Nagyon úgy tűnik, hogy a mobilfejlesztéseknél a gyártók nagy része nem helyez különösebben nagy hangsúlyt a készülék által kibocsátott sugárzás csökkentésére. A Német Sugárzásvédelmi Hivatal (BfS) rendkívül részletes adatbázisáról, amelyben készülékenként összesítik ezeket az adatokat, egyszer már írtunk, most azt néztük meg, hogy mi változott az elmúlt bő másfél évben. A lista sokat bővült, de a telefonok átlag sugárzása nem lett kisebb, sőt bizonyos esetekben jelentősen nőtt.
Ahogy korábban is írtuk, a BfS a lista összeállításához egy nemzetközileg elfogadott mutatót, a Specific Absorption Rate-t (SAR) használja, amit fajlagos energiaelnyelési értékként vagy fajlagos elnyelési tényezőként szoktak magyarra fordítani. Az SAR (watt/kilogramm mértékegységben) azt mutatja meg, hogy a szervezetünk mennyi rádiófrekvenciás energiát nyel el mobiltelefon-használat közben. A mutatóra referenciaérték is van: a 2 W/kg feletti SAR-értéket produkáló telefonokat nem engedik forgalomba hozni az egészségre gyakorolt káros hatásuk miatt.
Az elmúlt bő másfél évről egyértelmű trend felállítása azért nehézkes, mert a hivatal folyamatosan bővíti az adatbázist, de nem csak új modellekkel, hanem olyan készülékekkel is, amik már egy ideje piacon vannak, ám valamiért korábban nem mérték be őket. Tavaly februárban a fülnél mért sugárzásra bő 2700 a testnél mértre pedig 1200 mobil esetében volt adatuk, most mind a kettő esetben közel ötszázzal több készülék szerepel az adatbázisban. Ezeknek azonban csak egy része olyan, amely tavaly, vagy az idén került piacra.
Mindenesetre az látszik, hogy a listán szereplő
mobilok telefonálás közben a fülnél mért átlagos sugárzása nem változott érdemben 2018 eleje óta, a testet érő sugárzás viszont igen, méghozzá a várható iránnyal ellentétesen.
Míg utóbbinál az átlag tavaly 0,93 watt per kilogramm volt, most közel 1,2.
Nehéz megmondani, hogy ezért mennyiben felelősek a kevésbé ismert márkák a listán korábban nem szereplő régebbi modelljei, de az biztosan kijelenthető, hogy nem csak az adatbázis ilyen telefonokkal történő bővítése okozta a romlást. Sok esetben ugyanis az elmúlt másfél évben piacra dobott készülékek sugárzása sem volt érdemben alacsonyabb a régebbi modellekénél. Sőt, még a top 10-be is kerültek olyan mobilok, amelyek értékesítését tavaly, vagy tavaly előtt kezdték meg.
Bár többségében mind a két listán kevésbé ismert márkák produkálták a legrosszabb eredményeket, azért a népszerű brandek, sőt a legnagyobb gyártók készülékei közül is kerültek be a top 10-be. A fejnél mért sugárzásban például a román Allview, az Alcatel és két kifejezetten magas piaci részesedéssel rendelkező kínai gyártó, az Oppo és a Xiaomi készülékei állnak a legrosszabbul. Az Opponak és a Xiaominak ráadásul egyaránt van olyan mobilja a tíz legjobban sugárzó között, amit 2018-ban vezettek be.
Ami a fülnél a két kínai gyártó, az a testnél a Nokia. A szebb napokat is megélt márka három készüléke is a tízes toplistára került, az első húszban további három telefonjuk van. Ezek közül pedig több is viszonylag friss, kevesebb, mint két éve van piacon.
Ahogy azt az eddigiekből már sejteni lehet, a nagy márkák véletlenül sem teljesítenek törvényszerűen jobban a konkurenseknél ebben a terméktulajdonságban. A világpiac 70 százalékát uraló öt gyártó közül még forgalomban lévő telefonjaik alapján a fejnél mért sugárzásban a Samsung kivételével minden márka alulteljesít.
Az Apple például különösen magas átlagértéket produkált, ráadásul úgy, hogy az újabb modelljei sokkal jobban sugároznak, mint a régiek.
A Samsung sikere is relatív, az elmúlt másfél évben ugyanis a dél-koreai gyártó is rontott, mivel az új készülékeknél mintha háttérbe került volt a sugárzás. A fülnél mért mutatójuk konkrétan egy idei modellnél a legmagasabb, de még egy elmúlt másfél évben piacra került készülék van a top3-ban.
A testnél mért sugárzásánál pedig még rosszabbak a Samsung esetében tapasztalható trendek. Másfél éve ebben is kifejezetten jól álltak, most azonban már az átlagnál gyengébb számokat produkáltak, és az öt vezető cég közül csak az Oppót sikerült felülmúlniuk.
Adat
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
