2008 és 2016 között 13 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, ami félmillió új munkahelyet jelent. Zala kivételével mindenhol többen dolgoznak, mint kilenc éve, de sok megyében ehhez a közfoglalkoztatás is nagyban hozzájárult. Ez már csak onnan is látszik, hogy arányaiban a legnagyobb foglalkoztatásbővülést a leghátrányosabb helyzetben lévő megyék könyvelhették el, ahol az alacsonyan képzett dolgozók száma nőtt a legjobban. Bár a dolgozók képzettsége általánosságban javul, van két megyénk, ahol csökkent, illetve stagnált a diplomás munkavállalók száma.
A foglalkoztatottság növekedését iskolai végzettség szerint vizsgálva jól látható, hogy mely megyékben játszik óriási szerepet a közmunka, és melyek azok, ahol többségében egyre képzettebb munkavállalók termelik a GDP-t.
Győr-Moson-Sopron, Pest és Budapest azok a területek, ahol egyértelműen a diplomások és az érettségizettek növelték a foglalkoztatottságot, miközben az alacsonyan képzettek munkaerőpiaci részvétele csökkent. A legtöbb megyében is elsősorban a képzettebbek miatt nőtt a foglalkoztatottság, de van, ahol az alacsonyan képzett dolgozók aránya is nagyot nőtt. Ezek azok a megyék, ahol nagy létszámban futnak a közmunka-programok: Szabolcs, Hajdú-Bihar, Baranya, Borsod, Békés és Nógrád.
Az ábrán elnézve három megyében láthatunk nagyon aggasztó folyamatokat. Ez Békés és Tolna megye, ahol csak az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsága nőtt arányaiban, és Komárom-Esztergom, ahol 2013 óta csökken a diplomás dolgozók száma és aránya.
Komárom-Esztergom tehát a jelek szerint súlyos agyelszívástól (brain drain) szenved, amiben nagy szerepet játszhat, hogy a magasabb fizetéseket ígérő szomszédos pozsonyi régióban is nagy hiány van a képzett munkaerőből. Az elmúlt egy évtized mérlegéből még nem látszik, de valójában az elmúlt két évben Tolna, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csökkent a diplomások száma, ami szintén aggasztó jel.
Az országban Békés megyében fogy a leggyorsabban a népesség, a halálozások nagy aránya és az elvándorlás miatt is, így itt különösen gyorsan romlik a munkaerőpiac helyzete. Jellemzően a képzett munkaerő vándorol el az ország gazdagabb részeire, vagy éppen külföldre, és főleg a képzetlenebbek maradnak. De ez a folyamat nem csak Békésre jellemző, hanem a legtöbb kelet-, illetve dél-magyarországi megyénkre is.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
