Hírlevél feliratkozás
Straub Ádám
2019. április 14. 07:27 Tech

Nyolc éve benne van a mobilunkban, mégsem használjuk, mi az?

Hát az NFC-lapka! A rövidítés a rövid hatótávú kommunikációs szabványt takarja, ugyanazt a megoldást, amit a PayPass-os, vagyis érintés nélküli bankkártyákban is alkalmaznak. A hírközlései hatóság legfrissebb adatai szerint már mintegy öt és félmillió magyarnak van okostelefonja, de még a legnépszerűbb hazai mobilfizetési app, az OTP Simple-jében is csak 110 ezer ember használja a bankkártya helyett a telefonba épített NFC chippel helyettesítő fizetést. Legfeljebb néhány százezer felhasználóról beszélhetünk országos szinten.

Ez azért is érdekes, mert már hat-nyolc évvel ezelőtt is támogatta az NFC-t az okostelefonok jelentős része: például a Samsung Galaxy S második generációja is használta már, pedig ebből már az S10-esnél tart a gyártó a számozásban. Az első NFC-s telefonok megjelenésekor, 2010 tájékán a mai modellekhez képest csenevész méretű képernyője volt egy okostelefonnak, a benne lévő vas számítási teljesítménye is elenyésző volt. Olyasmire, mint a mai mesterséges intelligencián alapuló funkciók – a mobilinternet lassúsága és drágasága miatt – még egyáltalán nem is lehetett gondolni.

Volt már magyar mobiltárca, de végül megszűnt

A Google 2011 körül már kísérletezett NFC-s mobilfizetési megoldásokkal, szélesebb körben csak 2015 óta lehet használni a vállalat Google Pay nevű megoldását, míg a rivális Apple 2014 szeptemberében, az iPhone 6 bemutatóján állt elő saját szolgáltatásával, az Apple Pay-jel. 

Ezzel párhuzamosan, 2014 decemberében Magyarországon is elrajtott egy hasonló szolgáltatásokat nyújtó MobilTárca szolgáltatás, amelynek teszteléséhez, illetve a fizetési platform mögött álló Magyar MobilTárca Szövetséghez a Telenor és a Vodafone is csatlakozott.A magyar fejlesztésű MobilTárca azonban sohasem terjedt el, csak egy bank, az OTP kínált hozzá virtuális bankkártyát, emellett még Supershop-pontokat lehetett gyűjteni rajta. Végül két év kvázi tesztüzemnek számító működés után a szolgáltatás szép csendben meg is szűnt 2017 tavaszán, és a magyar piac egészen őszig NFC-s mobilfizetési megoldás nélkül maradt, amikor az OTP Simple alkalmazásában megjelent ez a funkció.

A Google az adatainkat kéri, az Apple pedig sápot szed a tranzakciókból

A magyar mobiltárca megszűnésének okát hivatalosan sosem ismertették, de valószínűsíthető, hogy a Google Pay és az Apple Pay megjelenése is közrejátszott abban, hiszen e két platform segítségével úgy lehet fizetni, hogy a mobilszolgáltatókat tulajdonképpen teljes mértékben kihagyják a folyamatból. Csak akkor szükséges közreműködésük, ha az adott mobiltárca a SIM-kártyán tárol adatokat. A Google és az Apple rendszere épp nem ilyen, ezek a felhőben tárolják a fizetéshez szükséges információkat, használatukhoz nincs szükség mobilszolgáltatói közreműködésre. Egyébként mind a SIM-kártyás, mind a felhős megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai, nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb vagy rosszabb a másiknál.

A “Samsung Pay” bemutatóján. AFP / Europress

Nagyon érdekes, hogy mennyire más platformokat épített ki a Google és az Apple a mobilfizetési fronton. Az Apple Pay-en rendszeren keresztül végzett tranzakciók után a cég minden esetben részesedik valamilyen kis százalékban, a Google más üzleti modellt használ. A Google Pay-jel ingyen lehet pénzt küldeni és fogadni is a kapcsolt bankszámláról, ugyanakkor a továbbítható pénzösszegek nagyságát korlátozzák. Miért éri meg a Google-nek mégis a rendszer? Mert így egy sor egyéb termékében (például a Google Play boltban) a felhasználók a házon belül fizethetnek, jutalékot kérő külső fél bevonása nélkül – ráadásul a tranzakciókból nyert adatokat is felhasználhatja a cég.

A Google uralja a magyar NFC-s fizetési piacot

Egy másik alapvető dologban is különbözik a Google és az Apple rendszere: az előbbi nyílt, a másiké zárt, vagyis csak az Apple-lel leszerződő pénzügyi szolgáltatók használhatják az iPhone-okba épített fizetési funkciót, ami egyébként ugyanúgy az NFC technológiát használja, mint a Google szoftverét használó androidos készülékek.

Míg az Apple a saját mobilfizetési infrastruktúra használatára kötelezi a vele megállapodó pénzintézeteknek (tehát többé-kevésbé kulcsrakész megoldást kínál), a Google egy alkalmazásfejlesztői felületet, API-t biztosít a fejlesztőknek az Androidban, amelyre bármely cég lefejlesztheti saját megoldását  – magyarázta Lévai Gábor, a TakarékBank Chief Digital Officer-e, aki még plasztik fesztiválkártyák formájában  találkozott először az NFC-vel. Androidon nem is kötelező a Google saját fizetési megoldását használnia a fejlesztőknek, így lehetséges, hogy bár a Google Pay-t magát még nem lehet letölteni Magyarországon (bár néhány napja elindult Szlovákiában és a Csehországban), mégis lehet használni öt hazai bank NFC-s mobilfizetési alkalmazását is Androidon.

