Nem vette nyilvántartásba a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Digit az 5G-s frekvenciák értékesítésére kiírt tenderen. Az eljárás dokumentációja (pdf) szerint ez azt jelenti, hogy a nagy lendülettel a mobilpiacra készülő romániai gyökerű szolgáltató ajánlatát meg sem nézik, és így az árverésen sem vehet részt. A döntés azért hatalmas fordulat, mert a piacon mindenki arra számított: a Digi a tendert használja majd fel arra, hogy szétrobbantsa az évtizedek óta meg sem mozduló magyar mobilszektort. Ha nem indulhat az árverésen, akkor szinte biztos, hogy az állam milliárdokat bukik, és valószínűleg a mobilárak is tartósan magasabbak lesznek.

Mindenki várja, de nem tudjuk, mit

A júliusban kiírt 5G tenderről mostanáig méltatlanul kevés szó esett ahhoz képest, hogy mekkora bevételt hozhat az államnak, és milyen változásokat okozhat – vagy okozhatott volna – a magyar mobilpiacon. Az 5G az ötödik generációs mobiltechnológia fedőneve, amely sokkal gyorsabb mobilnetet ígér a felhasználóknak, mint a Magyarországon a többség által jelenleg használt 4G.

Kérdés persze, hogy erre mennyire van szükség, hiszen felhasználói élményben ez valószínűleg nem hoz majd sokat, és így az ügyfelek sem lesznek hajlandók többet fizetni. Éppen ezért gondolják sokan azt, hogy a technológia legfőbb felhasználója és haszonélvezője nem az átlag mobiltelefon-tulajdonos lesz, hanem az ipar és úgy általában a vállalati szféra. Az 5G majd a gépek közötti kommunikációt pörgeti fel, és mások mellett az okosotthonok, illetve az önvezető autók térnyerését segíti. A gond csak az, hogy ezek a területek még nagyon gyerekcipőben járnak, így

egyelőre senki nem tudja, miből hoz majd pénzt az új technológia.

Ennek ellenére a szektor különböző szereplői, illetve például az Európai Unió elég erősen tolja a dolgot. Ahhoz, hogy az 5G elterjedhessen, a szolgáltatóknak ki kell építeni az infrastruktúrát, amin nyújtani tudják az ultragyors mobilnetet, illetve jogosultságot kell szerezniük azoknak a rádiófrekvenciáknak a használatára, amelyen szolgáltatni tudnak.

Utóbbiak mindenhol állami tulajdonban vannak, és használatukra tendereket írnak ki. Ilyen korábban volt itthon a 3G-re és a 4G-re például, nem is sikerült mindig botránymentesen lezavarni a dolgot. Júliusban – az EU-s előírásoknak megfelelően – itthon is meghirdették a tendert, amiről azonban már akkor tudni lehetett, hogy nem kizárólag az 5G-ről fog szólni.

A Digi nagy esélye

Magyarországon ugyanis a Digi már jó ideje arra készül, hogy sikeres vezetékes piaci belépője után a mobilszektorban is felkavarja az állóvizet. A közelmúltban el is indították egyelőre igen fapados, cserébe ingyenes mobilszolgáltatásukat. A szolgáltatás pont azért fapados, mert a korábbi tendereken nem szereztek frekvenciahasználati jogot, anélkül pedig elég nehéz rádiójeleket továbbítani, így értelmes lefedettséggel mobilszolgáltatást nyújtani sem lehet.

A mostani kiírás azonban lehetőséget teremtett számukra, hogy pótolják ezt a hiányosságot, és a megvett frekvencián saját hálózatot építve lépjenek be a piacra. Az elmúlt hetekben számos ágazati szereplővel és szakértővel beszélgettünk, és többségük úgy vélte, hogy a Digi nem is 5G-s technológiával akar szolgáltatni, hanem egy olyan hálózatot szeretne, amilyen a Telekom-Telenor-Vodafone hármasnak már van^*Arról eltértek a vélemények, hogy egyáltalán használhatja-e erre a sávot, ha elnyeri, de a többség úgy látta, hogy igen..

