A Black Friday egy Amerikából indult szokás, de a magyarországi átvétele valahogy sokkal kisebb ellenállásba ütközött, mint például a Halloweené. Az emberek többségének most már magától értetődő, hogy novemberben néhány napig a megszokott áraknál jóval olcsóbban, esetleg azok töredékéért vásárolhat bizonyos árukat.

Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy ez jogilag mégis hogyan lehetséges. A szabályok szerint ugyanis a kereskedők nem adhatnak el semmit a beszerzési ár alatt. Ha ezt betartják, és Fekete Pénteken sem a beszerzési ár alatt értékesítenek, akkor abból az következik, hogy az év többi napján dolgoznak hatalmas haszonnal, ami nyilván szintén nem reális.

Az ellentmondásra van logikus és jogszerű magyarázat, még ha kicsit trükközni is kell az árakkal és a kedvezményekkel a dologhoz. Nagyon leegyszerűsítve

valójában annyi történik, hogy a kereskedők erre a napra összpontosítják azoknak a mennyiségi kedvezményeknek egy jelentős részét, amit a beszállítóiktól kapnak egy év során.

Ez a gyakorlat az elmúlt években annyiban változott, hogy a Fekete Péntek mostanra már Magyarországon is olyan nagy forgalmat generál, aminek köszönhetően számos gyártó esetében a kereskedők többletkedvezményeket is ki tudnak harcolni.

Egy nap hozzák be az éves forgalom tizedét

A kereskedők és a beszállítók kapcsolata elég sokféle lehet, de az elég általános, hogy egy-egy gyártó a forgalom függvényében valamilyen formában kedvezményeket ad az árból. Ez lehet minden termék esetében egy meghatározott százaléknyi diszkont, amit levonnak a termék árából, de lehet pénzvisszatérítés is. Utóbbi azért kedvelt, mert a diszkontot sokszor egy adott értékesítési mennyiséghez kötik, azaz a kereskedő akkor válik jogosulttá az alacsonyabb árra, ha egy bizonyos volument elad a gyártó termékeiből. Ha ezt a szintet sikerül elérni, akkor kapja vissza valamilyen formában a pénzt.

A kedvezményt azonban egyáltalán nem kötelező szépen egyenletesen elteríteni az összes termékre, és mindent ugyanolyan arányban olcsóbban adni. Simán megcsinálhatja a kereskedő azt is, hogy a visszatérítésből neki járó pénz egy részét egy adott napon, mondjuk a Fekete Pénteken írja jóvá. Ez ráadásul némileg öngerjesztővé teszi a folyamatot, hiszen a kedvezmény általában annál nagyobb, minél több értékesítést vállal a kereskedő, márpedig a Black Friday akciókkal egészen döbbenetesen nagy értékesítési volument lehet elérni. Romániában például az eMAG ezen az egy napon bonyolítja le a teljes éves forgalma tizedét. Itthon ugyan még nem ennyire nagy ez az arány, de

Black Friday-akciókból eredő novemberi többletforgalom már Magyarországon is közelíti már az éves bevétel 5 százalékát.

Ezzel pedig természetesen további kedvezményeket lehet kiharcolni a beszállítóknál. Egy példát nézve, ha a kereskedő korábban 100 milliós forgalomra kapott egy gyártótól mondjuk 5 százaléknyi visszatérítést, akkor ha vállalja, hogy 110 milliós forgalmat csinál, arra lehet, hogy már 6 százalékot kap. Ha ezt a többletet a kereskedő csak a pluszban vállalt 10 milliós forgalomra írja jóvá, akkor máris 11 százalékot lefaragott a beszerzési árából. Ha pedig még egy százalékot ide csoportosít át, akkor már majdnem az eredeti ár negyedét oda tudja adni a vevőknek kedvezményben. Az esetlegesen elengedett árréssel pedig ez már simán 30 százalék, vagy ennél is több. Ráadásul még a törvényt sem sérti, hiszen az adott terméket a visszatérítéssel számolt árral könyveli le, azaz nem is értékesít beszerzési ár alatt.

A visszatérő vevőkön nyernek

Nem csoda, hogy

a nagyobb kereskedők mostanra már az előző évben úgy tárgyalják le az éves árazási kondíciókat, hogy a novemberi akciókat és tervezett forgalomnövekedést is beépítik a folyamatba

– mondta lapunknak Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapító vezérigazgatója.

A cégek ezt követően hónapokra előre megtervezik, hogy mit milyen kedvezménnyel adnak majd, így végül papíron nem értékesítenek beszerzési ár alatt. Ezt egyébként Várkonyi szerint szúrópróbaszerűen a hatóságok is ellenőrzik ilyenkor.

