A hitel csodás dolgokat tesz lehetővé, ha jól alakulnak a dolgok, ha viszont rosszul, időzített bombává válhat. Ezt a lehetőséget veti fel egy világgazdasági recesszió esetén a Nemzetközi Valutaalap legújabb elemzése egy igen méretes, 19 ezer milliárdos vállalati hiteltömegnél.
A szervezet félévente ad ki átfogó elemzést a világban zajló pénzügyi folyamatokról. Most arról írnak, hogy az elmúlt időszak újabb kamatcsökkentései miatt a cégek felbátorodtak és újabb hiteleket vesznek fel. Ez viszont komoly kockázatot jelent, ha beüt a krach. Bár az IMF helyesli, hogy a jegybankok próbálták ellensúlyozni az olyan bizonytalansági tényezőknek a hatását, mint a brexit, vagy a kereskedelmi háború, a kamatcsökkentéseknek komoly kockázatai is vannak.
A jelentés szerint a világ nyolc legnagyobb gazdaságaiban – Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország – a vállalati hitelek összesen nagyjából 40 százaléka válna hirtelen nemteljesítővé már akkor is, ha csak egy fele olyan komoly válság ütne be, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az IMF becslése szerint ezek a hitelek olyan cégeknél vannak, amik nem tudnák törleszteni a hiteleket, ha a gazdasági helyzet romlana.
A jelentés szerzői szerint az amerikai és japán részvénypiac is túlárazottnak tűnik, miközben a kötvénypiacokon a kamatfelár – amit a befektetők az extra kockázatért cserébe várnak – túl alacsonynak tűnik a gazdaság állapotához viszonyítva.
A szervezet szakértői ezért arra figyelmeztetik ezeket az államokat, hogy
ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, mint a kétezres évek elején, amikor a recessziót jósló előrejelzékeseket figyelmen kívül hagyták.
Egész konkrétan az állami kiadások növelésére lenne szükség néhány országban, amit a szervezet szerint a költségvetési mozgástér lehetővé is tenne (például Németországban, ahol a Bloomberg értesülései szerint egyébként hosszú kivárás után komolyan elkezdtek azon gondolkodni, hogy ez meglépjék).
Az elemzés szerint az elmúlt hat hónapban a biztosítók és a nyugdíjalapok gyakorlata is hozzájárult az egész piacot jellemző kockázat növekedéséhez, ugyanis az ilyen intézményi befektetők is egyre kockázatosabb eszközökbe fektettek, hogy magasabb hozamot érjenek el.
A nyugdíjalapok például elkezdtek olyan kockázatosabb, gyorsan eladható eszközökbe fektetni, amibe annyira nem szoktak. A befektetői portfóliók egymáshoz hasonulásának trendje viszont növeli annak a veszélyességét, amikor hirtelen mindenki egyszerre akar eladni a piacon. Ráadásul a biztosítók határokon átívelő befektetései a bajok gyors terjedését is gyorsíthatják a világgazdaságban.
A nemzetközi kockázatokra a valutalap a feltörekvő piacok esetében is figyelmeztetett, az alacsony kamatok ugyanis ezekre a piacokra terelték a magasabb hozamokat kereső befektetéseket, ami miatt a külső eladósodás az export 160 százalékára nőtt. Ugyanez az arány 2008-ban csak 100 százalék volt.
Pénz
Fontos