A romániai központú csoport készült is a dologra, legalábbis a szektorban mindenki így értelmezte, hogy alig több mint egy hónapja kaptak egy brutális összegű, alsó hangon 50 milliárd forintos hitelt több banktól. Ebből azért lehetett volna némi frekvenciát venni, még akkor is, ha mindenki azzal számolt, hogy ez nem lesz annyira olcsó mulatság.

Nagy üzlet az államnak

Egy lapunknak nyilatkozó szakértő a Digi kizárása előtt még azt mondta, hogy

az állam összesen 100 milliárdos nagyságrendű bevételre is szert tehet a frekvenciahasználati jogosultságok értékesítéséből.

A tenderen ugyanis több frekvenciasávban értékesítenek blokkokat, amelyek különböző szolgáltatások nyújtására lehetnek alkalmasak. A blokkok száma és alapára már önmagában is sok, de a tendert aukció formájában bonyolítják le, márpedig mindenki arra számított, hogy a Digi érkezése miatt egyes esetekben elég kemények lehetnek ezek az árverések.

A kiírás szerint egyébként összesen négy különböző frekvenciasávban negyven blokkot értékesítenének az alábbi megoszlásban:

A frekvenciasáv itt a megadott frekvencia környékét jelenti. A 700 megahertznél például a 694–790 megahertz közti sávot, a 3600-asnál pedig a 3400–3800 közötti részt. A 100 milliárdos becslés már csak azért sem tűnik túlzónak, mert ha minden a kikiáltási áron kelne el, akkor is közel 85 milliárd folyna be az államkasszába. De egészen tegnapig úgy tűnt, nem minden fog a kikiáltási áron elkelni.

A legnagyobb harcot a 700 megahertzen várták, ezen lehet ugyanis olyan hálózatot kiépíteni, amin a mai értelemben vett mobilszolgáltatás értelmesen megvalósítható^*Itt elég egymástól viszonylag távol elhelyezni adótornyokat, így értelmezhető méretű beruházással viszonylag jó lefedettséget érhet el az adott távközlési cég.. Igen ám, de a normális szolgáltatáshoz egy cégnek két blokkra van szüksége, márpedig négy pályázó esetén (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone és Digi) ehhez

nyolc blokk kellene, miközben csak ötöt kínáltak árverésre.

Ráadásul mindenki arra számított, hogy a Diginek nagyon kell ez a sáv, így hajlandó elmenni a végletekig. A többieknek pedig az 5G ugyan annyira nem sürgető, de egyrészt, ha most nem szerzik meg, biztosan évtizedekre lemaradnak, másrészt már csak az is sokat érhetett volna a piacon lévő hármas számára, ha meg tudják akadályozni a Digi piacra lépését.

Arról nem is beszélve, hogy pont a 700 megahertzen a kikiáltási ár nemzetközi összevetésben nem volt magas. A KPMG egy korábbi elemzése szerint fajlagosan (tehát népességszámmal és a blokk méretével súlyozva) ennél eddig minden nyugat-európai országban többet fizettek a szolgáltatók. Az átlag is meghaladta a magyar kezdőár dupláját, de nem egy helyen ennek a négyszeresét is elérte a szolgáltatók végső ajánlata.

Széttrollkodnák a piacot

A Digi kiesésével azonban már kevésbé szűkösek az erőforrások, hiszen csak hat blokkigény jut az öt felkínált egységre, ráadásul a megmaradt szereplők legfontosabb ösztönzőjét is kivették a rendszerből. A piacon lévő hármasnak ugyanis valószínűleg tényleg az lett volna a legfontosabb, hogy kívül tartsák a negyedik szereplőt, amely eddig minden piacot, ahova belépett, konkréten széttrollkodott.

A Digi üzletpolitikáját soha senki nem értette, és a piacon pont azért rettegnek tőle, mert nem tudják kiszámítani, hogy mi a következő lépése, és meddig hajlandó elmenni. Mindenesetre ahol eddig megjelent, ott mindig olyan mértékben nyomta le az árakat, amit korábban a piaci szereplők elképzelhetetlennek tartottak. Ahogy egy piaci szereplő még a pénteki fejlemények előtt lapunknak fogalmazott:

ha a Digi belép, akkor vége az eddig ismert világnak.

