(A szerző az OTP Bank innovációs szakértője.)
A Facebook addig nem élesíti Libra nevű digitális valuta projektjét sehol a világon, amíg az nem felel meg teljes mértékben az amerikai szabályozásnak – mondta Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatásán tavaly. Így Kína és potenciálisan Európa juthat lépéselőnyhöz a globális pénzügyi innovációs versenyben.
Az idő pedig pénz, ahogy tudja ezt a Facebook-vezér is, aki a Kína kártyát is elővette októberben az amerikai törvényhozás pénzügyi bizottsága előtt egy maratoni, több mint 6 órás meghallgatásán a Libra miatt. „Miközben mi ezeket az ügyeket vitatjuk meg, a világ többi része nem vár” – mondta. “Kína gyorsan halad afelé, hogy a következő hónapokban hasonló ötleteket indítson el. Mivel a Librát főleg dollárhoz fogják kötni, úgy vélem, hozzájárul Amerika pénzügyi vezető szerepének, demokratikus értékeinek és befolyásának terjesztéséhez világszerte. Ha Amerika nem innovál, pénzügyi vezető szerepe sincs garantálva” – mondta, amivel nem is vitatkoznak sokan.
A kínai jegybank már tavaly augusztusban bejelentette, hogy nemsokára saját kriptopénzt, „digitális renminbit” vezet be. Október végén pedig Hszi Csin-Ping kínai elnök a legfontosabb támogatandó területek közé emelte a digitális valuták alapját adó technológia, a blockchain fejlesztését, a napelemek, a robotizáció és az elektromos meghajtású autók mellé, így a korábbinál is szélesebbre nyitotta a befektetői pénzcsapot a technológia előtt a világ legnépesebb országában. Szakértők most év elejére várják a nagy bejelentést a világ első komoly valutája digitális változatának bevezetéséről.
Európa – legalábbis Franciaország és Németország – a Librára adott egyik első reakciója nem meglepő módon az elzárkózás volt, mondván, a nagyvállalati kriptodeviza állami babérokra tör. „Egy magánvállalat nem tarthat igényt monetáris hatalomra, amely a nemzeti szuverenitás elválaszthatatlan része” – mondták. Uniós szinten barátságosabb hangnem a jellemző. Benoît Coeuré, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja szerint a Libra felért egy ébresztővel az összes központi bank számára, hogy jobban odafigyeljenek a fizetési rendszerek fejlesztésére. Az azonnali fizetési rendszer európai megvalósítása után a következő természetes lépés az lenne szerinte, hogy a jegybankok világszerte összefogjanak és megvizsgálják a jegybanki digitális devizakibocsátás megvalósíthatóságát. Nem kell a nulláról indulni, az EKB és a Bank of Japan már több éve dolgozik ezen.
Aggódhatnak is a központi bankok, hiszen a Libra esetében a tavaly júniusban nyilvánosságra hozott tervek szerint nem egy egyszerű bitcoin hasonmásról van szó, amelyeknél gyakorta okoz bizonytalanságot a rendkívül ingadozó árfolyam. Minden Libra érme mögött – amely úgynevezett stablecoin lesz, azaz a fedezettel rendelkező virtuális pénzek közé fog tartozni és ugyancsak blockchain technológián alapul – lenne egy valódi valutákat tartalmazó kosár.
A fedezetet kezelő Libra Tartalék két részből áll:
Ebben a valuták nagy része dollár lenne, de eurót, japán jent, brit fontot és szingapúri dollárt is tartalmazna – árfolyamingadozással itt is számolni kell ugyanakkor, hiszen a valutakosárban lévő pénzek árfolyama is valamennyire ingadozik. A Facebook tehát nem csak egy játékpénzt szeretne, amit kávéra és szendvicsre költenek az emberek, hanem a valódi valutákkal akar versenyre kelni, ez azonban már sokkal több gazdasági és politikai érdeket mozgat meg. Éppen ezért kezdenek a nagyvállalatok kihátrálni a Libra, illetve a mögötte álló Libra Szövetség mögül.
Az egyik legfontosabb partner, az elektronikus fizetési szolgáltató vállalat, a PayPal októberi kiszállása után az eBay, Visa, a Mastercard, is elhagyta a „hajót”, feltehetően a projekt kockázatossága miatt.
