagy erőkkel kutatott kvantumfizika teljes mértékben téves leírása a világnak. Erre ma nem sokan fogadnának, még annak ellenére sem, hogy Albert Einstein is e mellett érvelt, mert nem volt ínyére elfogadni, hogy végső soron olyan bizonytalanságok vannak a rendszerben, amit nem fogunk maradéktalanul megoldani.

Ha kiderülne, hogy a világ működése mégiscsak determinisztikus, akkor elvileg előre megjósolhatóak lennének a folyamatok, és ez a mesterséges intelligencia felé billentené a mérleg nyelvét, Vallati szerint azonban ettől függetlenül is nagyon messze vagyunk attól, hogy az emberi intelligencia fölénye megkérdőjeleződjön. Ebből a szempontból szinte semmit sem jelent, hogy egy gép sakkban le tudja győzni az embert, vagy biztonságosabban tud vezetni egy autót, ezek ugyanis csak olyan erősen leszűkített területek, amelyekből egyáltalán nem lehet általánosítani.

Vallati szerint azonban nem árt óvatosnak lenni, mivel nem ismerjük kellő mélységben a világ működését, és nem tudjuk a mesterséges intelligencia rendszerek elméleti felső határát sem. A technológiai fejlődés pedig még akkor is alapvető változásokat hoz az életünkben, ha a gépek uralmától nem kell tartanunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nincs esélye a meteorológusnak, hogy pontos előrejelzést adjon?Szédületes ütemben fejlődik a technológia, egyre jobbak a jóslatok, de egészen pontosak nem lehetnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ember fizika gép kvantumfizika mesterséges intelligencia szingularitás Olvasson tovább a kategóriában