A rendkívül alacsony árak tehát elsősorban a kedvezmények csoportosításának köszönhetőek, de ma már nem kizárólag ez az egyetlen magyarázat arra, hogy ennyire olcsón vásárolhatunk Fekete Pénteken. A Black Friday-re a gyártók egy része is külön készül már, hiszen elég jó marketingeszköz, így az is előfordul, hogy direkt erre a napra gyártanak egy adott terméktípust, ami olcsóbb a termék alapváltozatánál.

A kereskedőknek más eszközeik is vannak a kedvezmények tologatása mellett. Előfordul, hogy hónapokig tartanak bent olyan termékeket, amiket korábban sikerült kedvezményesen beszerezni, és csak Fekete Pénteken adnak túl ezeken. De olyan is van, hogy a beragadt készleteket szórják ki ilyenkor. Utóbbinál még csak a beszerzési ár alatti értékesítéstől sem feltétlenül kell tartani, az eladhatatlan termékekre ugyanis jogszabály szerint elszámolhatnak értékvesztést, és ezért olcsóbban is eladhatják.

Emellett ilyenkor a kereskedők árrése is alacsonyabb a megszokottnál, és az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem keresnek egy adott terméken. Ahogy Várkonyi Balázs elmondta, a cégek célja a Fekete Péntekkel nem a hatalmas haszon, hanem az ügyfélszerzés. Különösen az online kereskedők ezen a napon tudják messze a legtöbb új vásárlót bevonzani. Őket a későbbiekben már sokkal könnyebb rávenni egy újabb vásárlásra, azaz a Black Friday inkább hosszabb távon térül meg. Ezt erősítik a MediaMarkt lapunknak küldött válaszai is: a hagyományos, tehát bolti értékesítéssel induló lánc webáruháza tavaly a

Fekete Pénteken egy átlagos hónap eladásának nyolcszorosát érte el,

és idén is hasonló eredményt várnak.

Magyarországon nincs Black Friday, Magyarországon Fekete Péntekek vannak

Magyarországon egyébként a Fekete Péntek egyáltalán nem biztos, hogy ugyanakkor van, mint az ötletet adó amerikai Black Friday. Az Egyesült Államokban ez a november negyedik csütörtökére eső Hálaadást követő nap. Mivel ilyenkor az amerikaiak többsége szabadságra megy, a kereskedők ekkor próbálják hatalmas akciókkal berobbantani az ünnepi vásárlási szezont. A nap pedig onnan kapta a nevét, hogy az érintett vállalkozások eredménye ilyenkor fordul át a számvitelben hagyományosan pirossal könyvelt veszteségből a fekete tintával jelölt nyereségbe.

Magyarországon azonban nincs Hálaadás, így semmilyen kötöttség nem volt a Fekete Péntekre. Amit így a Black Friday-t talán elsőként adaptáló Extreme Digital már eredetileg is egy héttel az amerikai esemény elé időzített. Több cég azonban tartotta magát az eredeti időponthoz, de úgy, hogy közben a kereskedők egymás akcióira is reagáltak, és a konkurensek Fekete Péntekén is akcióztak. Így

tavaly két Black Friday volt Magyarországon, és ez valószínűleg nem lesz másképp idén sem.

Sőt, olyan kereskedők is vannak már, akik Fekete hétvégét, vagy hetet, esetleg hónapot tartanak. Más kérdés, hogy ez utóbbi jellemzően nem a hagyományos koncepció szerinti Black Friday, inkább egy marketing akció. Ennyi ideig ugyanis nem lehet érdemben biztosítani nagyobb kedvezményeket azzal a módszerrel, amit bemutattunk, hiszen az akciók elnyújtása épp a lényegét veszi el a beszállítói diszkontok összpontosításának.

Az akciós időszak slágertermékei egyébként a várakozások szerint az idén is nagyjából azok lesznek, mint tavaly, azaz a nagyobb értékű elektronikai, híradástechnikai és háztartási gépek, ezeken belül is elsősorban a tévék, mobilok és a játékkonzolok. Ezen kívül valószínűleg az okosórákat is venni fogják, és – annak ellenére, hogy itthon a többség a nagybevásárlást még nem a számítógépe előtt végzi – egyre többen vásárolnak Fekete Pénteken úgynevezett FMCG termékeket is, azaz olyan gyorsan forgó fogyasztási cikkeket, mint az élelmiszerek, italok vagy éppen a vegyiáruk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Black Friday Extreme Digital fekete péntek mediamarkt Olvasson tovább a kategóriában