A bécsi EcoAustria gazdasági kutatóintézet számításai szerint a 2013 és 2020 közötti bevándorlási folyamatoknak összességében pozitív mérlege van az osztrák költségvetésre. Gazdasági értelemben az ország jobban jár egy nyugat-európai bevándorlóval, mint egy kelet-európaival, az unión kívülről érkezőknél pedig a menedékkérők esetében a humanitárius, és nem a gazdasági szempontoknak kell érvényesülniük. Vagyis rájuk természetesen költeni kell.

A kutatást az osztrák külügyminisztériumon belül működő integrációs alap, és a Bécsi Egyetem családkutatással foglalkozó intézete közösen végezte. Azt vizsgálták, hogy az országba betelepülő külföldiek 2013 és 2020 között mennyi adót és járulékot fizetnek be közvetlenül a költségvetésbe, illetve mennyit kapnak onnan különböző juttatások formájában. (A közvetett gazdasági hatásokkal tehát nem számol a tanulmány.)

Azt találták, hogy összesen 171 ezer 450 kelet-európai bevándorló érkezik hozzájuk, akik a vizsgált időszakban összesen 5,8 milliárd euróval többet fizetnek az államnak, mint amennyit kapnak tőle. Egy keleti bevándorló tehát átlagosan 33,8 ezer euróval javítja a költségvetés egyenlegét.

A nyugat-európai országokból csak 65 ezer 998 bevándorló érkezésével számolnak, ám ők fejenként 39,4 ezer eurós pozitívumot jelentenek, így összesen 2,6 milliárd euróval fizetnek többet a juttatásaiknál.

Az unión kívülről érkezők 133 ezer 654-en vannak, és fejenként 9 ezer euróval vannak a pozitív tartományban, tehát összesen 1,2 milliárd eurós többletet generálnak. Ebben a vegyes csoportban vannak például az Amerikából, Svájcból, Törökországból vagy az ázsiai országokból érkezők, akik nem folyamodnak menekültstátuszért.

A kutatás leszögezi, hogy a menedékkérők esetét elsősorban humanitárius, és nem gazdasági szempontok szerint kell megítélni. A menedékjogot kapók és humanitárius támogatottak az időszak alatt várhatóan 152 ezer 495-en lesznek, és összesen 8,1 milliárd,  azaz fejenként 53,1 ezer eurós nettó kiadást okoznak.

A számok és arányok mögött a legfontosabb tényezőnek a munkaerőpiaci beilleszkedést nevezik meg. Mivel munkalehetőség van az országban, a nettó eredmény elsősorban attól függ, hogy a bevándorló vagy menekült mennyire sikeresen és gyorsan tud beilleszkedni a munkaerőpiacra, és ez nyilvánvalóan a menekültek esetében a legnehezebb. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkező új munkaerőt a piac kevésbé gyorsan tudja felszívni, ebben a szegmensben ezért nőhet a munkanélküliek aránya, amelynek hátrányait maguk a menekültek is érezhetik.

A fizetések átlagos szintjét a beáramló munkaerő minden szegmensben csökkentheti, ez a jelenség a magasabban képzett, nyugati bevándorlókra is igaz. A maguk szintjén ők is körülbelül 1,2 százalékkal csökkenthetik az átlagos osztrák béreket. A teljes népmozgást tekintve azonban Ausztria jól jön ki a vizsgált időszakból, az állami költségvetés 2020-ig nettó 1,4 milliárd euróval több bevételhez jut.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ausztria bevándorlás költségvetés menekültek Olvasson tovább a kategóriában