Az MKB, a K&H, a Budapest Bank és a Gránit Bank alkalmazásait csak a bankok által kibocsátott bankkártyával lehet használni, tehát csak a cégek saját ügyfelei tudják fizetésre használni. A Simple by OTP appban viszont akkor is lehet virtuális kártyát regisztrálni, ha a felhasználó másik bank ügyfele, de ennek egyenlege legfeljebb 65 ezer forint lehet, ennél nagyobb összeget csak fizikai OTP-s kártya birtokában enged költeni az alkalmazás. A virtuális kártya regisztrálása bizonyos esetekben hibaüzenetbe ütközik, saját ismerősi körömből is többen jártak így. Érdekes módon nincsenek tipikus hibák, amelyek akadályozzák a regisztrációt, a hasonló esetek mindig egyedi kivizsgálást igényelnek – mondták el az OTP Mobilnál a G7-nek.

Iparági pletykák szerint az Apple már magyar bankokkal is tárgyal az Apple Pay bevezetéséről. A régió országai közül tavaly Lengyelországban és Németországban indult el a szolgáltatás, idén februárban pedig Csehországban is, így ez a hír akár igaz is lehet, de még semmilyen konkrétum nem ismert. Említésre méltó még egy kevésbé ismert harmadik szereplő, a norvég Auka cég, amely egész Európában használható, a Google felhőszolgáltatásain alapuló mobilfizetési megoldás elindítását tervezi, amelynek első tesztjeit a közelmúltban kezdték meg Horvátországban.

A magyarok számára nem igazán releváns, de egy további mobilfizetési megoldást is lehet már használni sok itthoni üzletben. Ez pedig a kínai Alibaba online kereskedőcég AliPay megoldása. Erre magyarként ugyan nem lehet regisztrálni, a Kínából hazánkba látogató turisták viszont gond nélkül tudnak segítségével fizetni a mobiljukkal.

Még az USA-ban sem lehet mindenhol mobillal fizetni

A magyar mobilfizetési piac mindenesetre egyelőre féllábú, hiszen az iPhone-felhasználók teljes egészében kiesnek a piacról. Ráadásul, mivel a Google és az Apple üzleti modellje eltérő, később sem feltétlenül lesz könnyű dolga a mobilfizetési szolgáltatást bevezetni kívánó cégeknek. Hiszen míg az androidos rendszer nyílt és ingyen használható, az Apple-nek fizetni kell a tranzakciók után, ugyanakkor az ügyfelek azonos feltételek mellett akarják használni a szolgáltatásokat akár épp iPhone-t, akár androidos készüléket használnak.

Lévai szerint azért van remény, mert bár nem ismertek az Apple Pay bankokkal kötött megállapodásai, elképzelhető, hogy bár a cég részesedést kér a tranzakciókból, egyéb költségek terén olyan megoldást kínál, hogy a pénzintézeteknek még így is megtérülhet az, ha azonos feltételekkel kínálják szolgáltatásaikat mind az androidos, mind az iOS-es ügyfeleknek. Ez egyébként más digitális javak esetében is így van, sokszor ugyanazt a játékot különböző áron lehet megvenni iOS-en és Androidon, de az appon belül vásárolt előfizetések árazása is jelentősen eltérhet.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy még egyes készülékgyártók is nekiálltak saját fizetési megoldásokat fejleszteni, van ilyen a Samsungnak, az LG-nek, illetve a Garmin és a Fitbit is felvértezi vele egyes fitneszpántjait.  E cégek közül egyedül a Garmin nem fejleszt saját megoldást (hanem egy átmárkázott Google Pay szolgáltatást kínál), a többiek viszont igen, amelynek beindításához ugyancsak egyedileg kell megállapodást kötniük a pénzintézetekkel, ezért elérhetésük korlátozott, és lassan bővül.

Egyébként az Apple és a Google sem kapkodja el a terjeszkedést, az amerikai techszájtokon is mind a mai napig hírnek számít, ha bővülést jelentenek be. Természetesen az élelmes felhasználók ezúttal is megtalálták az áthidaló megoldást a high-tech fizetési megoldások elterjedéséig: sokan egyszerűen rendelnek egy erre a célra kialakított rekesszel felszerelt mobiltokot a telefonjukhoz, és abban hurcolják magukkal paypassos bankkártyájukat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech nfc okostelefon paypass Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Pletser Tamás
2024. november 10. 06:08 Tech, Vállalat

Atom- és gázenergia fogja táplálni a jövőt meghatározó technológiát

Versenyt futnak az energiaellátásért a mesterséges intelligencia fejlesztésére hatalmas összegeket költő amerikai informatikai vállalatok.

Vermes Nikolett
2024. november 2. 06:06 Tech, Vállalat

A Temu ellen derül ki igazán, mennyit érnek az új uniós szabályok

Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.

Torontáli Zoltán
2024. október 10. 16:44 Élet, Tech

Úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy nyitva hagytak pár kiskaput

Mi az erkély, a loggia és az előtető? Ez a kérdés kulcsa.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.