Az alapítók negyede, hét cég szállt ki a projektből (eddig), ebből öt ráadásul pénzügyi vállalat.
Így a PayU maradt az egyetlen pénzügyi fintech a Libra alapítói között, ami sokak szerint megkérdőjelezi, hogy az alapvetően nem pénzügyi szektorban mozgó cégek által üzemeltetett Szövetség mennyire lesz képes menedzselni a pénzügyi feladatokat és megfelelő know-how-t tenni a folyamatok mögé. Még nagyobb kérdés, hogy az emberek mennyire fognak megbízni egy olyan coin-ban, ami mögül kihátráltak a „piaci nagyok”.
Nem erősíti a bizalmat a Facebook iránt a tavaly kirobbant Cambridge Analytica-botrány sem, amikor kiderült, hogy csaknem 90 millió Facebook-felhasználó személyes adataihoz férhetett hozzá a politikai tanácsadó cég az érintettek beleegyezése nélkül. Ezért egyébként rekordösszegű, 5 milliárd dolláros bírságot is kapott tavaly júliusban. Látható, hogy a Facebook elérte a „too big to fail” méretet, azaz túl nagy ahhoz, hogy belebukjon egy ekkora bírságba, amelynek hírére ráadásul emelkedni kezdett a közösségi médiaóriás tőzsdei árfolyama.
A digitális pénz szervezeti felépítésébe éppen a bizalom megalapozására számos „féket és ellensúlyt” terveztek. A széles körű piaci legitimációt megtestesíteni hivatott, genfi székhelyű, szabályzó és felügyelő funkcióval ellátott Libra Szövetség viszont kezdett meggyengülni a tagok kiválásával. Emellett a Facebook Calibra néven külön leányvállalatot is létrehozott, hogy szervezetileg is teljesen elkülönítsék a felhasználók közösségi adatait a pénzügyi adataiktól. A Calibra nagyjából a „Libra pénztárcája”, segítségével tudnak majd a felhasználók pénzt küldeni Messengeren, Instagramon vagy WhatsAppon a tervek szerint. A pénzküldés ugyanis a legnépszerűbb pénzügyi szolgáltatás a fejlődő országokban, amelyeket a Facebook alapvetően megcélzott a Librával. Számításaik szerint mintegy 1,7 milliárd banki kapcsolattal nem, de mobiltelefonnal jó eséllyel rendelkező potenciális felhasználója lehet a kriptopénznek, elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A fedezetet birtokló Libra Tartalék pedig bankbetéteket és rövid lejáratú állampapírokat vásárolna, így előzve meg a szabadon lebegő, csak a kereslet változásának kitett bitcoin által produkált szélsőséges ingadozásokat.
Bármilyen alaposan átgondolt tehát a Libra konstrukciója, nehéz és hosszú folyamat lesz, amíg ténylegesen elindulhat a projekt. Sem az amerikai törvényhozás szereplői, sem a bankok nem nézik jó szemmel a kísérletet, hogy átnyúljanak a fejük fölött. A fintech cégekkel folytatott egyre élesebb versenyben a bankszektor amúgy is aggódik a jövőjéért, és heves tiltakozással fogadta a projektet. A legnagyobb amerikai befektetési bank, a JP Morgan Chase vezetője, Jamie Dimon szerint a Libra „remek ötlet, ami soha nem fog megvalósulni”. Sok bank tart attól is, hogy – azon túl természetesen, hogy riválist kapnak – a Libra erősíti az árnyékbank rendszert, a pénzmosás melegágyává válhat, segíthet még láthatatlanabbá tenni a terrorizmus-finanszírozást, a fegyver- és drogcsempészeket.
Ha tényleg a központi kibocsátású, fedezettel is rendelkező digitális fizetőeszközöké a jövő, a jelenleg 2,4 milliárd embert, a Föld lakosságának csaknem harmadát elérő Facebook Librája mindenképpen úttörő szerepet tölthet be a digitális fizetőeszközök és szolgáltatások nemzeti és globális szabályainak kialakításában – függetlenül attól, hogy végül megvalósul-e az ambíciózus terv.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.
Tech
Fontos