Éppen ezért a nagy kihívó kiesésével nemcsak az állam, hanem valószínűleg a hazai mobilfelhasználók is veszítenek, így ugyanis jó eséllyel elmarad az öldöklő árverseny. A jelenlegi három szereplőt semmit nem készteti arra, hogy érdemeben csökkentsenek, különösen, hogy most még az 5G frekvenciákra és fejlesztésekre is költeni fognak. Márpedig amint erről már volt szó, azt egyelőre nem tudják, hogy ezek a befektetések miből térülnek majd meg, azaz a kiadási oldalon megjelenik egy elég komoly többlet, ami mellé egyelőre nem tudnak bevételt tenni.

Jöhet a jogászkodás

Úgy tudjuk, hogy a Digi kiesése még a konkurenseket is meglepte. A hatóság, amely közleményében nem is nevesítette a céget, mindössze annyit írt, hogy

az NMHH egy jelentkezőt nem vett nyilvántartásba, aki nem felelt meg a részvételi feltételeknek.

Mindez azért furcsa, mert ebben szakaszban elvileg a formai követelményeket ellenőrzik, márpedig, ha valaki annyira készül egy tenderre, hogy még sok tízmilliárdos hitelt is szerez mellé, akkor ritkán szokott formailag rossz pályázatot leadni. Valószínűleg egyébként nem is ez történt, az első piaci pletykák arról szólnak, hogy egy versenyjogi feltételen bukott el a Digi. Állítólag volt egy kitétel, amely szerint a tenderen nem indulhat olyan cég, amely már kapott nem fogyasztóvédelmi jellegű versenyhivatali bírságot, márpedig a Digi ilyen.

Ráadásul ez a pont utólag került be a több mint százoldalas dokumentációba, annak tervezetében még nem szerepelt.

A tervezetet az NMHH június közepén tette közzé, majd az észrevételek alapján egy hónappal később módosította. Ekkor került be az a pont is, ami alapján a Digit állítólag most elkaszálták. A HWSW a bejelentést követően arról írt, hogy a módosításra a Telenor egyik vezérigazgató-helyettese tett javaslatot.

Kérdés persze, hogy mit lép erre a kizárt vállalat. A Digit kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, miért nem vette nyilvántartásba a céget az NMHH, mi az álláspontja a döntésről, és tervez-e emiatt jogi lépéseket, de a cég mindössze annyit válaszolt, hogy jelenleg nem kíván nyilatkozni. Később, tegnap este, közleményben reagált a fejleményekre. A hatóság döntésének okait ebben sem részletezte, de azt írta, hogy álláspontja szerint a 

NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes. A most meghozott határozat ugyanis nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, melyek csak hipotézis tárgyát képezik.

Ennek megfelelően jogi lépéseket is belengetett, ami nem meglepő, hiszen a piacon már a döntést követő órákban is azzal számoltak, hogy a társaság megtámadja a határozatot, és ezzel hónapokra megszakíthatja a tendert. Ez nem lenne példa nélküli: hét éve egy állami mobilcéget próbáltak meg betolni a piacra, akkor a három már piacon lévő vállalat támadta meg a döntést, ami miatt több mint egy évet csúszott az eljárás, ráadásul végül újat kellett kiírni, az állami társaság pedig megszűnt.

Most a szektorban két forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek.

A legvalószínűbb talán, hogy az NMHH elhalasztja az árverést,

és megvárja a jogerős döntést. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy nem foglalkozik a dologgal, és így is lezavarja az aukciót, ez azonban korántsem kockázatmentes. Ha ugyanis a Diginek adnak igazat, akkor az egész procedúrát újra kell kezdeni, ráadásul már nem lehet ugyanebben az árveréses szisztémában, mert a szolgáltatók stratégiája ismert lesz egymás előtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat 5G Digi frekvenciatender Magyar Telekom NMHH Telenor Vodafone Olvasson tovább a kategóriában